Árpád hídi horrorbaleset: miért nincs VÉDA, és mire céloz Karácsony azzal, hogy az állam akadályozza Budapestet?
Homályosak a szombat hajnali Árpád hídi biciklista-gázolás részletei, de egy biztos: autósok 130-150 kilométer per órával rongyoltak a hídon. Hogy ezt miért tehették meg, arra egyelőre nincs válasz, sőt a főpolgármester egy Facebook-posztban rendszerszintű problémákra céloz, amelyek szerinte akadályozzák a gyorshajtók ellenőrzését. Miért mondja Karácsony, hogy Budapestnek "ha törik, ha szakad" hozzáállással kell telepíteni a sebességmérő kamerákat?
Szombat hajnalban súlyos baleset történt az Árpád hídon: háromnegyed egy körül – eddig tisztázatlan körülmények között – két autó hatalmas tempóval ütközött össze a hídon, az egyik elsodort egy Pest felé tartó biciklist is. A két sofőr súlyos sérülésekkel fekszik kórházban, a bringás viszont olyan sérüléseket szenvedett, amelyekbe nem sokkal a baleset után belehalt. Az esetről egyelőre nagyon keveset tudunk, viszont abból a kevésből szakértők segítségével próbáltuk meg kinyomozni, hogy valójában mi is történhetett és mi kellene ahhoz, hogy többet ne történhessen ilyen.
Gyorsulgatunk, gyorsulgatunk?
A szombat éjjeli baleset ellenére az Árpád hídon alapvetően biztonságos bringázni: a híd egészén olyan szalagkorlát védi a bicikliseket és gyalogosokat, amit arra terveztek, hogy megfogja az autókat. Szombat éjjel az egyik autó simán átvitte a szalagkorlátot, és így találta el a biciklist is.
De ha autóbiztos a korlát, akkor hogyan mehetett át rajta egy autó? Úgy, hogy a korlát nem fog meg bármilyen sebességgel száguldó autót, és mivel az Árpád hídon a sebességhatár 70 kilométer/óra, a szalagkorlát egy hetvennel nekicsapódó autót meg is állít – mondta lapunknak Boncsér Sándor igazságügyi gépjármű-szakértő. A korlát ezúttal darabokra szakadt, Boncsér pedig ebből arra következtet, hogy 130 és 150 között vágódhatott belé az az autó, elsodorva a biciklist is.
Hogyan fordulhat elő, hogy valaki 150-el tép egy 70-es úton? Erről egyelőre csak találgatunk. Az ugyanis simán elképzelhető, hogy éjszaka egy üres, jól kivilágított, kifogástalanul aszfaltozott úton valaki nem hetvennel megy, hanem mondjuk felmegy 90-re, vagy akár 100-ra is.
De a 150 már egy másik kategória, végképp, ha egyszerre két autó megy ennyivel, egymás mellett. Ilyen esetben – még ha a rendőrség hivatalosan nem is kommunikál semmit – felmerül, hogy a két autó versenyezhetett egymással.
Rákérdeztünk a rendőrségnél, hogy a két autó versenyzett-e egymással. Cikkünk megjelenése után válaszukban azt írták: ennek tisztázása "a folyamatban lévő, szakértők bevonásával folytatott nyomozás feladata". Viszont hozzátették: kiemelten foglalkoznak a gyorsulási versenyekkel, igyekeznek kontroll alatt tartani a városban azokat a hosszú, egyenes szakaszokat, ahol ilyen versenyek előfordulhatnak. Leírásuk szerint ilyen a Váci út, a Szentendrei út, az Óceánárok út, a Hungária és a Könyves Kálmán körutak, az Üllői út, a Soroksári út, a Nagytétényi út, a Szentmihályi út, az Andrássy út, a Bajcsy-Zsilinszky út és a 6-os számú főút is. Mint írták,
tavaly negyven, idén már tíz, kifejezetten az illegális gyorsulási versenyekre fókuszáló akciót tartottak.
A büntetőjog a gyorsulási versenyt, mint fogalmat nem ismeri. Az extrém sebességtúllépést és a közúti veszélyeztetést viszont igen. És ha a kettő egyszerre áll meg – magyarázta lapunknak Borbély Zoltán ügyvéd, közlekedési szakjogász – akkor annak súlyos börtönbüntetés lehet a vége. Ebben az ügyben a nyomozás még nem zárult le, tudomásunk szerint egyik – amúgy kórházban fekvő – sofőrt sem tartóztatták le a rendőrök, a vádemelés pedig még nagyon messze van, ha egyáltalán lesz, így korai lenne bármit mondani erről.
Annál is inkább, mert esetleges börtönbüntetésük hosszát egyelőre lehetetlen megállapítani, mivel Borbély szerint ebbe nagyban belejátszik, hogy milyen az elkövetők előélete. Van-e priuszuk, folyamatban lévő büntetőügyük, és ami a legfontosabb: közlekedési kihágásuk. Ha visszaeső bűnösökről van szó, az jócskán kitolhatja a büntetést is.
Halálos közúti baleset okozásáért egyébként 1-5 év börtön jár, a közúti veszélyeztetés ennél súlyosabb, ott 5-10 év börtön lehet a büntetés, ha meghalt valaki. Mi kell ahhoz, hogy megálljon a közúti veszélyeztetés vádja? A nyomozóknak ehhez bizonyítaniuk kell, hogy volt valami szándékosság a balesetben. Az persze szinte kizárható, hogy bármelyik sofőr egy biciklis, vagy akár esetleges versenytársa halálát kívánta volna. Viszont 150 kilométer per óránál, egy verseny hevében ha valaki nagyon nyerni akar, akár azt is elfogadható megoldásnak tartja erre, hogy megpróbál ráijeszteni a másikra vagy leszorítani őt.
150-nél azonban Boncsér Sándor szerint már versenyzői képességek kellenek ahhoz, hogy valaki megfogjon egy autót – Magyarországon pedig bár akad több remek, sőt, világbajnok autóversenyző is, azok, akik a hídon vágódtak egymásba, szinte biztosan nem voltak azok. Egy 150-es ütközésnél pedig az autók automatikája – legyen az bármily fejlett is – közbeavatkozni, korrigálni már nem tud. Különösen, ha az autó keresztbe csúszik az úton, közben pedig elemelkedik egy, vagy akár több kereke is az aszfalttól, mint ahogy az az Árpád hídon is történhetett Boncsér szerint.
Mit lehet tenni?
A rendőrség és Budapest lakói okulhatnak a szombat hajnali tragédiából. Boncsér szerint a gyorshajtók nagy részét egyszerűen nem érdeklik a szabályok: ha széles az út, kevesen vannak, jók az időjárási körülmények, jó az aszfalt, akkor az autósok legtöbbje sokat megenged magának. Ennek elejét venni az Árpád hídon szerinte csak akkor lehetne, ha a sebességkorlátot 70-ről 60-ra, vagy 50-re húznák le, a híd két végén pedig VÉDA kamerákat szerelnének fel. Borbély Zoltán ennél is szigorúbb: szerinte a hídon nem spórolható meg a folyamatos rendőri jelenlét.
És hogy mit tud a VÉDA? Ezt a kamerarendszert a Magyar Rendőrség 2012 és 2015 között szerezte be uniós támogatásból, 14,5 milliárd forintért. A VÉDA 160 változtatható helyű és 134 fix telepítésű kamerából és a hozzájuk kapcsolódó adatfeldolgozó rendszerből áll. Ez gyakorlatilag egy radaros traffipax, de van benne éjjellátó infrakamera is – vagyis ha ilyenek állnának az Árpád hídon is, egy gyorshajtó egészen biztos lehetne abban, hogy a hídon őt a kamera mindkét irányba, a híd egész hosszában tökéletesen látja.
De miért nincs akkor ott a VÉDA, ha az Árpád híd éjszaka tökéletes helyszín lehet a gyorshajtóknak? Erre szerettünk volna választ kapni a rendőrségtől, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk. Ahogy arra sem, hogy van-e egyáltalán esély arra, hogy a rendszer odakerüljön és ha igen, akkor mikor. Válaszuk híján csak arra lehet következtetni, hogy a rendőrségnek nem volt a látóterében az Árpád híd, mint esetleges versenyhelyszín.
Boncsér szerint a VÉDA mellett egyedül a súlyos büntetés az, ami elrettentheti a gyorshajtókat. „Olyanná kell tenni az utakat, hogy lebeszélje a sebességről az autóst” – magyarázta a szakértő – „nincs más megoldás, mint a megelőzés, a kontroll”.
Hasonló véleményen van Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is, aki kifakadt vasárnap. „Felfoghatatlan, hogy vannak, akik úgy érzik, joguk van Budapesten százötvennel autózni. Hogy rendszeresek a gyorsulási versenyek többek között a Szentendrei úton és a Váci úton. Hogy hiába van tökéletes technika a gyorshajtás kamerás büntetésére, a hatóságoknak valahogy mégsem sikerül ilyeneket felszerelni sem a városban, sem a magyar autópályákon” – írta.
Az egyelőre nem világos, Karácsony mire gondolt, amikor úgy folytatta: „felfoghatatlan továbbá, hogy ha az állam nem lép, akkor miért akadályozza, hogy legalább az önkormányzatok felszerelhessenek ilyen kamerákat. És az is felfoghatatlan, hogy miért lőtte ki valaki fegyverrel a főváros korábban kihelyezett kameráit.” Megkérdeztük mind a Fővárosi Önkormányzat sajtóosztályát, hogy bárki használt-e fegyvert a kamerák ellen, ám erre konkrét választ nem kaptunk. Szerettük volna megtudni Karácsonyéktól, hogy mire gondolt, amikor arról írt, hogy az állam akadályozza az önkormányzatokat a kamerák felszerelésében, a Fővárosi Önkormányzat viszont csak cikkünk megjelenése után válaszolt. Akkor azt írták: "a korábbi években az önkormányzati rendészetek is bírságolhattak kameraképek alapján, illetve az általuk üzemeltetett kamerák révén létrejövő bevételből részesülhettek. Dolgozunk a megrongált Váci úti sebességmérő kamerák megjavításán, és további 48 kamera kihelyezését készítettük elő".
Karácsony viszont arról is írt, hogy a Fővárosi Közgyűlés nemrég fogadta el Budapest közlekedésbiztonsági stratégiáját. „Ebben is vállaltuk: ha törik, ha szakad, sebességmérő kamerák telepítésével fellépünk az eszelős gyorshajtók ellen” – írta. Ezt a stratégiát a BKK állította össze, az anyag pedig legutóbb egy februári baleset után kapott nagyobb figyelmet.
Akkor a Harminckettesek terénél a villamosmegállóba sodródott egy autó, a feltehetően ittas sofőr által elütött ott várakozó 23 éves nő pedig a helyszínen meghalt. A főpolgármester már akkor azt jelentette be, hogy nullára szeretnék csökkenteni a halálos balesetek számát és nem sokkal később azt is közölte, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság négy új traffipaxot helyez ki a fővárosban, amit a hat hét alatt történt tíz halálos baleset indokol.
A Fővárosi Közgyűlés június 28-án fogadta el a stratégiát, aminek része háromszáz éjjel-nappali traffipax felszerelése is. Balogh Samu erről az ATV-ben azt mondta, hogy miután tíz éve az önkormányzatok már nem bírságolhatnak gyorshajtókat kameraképek alapján, ezeket is a rendőrséggel együttműködve szerelik fel és ebből csak 100 darab lesz büntetésre is alkalmas sebességmérő, 200 pedig „edukatív”, ahol a sofőr látja az út mentén, mennyivel megy és mennyivel kellene mennie.
A stratégia ezek mellett alacsonyabb sebességhatárokat is tartalmaz, melynek keretében megduplázzák azokat a védett lakóterületeket, ahol csak hússzal-harminccal lehet menni. Emellett 25 kilométer per órára korlátozzák az applikációval megosztott rollerek sebességét a szolgáltatókkal együttműködve, megújítják a zebrákat, biztonsági felszereléssel látnak el buszokat és teherautókat és szemléletformáló programokat is indítanak. Balogh elmondása alapján 2030-ig megfeleznék, 2050-ig pedig nullára csökkentenék a közúti tragédiák számát.
A BKK szerint 2011 és 2021 közt 471-en haltak meg a budapesti közutakon, ám mivel a hasonló nagyságú Bécsben 2019-ben a budapesti 2,9-del szemben csupán 0,6 halálos sérülés jutott százezer lakosra, ezek megelőzhetők. Ezért az új stratégia a „vision zero” elve szerint számol az emberi hibákkal és igyekszik tompítani azok következményeit. Például a táblák mellett a környezetet is úgy alakítják ki, hogy az az elvárt sebességet „közvetítse” – fejtik ki.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
150 kilométer per órával száguldozhatott az autós, aki halálra gázolt egy biciklist az Árpád hídon
Letarolta a szalagkorlátot, és halálra gázolt egy épp ott tekerő biciklist egy autós éjszaka Budapesten, az Árpád hídon.