2020-ban egy magánszemély indított pert, aki közérdekű adatokat akart megtudni egy európai uniós forrásból finanszírozott útépítési projekt részleteiről, ideértve a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. magántulajdonban álló partnerekkel kötött szerződéseit. Csakhogy kiderült, magáncégek esetében a jogszabály szerint nem lehet bírósággal kikényszeríttetni az adatközlést, csak „közfeladatot ellátó” szervezet esetén. Az Ab akkor kimondta, mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet valósított meg az országgyűlés, és 2020 végéig úgy kell módosítania az információszabadság-törvényt, akár magánvállalkozásokat is lehessen perelni.

Az országgyűlés nem hajtotta végre ezt a határozatot, ami egyébként egy 2022 végi összegzés szerint húsz esetben fordult elő. Most egy hasonló panasz került Hörcherné Marosi Ildikó öt tagú tanácsa elé: egy érdekelt egy csapadékvíz-tározó – közbeszerzési eljárás keretében, európai uniós támogatás felhasználásával megvalósult – építésével összefüggő adatok kiadását kérte a kivitelezést végző gazdasági társaságtól, de az ezt nem teljesítette, a bíróság pedig igazat adott neki, mondván, a gazdasági társaság nem közfeladatot ellátó szerv.

A panaszos szerint miután az országgyűlésnek a jogalkotásra előírt határidő lejárt, a bíróságoknak kötelességük lenne a törvényt a 2020-as Ab-határozatban foglaltaknak megfelelően, az Alaptörvénnyel összhangban alkalmazni. Az Alkotmánybíróság erre azt válaszolja, a parlamentnek címzett felszólítás „olyan jogkövetkezmény nélküli kötelező rendelkezés, amelynek megsértését nem követi szankció”. A testületnek a mulasztás megállapításán túl nincs eszköze a jogalkotási hiány pótlására, mert az országgyűlés fölött nincs hatalma, még akkor sem, ha az Ab-határozat figyelmen kívül hagyásával az országgyűlés maga szegi meg a saját maga alkotta Alaptörvényt. A bíróságokra nem hárítható át az a felelősség, hogy ezt megoldják, mert azok csak az érvényes törvények alapján ítélkezhetnek, nem hozhatnak jogszabállyal ellentétes döntést, és nem is egészíthetnek ki jogszabályokat.

Vagyis a bíróság csak a hatályos, a mulasztásos alaptörvény-ellenességet továbbra is tartalmazó törvény alapján ítélkezhetett, így az ítélet megsemmisítése, amit a panaszos kért, nem lehetséges. A bírói jogértelmezéssel összefüggésben „nem merült fel olyan, a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételye vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, amely a panasz befogadását és érdemi vizsgálatát indokolná”. Ezért Hörcherné Marosi Ildikó tanácsa érdemi vizsgálat nélkül visszautasította a panaszt.