Szörnyes viccet kap a szuverenitásvédelmi törvény

Kire fog vonatkozni a szuverenitásvédelmi törvény, érinti-e a médiát? – kérdezi az AP. Orbán bár nem akar viccel válaszolni, mégis ezt teszi, és elmeséli a viccet, melyben egy „hölgy az álmában menekül egy szörny elől, az utoléri, mire a hölgy megfordul, és megkérdezi, mit akar tőle a szörny. Erre a szörny azt válaszolja: Én? hiszen maga álmodik velem

A „vicc” után Orbán megmagyarázza, hogy a szuverenitásvédelmi törvény célja az volt, hogy bezárja a kiskapukat a külföldi, választást befolyásoló pénzek elől, hogy ez mennyire sikerült, majd kiderül.

Mi antikommunista harcosok vagyunk, innen indultunk ki, vagyis nyilvánossággal transzparenciával kell védekezni. Ezt szolgálja ez a törvény, reméljük jól, adjunk neki időt - folytatja Orbán.

A V4 stratégiája szétesett

Elérkezett a V4-ek kérdésének ideje is. Orbán itt azzal kezdte, hogy a négy visegrádi ország szövetsége sokkal több a vitáknál. A V4 szerinte egy kísérlet, hogy megvalósítsák a közép-európai együttműködést, hogy ne mindig egy francia-német tengely döntsön európai kérdésekben.

Részben belső nehézségek és részben külső nyomás miatt ez a dolog szétesett, most azon dolgozunk, hogyan tudjuk összerakni. Orbán reméli, hogy nemsokára lesz még V4 miniszterelnöki találkozó, ahol megvitathatják, hogy van-e realitása ennek a stratégiának.

Izraelnek joga van magát megvédeni

Az izraeli háború következik a kérdések között. Az EU-n belül világosan különböző álláspontok vannak a kérdésben Orbán visszaemlékezése szerint. Magyarország úgy látja, biztonsága érdeke Izrael stabilitása. Ezért Izraelnek joga van magát megvédeni, hogy még egyszer ilyen terrortámadás ne forduljon elő.

Ő úgy látja, ezt a véleményt nagyon kevés uniós tagállam osztja, de nem reménytelen, hogy ez változni fog.

Egy véleménye Orbánnak is megváltozott, arról ugyanis jelenleg nincs tudomása, hogy a Hamásznak jutott uniós pénz.

A mi érdekünk, hogy Oroszországnak ne legyen közös határa Magyarországgal

Nincs még szó semmilyen békemegállapodásról Ukrajnában, ezért sem lehet arról beszélni, mi lesz annak a tartalma.

Orbán szerint a helyes sorrend az, hogy először tűzszünet kell minden rendezéstől függetlenül. Majd adunk magunknak időt, hogy megbeszéljük, milyen béketárgyalások lesznek.

Ugyanakkor ha Európa nem lép be, és nem kezd tárgyalásokat, akkor a végén az oroszok az amerikaiakkal fognak megegyezni Európa feje felett. Ez a II. világháborúban már megtörtént, ezt a veszélyt a krími válságnál sikerült elhárítani, ami nagy bravúr volt.

Nekünk fontos, hogy Oroszországnak ne legyen közös határa Magyarországgal. Az az érdekünk, hogy Oroszország és Magyarország között mindig legyen valami, ez eddig Ukrajna volt. Saját magunkkal törődünk, „minden másról majd a nagyfiúk megegyeznek”.

A magyar képviselőknek nincs sok gusztusuk a svéd NATO-csatlakozásról dönteni

Meg tudná-e magyarázni, miért akadályozzuk Svédország NATO-csatlakozását? Valamint azt, hogy Ukrajna olyan messze van az uniós csatlakozástól, mint Makó Jeruzsálemtől? Ezek a következő kérdések.

Orbán a másodikkal kezdi, és először elmagyarázza Makó lovag történetét. Szerinte ha tényleg szeretnénk, hogy Ukrajna közelebb kerüljön az EU-hoz, legyen stratégiai partnerség. A tagság politikai gesztus, de a realitás szerint nem segít az ukránoknak.

A svéd NATO-csatlakozással kapcsolatban Orbán leszögezte, hogy nincs török-magyar megállapodás. A magyar parlamenti képviselőknek nincs sok gusztusuk a döntéshez. Ennek ez az alapja, hogy amikor a finnek csatlakozását megszavazta a magyar parlament, a finnek másnap beperelték Magyarországot egy másik ügyben az EU-ban.

Magyarország nem tart igényt Kasszandra szerepére

Kivonulni a német kancellár és a francia elnök tud, a magyar miniszterelnök kimenni tud – emlékezett vissza a decemberi EU-csúcsra Orbán, amikor elhagyta a termet, hogy a másik 26 tagállam meg tudja nyitni a csatlakozási tárgyalásokat.

Orbán elismerte, hogy az ötlet Olaf Scholz német kancellártól jött. Azt is elmondta, hogy 8 órán át próbálta meggyőzni a többi állam-és kormányfőt, hogy ez hiba, de nem sikerült.

Magyarország nem tart igényt Kasszandra szerepére, nem tudjuk megmondani, hogy mi fog történni. De vannak tapasztalatai, itt élünk az ukrán határnál, és ez jobban látszik, mint az Atlanti-óceán partjától. Igaz, a többi tagállamnak is voltak robusztus érvei - magyarázta.

Ukrajnát a magyar parlament döntése nélkül nem lehet felvenni az Európai Unióba – figyelmeztetett a jövőre nézve a kormányfő.

Az ukrán támogatásra visszatérve Orbán hangsúlyozta, Magyarországnak nem az a célja, hogy blokkoljon dolgokat, hanem hogy az Európai Uniónak jó legyen. A többi tagállamnak megvan a lehetősége, hogy támogassa Kijevet, de 50 milliárdot adni 5 évre hitelfelvétel útján nem jó döntés.

Tény, hogy Magyarországot zsarolják Brüsszelben

Elképzelhető-e, hogy Magyarország mégsem kapja meg a felszabadított uniós pénzeket – teszi fel a kérdést az Origo.

Orbán szerint tény, hogy Magyarországot Brüsszelben zsarolják, hiszen ezt már a zsarolók, vagyis az Európai Parlament tagjai is beismerték. Ez ellen nehéz mit tenni, mégis ebben a helyzetben kell valami megoldást találni.

Ezért megígéri, hogy mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy Magyarország érvényesítse az érdekeit.

Itt már nincsenek is jogállamisági problémák

Jó nagy szénaboglyát összehordott itt nekem – reagált a Financial Times kérdésére Orbán.

A lap a különböző uniós eljárásokról kérdezte a miniszterelnököt, aki a hetes cikk eljárásával kapcsolatban azt mondta, hogy az jogállamisági problémák miatt zajlik. Aggódni azonban nem kell miatta, hiszen az Európai Bizottság épp most mondta ki, hogy az igazságügyi reform rendben van. (Az már más kérdés, hogy számtalan már jogállamisági okból a pénzek nagy részét még mindig blokkolják – a szerk.)

Orbán elismételte azt is, hogy az ukránok ügyét nem kapcsolják össze a magyar pénzekkel. Mi nem akarunk összekeverni idegen természetű dolgokat egymással. Hitvány dolog, ha valaki ilyet tesz.

Mi a baja Magyarországnak Ukrajna pénzügyi támogatásával?

A Reuters kérdése arra vonatkozik, mit vár Orbán a következő uniós csúcstól, például Ukrajna uniós támogatásával kapcsolatban.

A javaslat szerint 50 milliárd eurót adnának Kijevnek négy évre, Orbán szerint azonban ez a pénz nincsen, ezért is akarnak közösen hitelt felvenni. A magyar álláspont ezzel kapcsolatban, hogy először is értékes időkeret kellene, a második, hogy az USA ebből mennyit vállal. A harmadik pedig, hogy ha adunk is, azt ne a költségvetésen keresztül tegyük, mert az szétzilálja azt. A negyedik problémája a magyaroknak az, hogy "mi senkivel nem akarunk közösen hitelt felvenni, ezt a Covid idején egyszer már elkövettük".

Magyarország ebből még egy fillért sem kapott - hangsúlyozta Orbán, bár azt nem tette hozzá, hogy ezt a jogállamisági problémák blokkolják.

A februári uniós vitának van egy másik része is. Az ukrán ügyhöz kapcsolódva tagállamok álltak elő költségvetési módosítási igényekkel. A magyarok ebből eddig kimaradtak, mert az volt az álláspont, hogy nem kell módosítani. Ha elkezdődik egy ilyen folyamat, azt Magyarország is meg fogja tenni, de ez még a következő egy hónap kérdése.