Bruttó 1,4 milliárd forintot költ az állam összesen közel száz tanácsadó bérére, akik az előkészítésben és egyeztetésben segítik a tárcákat és a Miniszterelnökséget – írta meg a K-Monitor, amely közérdekű adatigényléssel próbálta kideríteni, mennyit fordít az állam a politikai tanácsadók és főtanácsadók bérére. Válaszként csak összegeket kaptak, neveket nem.

A blog kiszámolta, hogy a tanácsadók havonta, átlagosan bruttó 1 millió 72 ezer forintot keresnek. A Miniszterelnökség 27 tanácsadót és 8 főtanácsadót alkalmaz összesen havi 43,5 millió forintért, a Lázár János vezette Építési és Közlekedi Minisztérium éppen egyet sem, az Igazságügyi Minisztériumban hárman dolgoznak, az ő havi illetményük 5,4 millió forintnál is több. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium két tanácsadót foglalkoztat havi 2,1 millióért, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumában hatan vannak, 4,4 millió forintot keresnek.

Ahogyan a hvg.hu akkor beszámolt róla, 2021-ben 93 tanácsadónak volt minisztériumi szerződése, az illetményük pedig átlagosan 935 ezer forint volt. Akkor a legtöbbre a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal tanácsadói, a legkevesebbre pedig Pintér Sándor belügyi tárcájának dolgozói számíthattak.

A K-Monitor kutatása alapján 2018-ban 137-en dolgoztak a kormánynak, akkor 630 ezres fizetésre számíthattak.

Rogán Antal négyszer annyit költ egy tanácsadójára, mint Pintér Sándor

Nem igazán tudni a minisztériumok politikai (fő)tanácsadóiról, hogy kik ők, mit csinálnak, de csaknem százan vannak és átlagosan havi bruttó 935 ezer forintot keresnek. A legkevesebbet Pintér Sándor tárcája fizeti, a legtöbbet Rogán Antalé. De ennél is jobban fizető állás a miniszteri biztosoké, belőlük 64 van.

A blog szerint a tanácsadók személye azért is lenne fontos, mert a velük kapcsolatos információknak politikatudományi jelentőségük is van, nem beszélve az összeférhetetlenség felderítéséről.

Az Orbán-kormányokra jellemző, hogy a döntés-előkészítés a minisztériumoktól hattérintézményekhez vándorol, például a Századvéghez vagy a Makronómhoz, emiatt az Adatvédelmi Hatósághoz fordulnak, céljuk pedig, hogy nyilvánossá váljon a tanácsadók kiléte – tették hozzá.