Önkormányzati választások
A főpolgármester-választás nem lefutott meccs még Vitézy Dávid és Karácsony Gergely között - utóbbi 324 vokssal nyert ugyan, de újraszámolás és fellebbezés miatt ez nem végleges. Győrben, ahol a Fidesz veszített, szintén újraszámolják a voksokat. A kormánypártok eggyel több megyei jogú várost irányíthatnak ugyan, mint eddig, de volt több olyan település is, amit évtizedek után veszítettek el.
A Fidesz-frakció még nem vitatta meg a javaslatot – közölte a kormánypárti képviselőcsoport a hvg.hu kérdésére, mikor arról érdeklődtünk, támogatják-e a Mi Hazánk politikusa, Szabadi István törvényjavaslatát. Ez ugyanis már a jövő évi önkormányzati választás szabályait is átírná, ami élénk nyugtalanságot keltett az ellenzéki pártoknál és a főpolgármesterben is.
A Mi Hazánk képviselője önálló indítványában az önkormányzati választási rendszer fővárost érintő részét írná át az “igazságosabb és arányosabb” eredmény érdekében. Ez visszaállítaná a Fővárosi Közgyűlés választásának 2014 előtti szabályait, amit akkor a Fidesz ötletére szintén pár hónappal a választások előtt írtak át, és az ellenzék akkor ugyanígy kiakadt.
Mivel a friss módosítás már a jövő évi, június 9-i önkormányzati választásra is vonatkozna, éppen 10 év után változna a rendszer, amely most úgy néz ki, hogy a főpolgármester, a 23 kerületi polgármester és 9, kompenzációs listáról bejutó képviselő alkotja a közgyűlést. Ezzel szemben a javasolt régi-új rendszer listás választással töltené fel a közgyűlési helyeket.
Emlékezetes, hogy 1994 és 2010 között a Fővárosi Közgyűlés 66, 2010 után pedig a spórolásra hivatkozott létszámfelezés nyomán már csak 33 tagját a pártok listáira leadott szavazatok alapján, nagyjából arányos rendszerben, közvetlenül választották a budapestiek. Most ugyanez a listás rendszer jönne vissza, de ugyanúgy tiltakozik ellene az ellenzék.
De miért nem tetszik most az ellenzéki pártoknak az ötlet? A válasz egyszerű:
10 éve nem az ellenzéki Karácsony Gergely volt a főpolgármester, hanem a Fidesz-KDNP-s Tarlós István, és 10 éve nem a jelenlegi ellenzéki pártok voltak többségben a közgyűlésben, hanem a Fidesz-KDNP.
Az ellenzék ráadásul változatlan választási rendszernél jövőre még növelheti is közgyűlési többségét, mivel jó esély van arra, hogy nemcsak megőrzi polgármesteri pozícióit, hanem akár 1-2 fővel még növeli is számukat, ők pedig automatikusan beülnek a közgyűlésbe. Ám az új, tisztán listás választási rendszerben a Fidesz-KDNP a mostaninál több helyet szerezhet.
Ez persze az ellenzéki “fellegvár” Budapesten még nem fordítaná át a közgyűlést Fidesz-KDNP-s többségbe, viszont az ellenzéki többség szerkezetét alaposan megváltoztathatná. A helyek listás szavazás nyomán történő feltöltése például bejuttathatná a testületbe új szereplőként a Mi Hazánkat és a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot is, ami új politikai helyzetet teremtene.
A Mi Hazánk szempontjából tehát érthető is lenne ez a fajta változtatási szándék, mégis az ellenzéki pártok a Fideszt sejtik az alapvetően egyébként még Fodor Gábor által októberben egy publicisztikában felvetett ötlet mögött. Karácsony Gergely főpolgármester pénteken a Telexnek adott interjúban azt mondta erről:
A magát nindzsaként beállító kormány valójában hihetetlenül gyáva, még arra sem képes, hogy saját maga nyújtsa be a javaslatát (…), azért tologatja a Fidesz maga előtt a zsebnácijait és a felvásárolt exliberális Fodor Gábort, mert ők is tudják, hogy ez nagyon ciki.”
Karácsony tart attól is, hogy a javaslatba még kerülhetnek új elemek: “ha valóban megszavazzák, bekerül majd az is a törvénybe, hogy eltörlik a közvetlen főpolgármester-választást, és a főpolgármestert a közgyűlés választja”. Ez az elmúlt évtizedben többször felmerült ötlet most nincs a Mi Hazánk javaslatában, de az elfogadás előtt még belekerülhet.
| Csökkentenék Karácsony legitimitását |
A közvetlen főpolgármester-választás eltörlése korábban “politikai mumusként” már többször felmerült, ráadásul nem is lenne példa nélküli. Hiszen az első demokratikus helyhatósági választásokon sem közvetlenül választották a budapestiek a főpolgármestert, Demszky Gábort ugyanis a fővárosi közgyűlés tagjai választották. A közvetlen főpolgármester-választást az MSZP–SZDSZ-kormány vezette be 1994-ben. Azóta a főpolgármester a legfontosabb, közvetlen választói felhatalmazással bíró politikus, ami erős legitimitást jelent. Amikor pedig a Fidesznél felmerült ennek eltörlése, saját főpolgármesterük, Tarlós István jelezte: csak akkor indul újra 2019-ben, ha nem változtatnak. Ha mondjuk megint a közgyűlés választaná a főpolgármestert, attól ellenzéki többségnél lehetne még Karácsony a városvezető, de legitimitása, politikai súlya csökkenne. |
Az indítványnak még hosszú utat kell bejárnia a törvényhozási folyamatban, és a javaslat szövege ezalatt változhat. Először is az Országgyűlés igazságügyi bizottságának kellene tárgysorozatba vennie, de egyelőre annak sincs jele, hogy a bizottság – amely a jövő héten három ülést is tart – napirendre venné a javaslatot.
Érdekesség viszont, hogy a javaslatot benyújtó Szabadi István, a Mi Hazánk képviselője, aki parlamenti munkája során eddig nem nyúlt olyan bonyolult jogi kérdésekhez, mint a választási szabályozás és a mandátumszámítás, most nemcsak az önkormányzati választásra vonatkozó törvényjavaslatát nyújtotta be november 21-én. Hanem
másnap beadott egy határozati javaslatot is, méghozzá a parlamenti választás komplett rendszerének átírására.
“Az országgyűlési választási rendszer arányosabbá tételéről” szóló szöveg nem egy részletes törvényjavaslat, hanem egy általános határozati javaslat, amely alapján az Országgyűlés felkérné a kormányt, hogy változtasson a szabályokon, mert – ahogy Szabadi írja –, “a jelenlegi mandátumelosztás aránytalan, a választói akarattól eltérő eredményre vezet”.
Úgy tűnik, mintha a fővárosi szabályok átírására vonatkozó javaslatát ellenpontozandó adta volna be ezt a másikat Szabadi, ráadásul itt megspórolta az érdemi munkát, mivel a kész törvényjavaslatot erről már a kormánynak kellene megírnia. Mondjuk pont annak a kormánynak, amelynek tagjait és parlamenti többségét a Fidesz-KDNP adja.
Ráadásul annak a kormánynak, amely haszonélvezője a jelenlegi rendszernek, ahogyan azt Szabadi le is írja az indoklásban: “rendszerhiba vezetett ahhoz, hogy a jelenlegi kormánypártok annak ellenére jutottak kétharmados többséghez a parlamentben, hogy a választópolgárok által leadott szavazatok aránya alapján erre nem kaptak felhatalmazást.”
Emiatt erősen kérdéses, hogy a Mi Hazánk politikusának ez a javaslata eljut-e a szavazásig a kétharmados Fidesz-KDNP-s többségű törvényhozásban. Ezzel szemben az önkormányzati választást érintő ötletét még annak ellenére is felkarolhatja a Fidesz, hogy arról Tarlós István, a Fidesz-KDNP volt főpolgármestere is azt mondta most, hogy ellenzi – tartalma és időzítése miatt egyaránt.
A Mi Hazánk javaslatának fideszes “hasznosítása” a “Volner-trükk” megismétlése lenne, amire Karácsony is utalt. Emlékezetes, az exjobbikos Volner János ugyan 2018-ban úgy nyilatkozott, „nem a Fidesz irányítja” a tetteit, sokan mégis ezt olvasták ki például abból, hogy
az ő ötletére szavazta meg a kétharmad az ellenzéket közös listára kényszerítő új szabályt.
A Fidesz-KDNP kétharmad 2020 végén az akkor már független képviselő Volner javaslatát magáévá téve húzta keresztül a 2022-es választásra készülő ellenzéki pártok külön listás terveit. Azzal, hogy megszavazták: csak az a párt állíthat országos listát, amely legalább 14 megyében és a fővárosban minimum 71 egyéni választókerületben önállóan állít jelöltet.
