szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A 11 év alatt mért több mint 300 ezres népességfogyás ellenére másfélszeresére nőtt az itt élő külföldi állampolgárok száma – derült ki a friss népszámlálási adatokból.

A 2011-es 9,9 millióról 2022-re 9,6 millióra csökkenő népességű Magyarország csaknem 334 ezres fogyása mellett a KSH frissen közzétett népszámlálási adataiból az is kiderül, hogy több lett köztünk a külföldi állampolgár: a 11 évvel ezelőtt mért 143 310 helyett tavaly 218 061 főt írtak össze a népszámláló biztosok. A 74 751 fős többlet nagyjából Szombathely teljes lakossága. Sőt,

az itt élő 218 ezer külföldi állampolgár közössége Debrecent is előzve Budapest után a legnépesebb várost alkothatná.

A számokat tovább bontva az is kiderül, hogy az EU más országainak polgárai 11 év alatt alig 9 ezerrel lettek többen, ami mintegy 10 százalékos növekedés, viszont az EU-n kívüli állampolgárok száma több, mint a duplájára, 60-ról 126 ezerre nőtt. A még korábbi, 2001-es adatokkal összevetve az látszik, hogy az EU-n belüli, itt letelepedő külföldiek számának növekedése erősen lelassult.

Ezzel szemben az EU-n kívülről egy több külföldi érkezik: 2001-hez képest 10 év alatt a számuk másfélszeresére nőtt, a következő 11 évben már több, mint a kétszeresére. Ez azért is érdekes, mert miközben a kormány felcsavarta az idegenellenességet, minden korábbinál több külföldit hívnak Magyarországra dolgozni – a vendégmunkáskérdés az Országgyűlés hétfői ülésén is téma volt.

Ahogy korábban a hvg.hu is írta, a KSH adatai szerint 2022 év közepén 70 ezer külföldi dolgozott Magyarországon, 20 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az is kiderült, hogy közülük egyre több a kazah, kirgiz és fehérorosz dolgozó. Eközben kormányzati kommunikációs szinten a „gazdasági migránsok”, illetve mindenféle migráció elutasítása zajlott hosszú ideje.

A fordulópont Orbán Viktor miniszterelnök az iparkamara idei évadnyitóján tett kijelentése volt, amikor is azt mondta: „Magyarországnak a következő években szüksége lesz félmillió emberre”, beleértve a vendégmunkásokat is. Később Czomba Sándor államtitkára is arról beszélt, hogy a betöltetlen munkahelyek főleg a magyarokra nem jellemző mobilis munkaerőt kívánnak, ezért

a következő években újabb 500 ezer munkáskézre lesz szükség Magyarországon.”

“Magyarországon, ha ma feladunk egy betanított munkára hirdetést, jön tíz irreleváns jelentkező, míg Vietnámban 600-1500, aminek a fele már megfelelő – magyarázta a hvg360-nak egy toborzócég vezetője, mi az egyik fő oka annak, hogy mostanában rengeteg a külföldi vendégmunkás az országban. A vendégmunkás-toborzás kulisszatitkairól itt írtunk bővebben:

"Vietnámban feladjuk az álláshirdetést, három hónap múlva itt áll a munkás a szalag mellett"

Hogyan és kik választják ki a külföldi munkásokat, akik Magyarországra jönnek dolgozni? Milyen engedélyek kellenek ehhez és mennyi idő alatt zajlik le a folyamat? Kiknek kell imaszőnyeg, kiket nem lehet másokkal egy szobában elszállásolni, és kik kérnek meleg étkezést a fizetés mellé? Benéztünk a vendégmunkás-toborzás színfalai mögé.

(Nyitóképünk illusztráció)

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!