Végre elindult a gazdasági növekedés, idénre már 3 százalék GDP-gyarapodást jósolnak. Vége a kiugró inflációnak, év végén már nyolc százalék alá is benézett a pénzromlás, és a csökkenés valószínűleg folytatódik idén, ahogy a reálbér-emelkedés is. Beindulhat a belső fogyasztás, amihez a csaknem harmadával emelkedő pedagógusbérek is hozzájárulnak majd, és főleg a csökkenő hitelkamatok. A kiolvadt uniós milliárdok javítják az ország idei gazdasági kilátásait, csökkenhet a nemzetgazdaság hiánya. Gazdaság rovatunk cikke nyugodt évet jósol az energetikai piacon, a magyar energiamix zöldítése is lendületet kap: újra lehet szélerőműveket építeni, a napelemes háztartások pedig ismét csatlakozhatnak a hálózathoz. Persze az orosz energiafüggőségnek számos kockázata van, a jövedéki adó emelkedése miatt a benzinkutakon pedig áremelkedéssel köszönt be 2024.

Mindezekből az is következik, hogy az Orbán-rendszer sikeresen átvészelte eddigi legnagyobb válságát: a technikai recessziót, külpolitikájának összeomlását és az unió bekeményítését. Igaz, az országnak járó uniós források fele még Brüsszelben várakozik, az EU még mindig elkötelezett Ukrajna támogatása mellett, és több százezer szavazó pártolt el Orbántól. Ám ők a bizonytalanoknál, a Mi Hazánknál, illetve a Kutyapártnál landolva nem veszélyeztetik a rendszert. Magyarország rovatunkban arról olvashatnak, hogy az ellenzék számára a nyári önkormányzati választáson az is siker lesz, ha megőrzi 2019-es eredményeit. Az uniós választáson pedig igencsak hiányozni fognak a kispártokra leadott, ám idén már mandátumot valószínűleg nem hozó szavazatok. A Fidesz azonban nem bízza a dolgot csupán az ellenzék vezető- és víziónélküliségére, belső konfliktusaira, hanem a Szuverenitásvédelmi Hivatallal biztosra akar menni, hogy a kormánypárt serpenyőjében egy zsák krumpli legyen, az ellenzéknél pedig csak egy marék földimogyoró. „És az is amerikai, amiért jól felpofozzák őket” – foglalja össze publicistánk, Tóta W. Árpád a választási készülődést. Magyarország rovatunk azt is megmutatja, mit várhatunk az új államvédelmi hatóság elnökétől, Lánczi Tamástól. Nem sok jót. Az EP-választáson nem várható ugyan az illiberális erők áttörése, nem így Amerikában. A Fókuszban rovatunkban megszólaló Jeff Gedmin politikai elemző szerint Trumpnak a Capitolium ostroma és a négy bűnügyben emelt 91 vádpont ellenére esélye mutatkozik nyerni. A rovat azt elemzi, hogy a világ legerősebb demokráciáját vajon meg tudja-e törni Trump. Hatalomra jutása mindenesetre megerősítheti Orbánt. Így aztán igaza lehet a Magyarország rovatunkkal a világpolitikával kapcsolatos gondolatait megosztó Baán Lászlónak, aki szerint az „ukrajnai rendezés sokkal közelebb lesz a miniszterelnök két éve hangoztatott álláspontjához, mint az Ukrajnát támogató nemzetközi koalíció céljaihoz”.

Hogy az évkezdetre tekintettel a végére is tartogassunk néhány jó hírt: Szellem rovatunk bírta szóra először az Örkény Színház új igazgatóját, Gáspár Mátét. Kiderül, hogyan lehet európai módon vezetőt váltani egy színházban. Portré rovatunk már keserédesebb. Mert nagy dolog, hogy Kizlinger Lilla a társadalom pereméről 22 évesen el tudott jutni a berlini filmfesztivál Ezüst Medvéjéig, de hogy itthon maradjon, ahhoz már, úgy tűnik, nem elég az elismerés. „Ha most én itt maradok az országban, elszottyadok, mint egy kis szőlőszem, mert a kiábrándultság nem múlik el, csak erősebb lesz.”

HAMVAY PÉTER