„A matematika a tudományok kapuja és kulcsa” – állapította meg fő művében (Opus Majus) a XIII. században élt angol ferences rendi szerzetes, Roger Bacon, aki az alkímiától a nyelvészetig számos dologgal foglalkozott, s a Kínából származó tűzijátékot tanulmányozva Európában először írta le a lőpor alkotórészeit. Ezen a kapun kukucskált át állítólag a mesterséges intelligencia (MI), ami robbanáshoz vezetett a kaliforniai OpenAI cégnél, amely az idei év elején széles körben bemutatta a ChatGPT alkalmazását.

Fókuszban rovatunk összeállításában szerepel, hogy a vezérigazgató-guru Sam Altman menesztését állítólag az válthatta ki, hogy az igazgatótanács félelmei szerint a XXI. századi technoalkimisták boszorkánykonyhájában olyan MI-változat készült, amelynek már matematikai tudása révén kulcsa is van a tudományok kapujához, ami ha feltárul számára, az akár az emberiség végzetét is elhozhatja. Az MI a tudományos-fantasztikus könyvekben és filmekben ritkán jóságos, annál inkább gonosz és veszélyes. Legyen a kiiktatandó ellenfél a missziójára fenyegetést jelentő űrhajós (HAL–9000 a 2001: Űrodüsszeiában) vagy maga az emberiség (a Skynet a Terminátor-franchise-ban).

Lehet, hogy a jövő a mesterséges intelligenciáé, de a jelen még a természetes hülyeségé, ami, főleg, ha rosszindulattal párosul, szintén pusztító lehet. Mint a szuverenitásvédelmi törvény, amelynek már a preambuluma is példátlan aktuálpolitikai megfogalmazásokat tartalmaz, világossá téve: mindenki ellen bevethető, akit csak célkeresztjébe vesz a létrejövő hatóságot afféle Terminátorként használó NER-Skynet. Ahogy a Magyarország rovat cikke hozzáteszi, még büntetni sem kell, elég lejáratni a kiszemelt szervezetet, vagy begyűjteni annak minden adatát. Vagy akár az okvetetlenkedő újságét is – teszi hozzá véleményében Munk Veronika, aki Indexből épített Telexet, majd a szlovák Denník N médiacsoporthoz igazolt.

Kim Lane Scheppele amerikai jogászprofesszor, Orbán Viktor rendszerének kitartó kritikusa, gyakran mondogatja, hogy ha tudni akarjuk, mi készül, a Magyar Közlönyt kell olvasnunk. Hiszen a Fidesz vezetői, mielőtt cinikus hatalomtechnikusokká lettek volna, jogászok voltak, akik törvénybe fogalmazzák politikai (és gazdasági) szándékaikat. Erre nemcsak a szuverenitási törvény a példa, hanem a fővárosi önkormányzati választásról szóló is, amelyet egyszer úgy alakítottak, hogy Tarlós Istvánnak segítsen, most meg úgy akarnak, hogy Karácsony Gergelynek ártson (Magyarország rovat).

De le van papírozva a miniszterelnöki jószágigazgatónak tekintett Mészáros Lőrinc gazdagodása éppúgy, mint a többi NER-oligarcha üzletmenete. Ezt Gazdaság rovatunk rendszeresen követi, ezen a héten pedig arról számol be, hogy az előkerült iratok bizonyítékká is válhatnak, ha a mögöttük rejlő pénzmozgás inkább pénzmosás, ami agrárminisztériumi milliárdokkal történhetett. Nem csoda, hogy a Medián friss közvélemény-kutatásából (Magyarország rovat) kiderül, hogy Orbán Viktor rendszerét a megkérdezettek közül a legtöbben ma már maffiaállamnak nevezik, miközben legutóbb, 2017-ben még a sokkal hízelgőbb polgári demokrácia minősítés vitte a prímet – még ha azt politikai terméknek degradálta is egy propagandistaelszólás.

Az viszont már általános bizalomvesztés, hogy az Ipsos 31 országban végzett felmérése alapján (HVG-ténytár) a legkevesebb bizalommal a szakmák között a politikusokhoz viszonyulnak a megkérdezettek. Az átlagosan 14 százalékos bizalmi gödörnél is van lejjebb, az a Magyarországon mért 7 százalék. A magyarázat talán az amerikai humor atyjaként emlegetett Mark Twain egyik aforizmájában rejlik: „Ha minden hatalmat egyetlen pártnak adunk, és nála is tartunk, az biztos út a rossz kormányzáshoz, s a közerkölcs garantált és folyamatos romlásához.”

Nagy Gábor

vezető szerkesztő