2017-ben indult el több hazai egyetemen az úgynevezett kiterjesztett hatáskörű ápolókat, másnéven non-doctorokat képző mesterszak, az első hallgatók 2019-ben vehették át diplomájukat, de a mai napig tisztázatlan, pontosan milyen feladatkörökben lehet őket alkalmazni - írja a Telex.

A Pécsen, Szegeden, Debrecenben és a Semmelweis Egyetemen elérhető képzésre való jelentkezés feltétele a már megszerzett diploma, a hallgatók többsége egészségügyi főiskolát végzett, és kórházban is dolgozott már. A kiterjesztett hatáskörű ápolónak készülők hat szakirány közül választhatnak: aneszteziológiai, geriátriai, közösségi, intenzív, perioperatív (műtét körüli) és sürgősségi.

A cél az lenne, hogy az egészségügyi dolgozók olyan képesítést szerezzenek, amellyel később kisebb feladatokat át tudnak venni az orvosoktól. A Telexnek nyilatkozó orvosok, ápolók és egyetemek szerint szükség van non-doctorokra, de amiatt, hogy nincs rögzítve, milyen feladatok elvégzésére jogosítja fel őket a képzés,

légüres térbe kerülnek a friss diplomások.

Egyik megszólalójuk a diplomája megszerzése után azt tapasztalta, leginkább az adott kórházon/háziorvosi praxison múlik, mire használják a tudásukat, és  konfliktusokhoz vezet, ha az ápolók beleszólnak az orvosok munkájába, mert presztízsveszteségként élik meg.

Eddig több mint kétszáz szakápoló végezte el a képzést, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozó Kamara (MESZK) elnöke, Balogh Zoltán szerint azonban az, hogy kompetenciájukat nem rögzítik jogszabályban, a bérek meghatározása miatt is problémás.