Hamvay Péter: Nem gyerekjáték
A HVG címlapsztorijából kiderül, hogy tíz év alatt 18 százalékkal nőtt a családoktól elszakított, nevelésbe vett gyermekek száma, 14 ezerről 16 ezerre gyarapodott a gyermekpszichiátriai esetek köre, az Európai Unió átlagánál kétszer-háromszor több a 18 évesnél fiatalabb anyák aránya, és csaknem harmadára esett vissza a védőnők találkozásainak száma a várandós anyákkal. Ez a HVG hetilap ajánlója.
Ha meg akarja magát kímélni, hogy elpityeredjen egy filmen, letölthet egy appot, ami figyelmezteti akár több száz olyan történésre – a durva erőszaktól egy kiskutya haláláig –, ami megzavarhatja a nyugalmát. Még azt is megmondja, hányadik percben érdemes kimenni egy pohár vízért, és honnantól folytatódik a zavarmentes mese. Mi most írunk Őrült vállalkozás című rovatunkban erről a 2010-ben kiötölt appról, de Orbán Viktor – bár nem barátja az okostelefonoknak – valószínűleg már 13 éve észrevette, és a tévésorozatok helyett a társadalmi problémákra is adaptálta azt. Sőt tovább is fejlesztette, hiszen az ma már nemcsak arra figyelmezteti a politikusokat, hogy mikor és hol csukják be a szemüket és fogják be a fülüket, hanem a valódi problémát egy gombnyomással virtuálissal helyettesíti, amit aztán csekély erőbefektetéssel, de annál látványosabban le is tudnak győzni.
Nemigen van ennél kézenfekvőbb magyarázata annak, miért szór el a kormány milliárdokat, hogy a propagandamédiából és óriásplakátokról tájékozódókat ijesztgesse, miszerint genderkülönítményesek akarják átműttetni a gyermekeket, és toleranciára tanító mesékkel megrontani őket, miközben a rájuk leselkedő valódi veszélyek ellen nem tesz semmit.
Címlapsztorinkból szívszorító adatok derülnek ki: tíz év alatt 18 százalékkal nőtt a családoktól elszakított, nevelésbe vett gyermekek száma, 14 ezerről 16 ezerre gyarapodott a gyermekpszichiátriai esetek köre, az Európai Unió átlagánál kétszer-háromszor több a 18 évesnél fiatalabb anyák aránya, és csaknem harmadára esett vissza a védőnők találkozásainak száma a várandós anyákkal. Pedig az ő szerepük alapvető lenne abban, hogy jelezzék, ha egy-egy családban baj van. Ám ahelyett, hogy tisztességes bért adna számukra a kormány, inkább két csodafegyverében bízik: a kiszervezésben és az átvezénylésben, amivel az orvosokat és a tanárokat is fenyegeti.
A forráshiány miatt betegeskedő kulturális infrastruktúrát pedig a kormány virtuálismegoldás-generátora szerint a piac fogja eltartani. Magyarország rovatunk cikke ezért sorra veszi az eddigi kudarcokat, és megmutatja, hogy ez esetben a kormány épp saját csapdájába esett bele, amikor nem a hatékony működést, hanem kizárólag hűséget vár el a kultúra új korifeusaitól. Hasonló a helyzet a hadseregnél történt fejcserékkel is, szintén Magyarország rovatunkból tudhatják meg, hogyan erősödik a Századvégtől érkező államtitkárral a politikai kontroll. Gazdaság rovatunkból pedig az derül ki, hogy a boltok kötelező leértékelési akciói hatékony fegyverek-e az élelmiszer-infláció megfékezésére.
Azt csak remélni lehet, hogy nem hasonló álmegoldás a Világ rovatunk által elemzett amerikai terv, amely a NATO-tagállamokéhoz hasonló szövetségesi státust ajánl Dél-Korea számára az északi atomfenyegetés ellen. Szellem rovatunk viszont egy olyan férfit mutat be, aki valóban nem elégedett meg a félmegoldásokkal. Varian Fry amerikai újságíró második világháborús embermentő tevékenységének köszönhette megmenekülését többek között Marc Chagall, Max Ernst és André Breton. Annyi művésznek szerzett amerikai vízumot, hogy részben ezért lett New York a világ művészeti központja a negyvenes évekre. Az a város, amely a Portré rovatunkban bemutatott Orsós László Jakabot is annyira rabul ejtette, hogy 18 éve ott él. A korábban Salman Rushdie mellett is dolgozó kulturális menedzser szerint Magyarországból akkor lehetne vonzó hely, ha az adottságokat nem komplexusokkal és dühvel kezelné a politika. Talán akkor olyan filmet nézhetnénk, aminek egyetlen kockájától sem kell elfordítani a fejünket.
HAMVAY PÉTER
szerkesztő