szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Kossuth rádiónak nyilatkozott reggel a miniszterelnök.

Orbán Viktort az éjjel történt rendőrgyilkosságról kérdezték először, aki részvétét fejezte ki az elhunyt családjának és jobbulást kívánt a sérülteknek. Jó hírnek nevezte, hogy az elkövetőt elfogták, hogy a rendőrök, amikor kellett, használták a fegyverüket. „Most még a rendőrünk elvesztése alatti sokkhatás alatt vagyunk" – mondta, hozzátéve, hogy Budapesten módfelett ritka a rendőrgyilkosság, biztonságos, ezért is megrázó és megrendítő ez az eset.

Fordulópont volt-e az általunk ismert gazdasági és biztonsági rendben a 2022-es év? – hangzott el a következő kérdés. Orbán szerint rövid idő telt még csak el, de azt már le lehet vonni következtetésképpen, hogy beléptünk a veszélyek korszakába. A pandémia után háború jött, azután energiaválság, rossz szankciók, ennek hatására infláció, és itt van még a migrációs válság is.

Orbán úgy látja, a magyaroknak azt kell tisztázniuk, hogyan viszonyuljanak a veszélyhez. Az első lehetőség, hogy sündisznó módjára viselkedünk, a veszélyre védekezéssel válaszolunk. Ez szerinte megbénít, és a politikában ez nagyon nagy hiba: nem szabad megdermedni. A legfontosabb szerinte, hogy aktívan kell reagálni: Magyarország nem hagyja magát, aktívan védekezik. Példaként említette a rezsivédelmi alap felállítását, és azt állította, hogy a családok a rezsicsökkentéssel havonta 180 ezer forintot spórolnak meg. Legalább egymillió család, a legszegényebbek mind tönkrementek volna, ha ráengedik az emberekre a piaci rezsiárat – mondta.

Az EU-s szankciókra tértek rá ezután. Szerinte az kellene, hogy jöjjön valaki, aki elég bátor ahhoz, hogy kimondja: emberek, ezt elszúrtuk. Az energiaárak és az infláció is jelentősen csökkenne a szankciók eltörlésével – vélekedett. Úgy fogalmazott, olyasvalaki kellene, akinek elég nagy a bicepsze és elég széles a háta, elég nagy a hatása – végül kimondta, hogy Franciaországra és Németországra gondol. Néhány helyen lát bátorságot, például „itt vagyunk mi, személy szerint én is. De én egy dolgot tudok tenni: fékezni a kártételt", Magyarország nem elég erős ahhoz, hogy másik pályára állítsa a szankciós politikát. Arról is beszélt, hogy kultúrsokkot jelent számára a helyzet: a német mérnöki precizitásba, válságkezelési képességbe vetett hite is megingott, mivel ezek az intézkedések „el vannak szúrva".

Szóba került az Erasmus-programok finanszírozásának kérdése is. Orbán szerint a hallgatók a jövőben is mehetnek majd külföldi egyetemekre, Magyarország nem hagyja magát, nem fogja hagyni, hogy a magyar diákok kárvallottjai legyenek bármilyen brüsszeli döntésnek. „Magyarországnak nemzeti érdeke, hogy okos diákjai legyenek", lesznek ösztöndíjak ugyanúgy, mintha Brüsszel „meg se nyikkant volna". Szerinte Brüsszel a magyar fiatalokon akar bosszút állni, akik ha nem EU-s pénzből, majd magyar forrásból tanulnak külföldön.

Szamárságnak nevezte Orbán azt, hogy az EU azt kifogásolja, hogy aktív politikusok vannak a felsőoktatási intézmények alapítványainak kuratóriumaiban, ez ugyanis Nyugaton is gyakorlat. Szerinte mindennek az az oka, hogy Brüsszel mást gondol a jövőről, mint Magyarország: kormányváltást akartak, be akarják engedni a migránsokat, meg akarják mondani, hogyan neveljék a magyarok a gyerekeiket és minél több jogkört el akarnak venni a tagállamokból, hogy provinciákat építhessenek ki. Úgy fogalmazott, hogy megvásárolták a magyar baloldalt azzal a céllal, hogy váltsák le a kormányt, de a magyar nép máshogy döntött. Most pedig Brüsszel nem tud mit kezdeni a helyzettel, ezért megpróbálja Magyarországot rászorítani arra, amit akar. Minden vita erről szól szerinte.

Az EU azt gondolja, hogy Magyarországot gazdaságilag sarokba lehet szorítani. De „ma már minden közgazdász tudja, hogy történelmi szinten vannak a magyar pénzügyi tartalékok" részben a rezsialap miatt, részben azért, mert felkészültünk a veszélyek korára. Szerinte nemhogy nem lehet Magyarországot sarokba szorítani, „boldogulunk mi nélkülük is" – jelentette ki Orbán.

A magyar gazdaság erejét a foglalkoztatottsági adatokkal és a beruházások számának növekedésével magyarázta. „A magyar gazdaság, köszöni szépen, jól van", vannak nehézségek a magas energiaárak miatt, de ezt tudják kezelni a tőkések, cégvezetők. Azt is hozzátette: arra számít, hogy ebben az évben is növekedni fognak a reálbérek.

Arra a kérdésre, hogy elkerülhető-e a gazdaság visszaesése, azt mondta: nem sündisznók vagyunk, hanem aktív válságkezelők, a kormány ambiciózus. Ebben az évben, miközben válságot is kezelni kell, a nagy nemzeti céljaikat nem adják fel: a családtámogatási, munkahelyvédelmi intézkedéseket bővítik. Az első ambiciózus cél az infláció egy számjegyűre szorítása, ami szerinte lehetséges, jó eséllyel megvalósítható. Magyarország nem kerülhet recesszióba sem, növekedni kell. „Ambíció, ambíció, ambíció" – zárta Orbán.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Itthon

Gulyás: A kormány az Erasmus-ösztöndíjakat akkor is kifizeti, ha nincs megegyezés – az év első kormányinfója

2023 első kormányinfóját tartotta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő. Arról, hogy a magyar alapítványi egyetemeket kizárták az Erasmus+ programból, azt mondták, Navracsics Tibor megpróbálja letárgyalni a dolgot, a félreértés tisztázható, de egyébként perre is mennének. Gulyás bűnbánóan beszélt a kormánynak a napelemes pályázatokban mutatott teljesítményéről és azt is elárulták, hogy a Magyarországon lefoglalt orosz vagyon melyik céghez tartozik.