Farkas Zoltán: Kedvencek és kitaszítottak

Ez a HVG hetilap ajánlója.

Vajon az is a történelmi önismeret része, ha a királynőről kiderül, hogy leszbikus, a szeretője irányítja az országot, akit az egyik szegényebb rokon igyekszik kiütni fő-fő kegyenci pozíciójából, sikeresen? Bizonyára, hiszen a történetnek máig érvényes üzenete van, ha nem is épp fenséges. A XVIII. században az utolsó Stuart, Anna uralkodása idején játszódó angol–ír–amerikai filmben, A kedvencben a britek a franciákkal háborúznak, közben az udvarban dúl a cselszövés, az önkény, az ármány, a korrupció.

Elkészülhetne-e hasonló, fájdalmasan kíméletlen film a magyar történelem bármely korszakáról? Dehogy. Pedig az a velencei filmfesztiválon a zsűri különdíját érdemelte ki, a főszereplő Olivia Colman pedig Oscart kapott. Csakhogy Angliában az efféle múltfeltárás Shakespeare királydrámái óta a közönség napi élménye. Ezzel szemben Magyarországon a fő csapásirány évtizedek óta a múlt dicsőítése. Csak a példa kedvéért: nem Spiró György Árpád-ház című, „vérzékeny és naiv krónikája” megfilmesítésére szántak milliárdokat a magyar filmgyártás urai – ha egyáltalán elő merne állni bárki e kósza ötlettel –, hanem ismét egy 1848-as filmre, az Illyés Gyula és Nádasdy Kálmán által írt, 1953-as Föltámadott a tenger után a Rákay Philip nevével fémjelzett Most vagy soha! címűre. Felkészül Hunyadi János és IV. Béla. Ezek a produkciók nemzetközi sikerre hajtanak, bár nem abban a piaci szegmensben, mint Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmje vagy a Nemes Jeles László rendezte, Oscar-díjas Saul fia. A filmek és a kurzusfilmek közti nem elhanyagolható különbségeket, valamint a finanszírozási szempontokat Fókuszban rovatunk elemzi.

HVG

A kedvencet az a Jórgosz Lánthimosz rendezte, aki a Szegény párákat, amelynek főszereplőjét, Emma Stone-t és a film látványtervezéséért a magyar Mihalek Zsuzsát – két brit kollégája társaságában – Oscarral jutalmazták. A berendezővel készült interjúnk a Szellem rovatban olvasható. A Petőfi-film riválisa a mozikban Hajdu Szabolcs új filmje, a Kálmán-nap lesz, a kettő gyártási költsége között kétszázszoros a szorzó. Előbbi a magyar adófizetők pénzéből, az utóbbi svájci és szlovák támogatásból készült. „Törvényszerű, ha ilyen szinten van lenyomva egy közösség, a film, a színház, minden, ami kultúra, ami értelmiség, ami tudás, progresszió, akkor kialakul az ellenkultúra” – mondja a rendező, aki nemzetközi sikerei ellenére a neves kitaszítottak táborát növeli.

A világpolitika színpadát ma a legnagyobbak uralják. Oroszországban Putyin borítékolhatóan megnyeri az elnökválasztást, hiszen valamennyi riválisát kitaszította, lesitteltette vagy megölette – összegzi Világ rovatunk. Az Egyesült Államokban Joe Bidennek szembe kell néznie azzal, hogy az elődje lehet az utódja, és esélyeit az is rontja, hogy új szereplőként feltűnt egy Kennedy, az egykori elnök unokaöccse, aki két számjegyű támogatásra számíthat. A magyar kormányfő favoritja természetesen Donald Trump; floridai találkozójukról Magyarország rovatunk számol be. Emellett azt is bemutatja, miként színesíti a hazai politikát a Kétfarkú Kutya Párt erősödése, röpke válsága, valamint a politikából kiiratkozott Varga Judit férje, Magyar Péter belépése a küzdőtérre.

A biztosítási piacon új néven futó Alfa első számú vezetőjével készült interjú a Gazdaság rovatban, aki váltig állítja: „Ahhoz, hogy szolgáltatni tudjon a szektor, nyereségesnek kell lennie.” Bár ezt nehéz lenne vitatni, tegyük hozzá: aki, mielőtt aláírná, nem olvassa el sorról sorra a szerződését, például most, a váltás heteiben, később nagyot koppanhat. ¬