Milyen hatással van az országos védőnői állományra a védőnői ellátás önkormányzatoktól történő átvétele?" – tudakolta írásbeli kérdésében Pintér Séndor egészségügyért is felelős belügyminisztertől a Momentum politikusa, Lőcsei Lajos.

A kérdés előzménye, hogy az állam július 1-től átvette a védőnői ellátást az önkormányzatoktól. A védőnők azóta a megyei irányító kórházak alkalmazottai, a hatósági felügyeletet az NNK, a szakmai irányítást pedig az OKFŐ látja el. Az átalakításról itt írtunk részletesen:

A védőnői hálózat államosítása ott tart, hogy az érintettek még az új e-mail-címüket sem tudják

A teljes védőnői hálózat rapid és értelmetlen államosítása számos megválaszolatlan kérdést generált. A védőnők egyelőre semmit sem tudnak. Az általa okozott káosz látva az állam egy hónapos haladékot adott a változtatások végrehajtására.

Az ellenzéki képviselő kérdésére Rétvári Bence miniszterhelyettes válaszolt, és azt írta: idén január elsején 4109 területi védőnő volt a rendszerben, aztán az idei első félévben 45 védőnő szüntette meg a jogviszonyát, viszont közben 25-en újonnan érkeztek a rendszerben, így jelenleg 4089 fős az állomány.

Rétvári közölte azt is, hogy a 45 távozó amúgy a teljes állomány körülbelül 1 százaléka volt, ami alacsonynak mondható, mivel “a normális szervezeti fluktuációt a szakirodalom 7-11% között szokta meghatározni”. Ráadásul a 45-ből csak 24-en mondtak fel, 21-en nyugdíjba mentek – tette hozzá.

A távozók Rétvári által említett 1 százalékos aránya amúgy megegyezik azzal a számmal, amit nemrég az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) is közölt. Ugyanakkor több héttel a védőnői hálózat államosítása után számos kérdés még megoldatlan:

„Csecsemővédelmi alapelvekkel megy szembe" a védőnői szolgálatok államosítása után kialakult helyzet

Van, ahol az orvosi rendelőkben adják be a kötelező védőoltásokat, pedig nem lenne szabad ugyanott ellátni az egészséges gondozottakat és a fertőző betegeket.