Az EU költségvetési biztosa nem hisz abban, hogy meg lehet menteni az vagyonkezelő alapítványi formában működő magyar egyetemek Erasmus-pénzeit. Johannes Hahn a Bloombergnek múlt héten azt mondta:

a szokásos eljárás az lett volna, hogy május végére, június elejére megszületik a megállapodás és minden lezárul, mert az értékelési és visszaigazolási időszak június vége, július eleje.

Csakhogy ez nem történt meg. Az EU-biztos nyilatkozata határozottan cáfolja Guláys Gergelyt, aki a múlt heti kormányinfón arról beszélt: 60 százalék esélyt lát arra, hogy még idén sikerül rendezni az Erasmus-program finanszírozását az Európai Bizottsággal. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt állította, ehhez nem is kell rendkívüli parlamenti ülést összehívni augusztusban, mivel Brüsszelben megerősítették a kormánynak, hogy a kérdést ráér októberig rendezni.

Korábban a hvg.hu is októberi határidőről írt, egy bizottsági sajtótájékoztatón azonban a testület szóvivője úgy fogalmazott: számításaik szerint legkésőbb szeptember elsejére, az egyetemi szemeszter kezdetére alá kellene írni a szerződéseket a Tempus Közalapítvány és a magyarországi egyetemek között. Gulyás szerint ebben tévedett.

Bár a miniszter hangsúlyozta, hogy a 60 százalékos becslés csak a személyes véleménye, ez semmiképpen nem biztató annak a több ezer egyetemistának, akik megegyezés hiányában kimaradhatnak az uniós csereprogramokból.

Budai Marcell, a HÖOK szóvivője a Bloombergnek azt mondta, hogy az Erasmus+ programban évente résztvevő 13 ezer magyar diák kétharmada a most állami vagyonkezelő által kezelt egyetemeken tanul. Ez azt jelenti, hogy

több mint 8000 magyar egyetemista nem tanulhat külföldön, ha a kérdés nem oldódik meg.

A magyarországi Erasmus+-pénzek kiosztását felügyelő Tempus Közalapítvány (TKA) július közepén ugyan megtartotta kuratóriumi ülését, amelyen döntöttek az idén beadott Erasmus+-pályázatokról, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek pályázatait azonban csak feltételesen tudták támogatni. Velük csak akkor tudnak támogatási szerződést kötni a 2024 őszi félévében induló hallgatói csereprogramokról, ha arra az Európai Bizottság 2023. november 23-ig engedélyt ad. Ehhez van szükség a megegyezésre október végéig.

A Tanács, vagyis az uniós tagállamok miniszterei – az Európai Bizottság javaslatára – tavaly december 15-én úgy döntöttek úgy, hogy az uniós pénzek védelmében a közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működő intézményekkel nem lehet kötelezettségvállalásokat aláírni az uniós finanszírozású programokban. Ez nemcsak a diákcseréket lebonyolító Erasmusra, hanem a világ legnagyobb kutatási programjára, a Horizont Európára is vonatkozik.

A vita az összeférhetetlenség megszüntetéséről szól a közalapítványi formában működtetett egyetemek kuratóriumaiban. Itt ugyanis hiába mondtak le az érintett miniszterek a kuratóriumok éléről, a lap információi szerint továbbra sincs megállapodás a két fél között arról, hogy a kuratóriumok tagjait milyen szempontok alapján válasszák ki. Budapest az Állami Számvevőszékre bízná az alkalmassági feltételrendszer kidolgozását, Brüsszel inkább egy külön testületre.