A Politico jelentése szerint a NASA vizsgálja annak lehetőségét, hogy a közeli jövőben több Mars-küldetést is indítson, hogy így gyorsítsa fel az emberes küldetések ütemtervét. „Minden lehetőséget megvizsgálunk, így a 2026-os és a 2028-as indítási ablakokat is, hogy teszteljünk olyan technológiákat is, amelyekkel embereket tudunk a Marsra juttatni” – idézi a lap Bethany Stevenst, a NASA szóvivőjét.
Azt ugyanakkor egyelőre nem közölte az űrügynökség, hogy pontosan mit is ért a küldetések alatt – milyen rakétát használnának, és milyen „hasznos teher” lehet rajta. Nagy meglepetés persze nem lehet ebben, jelenleg ugyanis csak az Elon Musk-féle SpaceX Starshipje áll közel ahhoz, hogy egyáltalán elindulhasson a Marsra. (Bár a jelenlegi tesztek alapján még bőven van mit csiszolgatni rajta.)
Miközben a holdra szállással is egyre inkább küszködik a NASA, Donald Trump – és a hozzá közel álló Elon Musk – egyre inkább a Mars felé kacsintgat. Bemondani azonban könnyebb, mint megcsinálni, rengeteg megoldandó kérdés van technológiai és pénzügyi téren is.
A Trump-kormány által bejelentett 2026-os költségcsökkentés egészen drasztikus lehet, ha valóban meglépik – jelenleg még csak az amerikai Kongresszus asztalán várja, hogy megszavazzák. Ha azonban ez megtörténik, 6 milliárd dollárral csökken a NASA finanszírozása. A tervezetben célként van megjelölve, hogy még Kína előtt (újból) el kell jutni a Holdra egy emberes küldetéssel, és a Marsra is le kell szálljon egy ilyen misszió. A Fehér Ház ugyanakkor 7 milliárddal biztosítana többet a holdkutatásra, 1 milliárddal pedig a Mars kutatására.
Elon Musk már márciusban közölte, hogy egy Starship-űrhajó – fedélzetén egy humanoid robottal – már 2026-ban elindulhat a Marsra. Más kérdés, hogy mi lesz így az Artemis-programmal. Ugyan a korábban említett 7 milliárd dolláros extra forrás kecsegtető a holdkutatás szempontjából, de például a tervezet alapján fokozatosan megszüntetnék a Space Launch System (SLS) rakétát és az Orion kapszulát – ezek képezik az egész program gerincét. Arról nem is beszélve, hogy egy Hold- és Marsprogram egyidejű menedzselése és finanszírozása sem lenne egyszerű feladat.
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona arról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.