Gyógypedagógustól influenszeren át paralimpiai bajnokig: megnéztük, kik lehetnek a sorcsere után a Fidesz-KDNP EP-képviselői
Sokakat lecseréltek a jelöltlistán, de ragaszkodtak ahhoz a szokáshoz, hogy fogyatékkal élő és határon túli magyar is felkerült a listára.
Nagyon szép tervekkel vágott neki a Fidesz az idei EP-választásnak, azzal ugyanis, hogy Varga Juditot akarták listájuk élére tenni, nemcsak a női kvótát pipálhatták ki, hanem egy fekete öves uniós szakértőt is parlamenti frakciójukban tudhattak. Varga igazságügyi miniszterként a brüsszeli csörték leghangosabb harcosa volt, aki olyan hévvel szórta magából a fideszi EU-ellenes propaganda politikai irány aktuális szólamait, mint egy turbófokozatra kapcsolt Duracell-nyuszi.
Csak aztán az élet közbeszólt, Varga pedig, az igazságügyi miniszteri pozíciója után fél évvel a kegyelmi botrány miatt újabb politikai szerepét is elbukta – a Fidesz pedig EP-listavezető nélkül maradt. Ez a kényszerhelyzet pedig elég alaposan látszik a párt csütörtökön közölt választási listáján is. (Zárójelben a 2019-es helyezést közöljük.)
1. (4.) A lista élére Deutsch Tamás került, aki ugyan régi motoros az Európai Parlamentben, távolról sem lehet azonban azt állítani, hogy nemhogy a testület, de akár a Fidesz-frakció legaktívabb tagja lenne. Hangzatos közösségi média-posztjain túl sok vizet nem zavart az elmúlt öt évben sem.
Érdemes persze hozzátenni, hogy erre sok lehetősége nem is lett volna, hiszen az Európai Néppártból éppen az előző, 2019-es EP-választás előtt „kiszorult” párt egyik nagy pártcsaládhoz sem tudott csatlakozni, független képviselőkként pedig a Fidesz tagjainak sem sok lehetősége volt. Hogy ez hogyan változhat a mostani választás után, az kérdés, az mindenesetre látszik, hogy Orbán Viktor – ha már az az álma meghiúsulni látszik, hogy ő maga alkosson meg az EU-szkeptikus-populista-szélsőjobb pártokból egy új szövetséget – szeretne minden áron csatlakozni egy pártcsaládhoz. Ez irányú terveit leginkább oroszbarát politikája nehezíti, amit az európai pártok – még ha a gyanú szerint maguk is kapcsolatban állnak Moszkvával – nem szívesen tesznek ki a választók elé az ablakba.
Nem túlzunk tehát akkor, ha azt mondjuk, Deutsch biztos nyugdíjas állásra tesz szert azzal, hogy minden jel szerint egy negyedik ötéves periódusra is mandátumot szerezhet az Európai Parlamentben. Ahogy valószínűleg akkor sem esünk túlzásba, ha azt írjuk, azok, akik a Fideszre szavaznak június 9-én, nem az ő munkája elismeréseképpen teszik annak ellenére, hogy a párt egyik legismertebb arca már az alapítás óta.
2. (6.) A nagyközönség számára nem sokkal látványosabb az a munka sem, amelyet Gál Kinga végez az EP-ben (bár az Eurologus is rendre beszámol arról, amikor egy vitában szorgosan tolja a kormánypárt bevett szólamait). Mindenesetre Deutschnál is biztosabb pont a frakcióban, amelynek a 2004-es EP-választás óta tagja.
3. (5.) Nála régebb óta csak Gyürk András képviseli a Fideszt az EP-ben, ő már néhány héttel a választást megelőzően, a május 1-jei csatlakozás óta képviselő ott. Ez is magyarázhatja, hogy Gálhoz hasonlóan ő is feljebb lépett a listán, nagyon nagy csodának kellene történnie ahhoz, hogy a három régi motoros lemaradjon a képviselőségről.
4. (-) De kezdheti a lakáskeresést Brüsszelben a lista legelőkelőbb helyre kerülő újonca, Győrffy Balázs is. Győrffy, bár soha nem titkolta kötődését a Fideszhez (sőt, 2010 óta a párt parlamenti képviselője), elsősorban agrárpolitikusként ismert. 2013-ban (a kormánypárt érdekei alapján) újjászervezett agrárkamara élére került, és azóta is ő vezeti azt. Győrffy egyébként tökéletes Fidesz-pedigrével bír: a nemesgörzsönyi születésű politikus nemcsak települése polgármestere volt 2006-2014 között, de honlapja tanúsága szerint a helyi református közösség presbitere, mellesleg a Nemesgörzsöny SE igazolt labdarúgója volt fiatalként, azóta pedig vadászik szabadidejében.
Győrffy ilyen előkelő helyen való szerepeltetése a listán azonban nem ezért szimbolikus. Az agrárkérdés igencsak felértékelődött az utóbbi időben az Európai Unióban, elég csak körbenézni, valahol biztos épp traktorok százaival vonulnak fel gazdák. A termelők érdeksérelme nem feltétlenül egyezik, a sértettség azonban közös, és megvan Magyarországon is, ahol elsősorban a jól bejáratott gabonapiacokat féltik az olcsó ukrán terményektől. Ebbe nyilván nem nehéz belelátni a magyar kormánypárt ukránellenességét, ám ennél jóval mélyebb problémáról van szó, amit tovább fokozhat Ukrajna további közeledése az uniós piachoz – Győrffynél valószínűleg kevesen tudnak majd meggyőzőbben érvelni egy EP-vitában.
5. (7.) Hölvényi György is régi motoros a Fidesz-KDNP EP-frakciójában, a volt EMMI-államtitkár szerepe azonban 2019 után értékelődött fel. Amíg ugyanis a Fidesz már nem tagja az Európai Néppártnak, a KDNP az, így ő részt vehet annak a munkájában. Olyan messze azért ő sem jutott, parlamenti honlapja szerint olyan csoportok munkájában vesz részt, mint „a borokkal, párlatokkal és élelmiszerekkel foglalkozó”, illetve „az európai kulturális örökséggel, a Szent Jakab-úttal és egyéb európai kulturális útvonalakkal” foglalkozó közös munkacsoport.
6. (-) Szekeres Pállal a Fidesz egy újabb vállalását pipálta ki: az egykori paralimpikon személyében fogyatékkal élő politikus is biztos bejutó helyre kerül a listán. (Eközben Kósa Ádám kikerül a csapatból, hiszen a siket ügyvéd, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnöke a 17. helyre került csupán a listán, ennyi mandátum megszerzésével pedig talán még a legoptimistább fideszesek sem számolnak.)
Szekeres ismert sportoló: tőrvívóként a nyolcvanas években világbajnoki címet, a szöuli olimpián pedig bronzérmet szerzett csapatban. 1991-ben egy autóbaleset miatt kényszerült tolószékbe, de folytatta sportolói és sportvezetői pályafutását, 1992-ben és 1996-ban is aranyérmet szerzett a paralimpián, de a kétezres években is éremszerző volt a világjátékokon. Emellett magyar és nemzetközi parasport szövetségek élén áll a kilencvenes évek óta, 2010-ben pedig az EMMI helyettes államtitkárává nevezték ki, a négyéves kormányzati ciklusban a sportért felelt a minisztériumban.
7. (-) Ferenc Viktória újabb kommunikációs telitalálat a Fidesztől: egy kárpátaljai nyelvész-kutatóról van ugyanis szó, aki ugyan aktív különböző szervezetekben, politikai múltjáról azonban nem sokat tudni. Ferenc a 2010-es évek elején a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram keretében a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának munkatársa volt, 2013-tól a Nemzetpolitikai Kutatóintézetben tanulmányozta a határon túli magyarok iskolaválasztását, a helyi magyar iskolák pedagógus-ellátottságát, emellett a Beregszászon működő II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola docense.
Ferenc Bocskor Andreát váltja, kárpátaljai magyarként eddig ő ült a Fidesz képviseletében az EP-ben.
8. (-) Az újvidéki Vicsek Annamária személyében egy újabb határon túli újonc kerülő biztos befutó helyre a Fidesz-KDNP listáján. Vicsek Szabadkán született, majd Budapesten szerzett gyógypedagógia-logopédia szakon diplomát. 2007-ben tért vissza Újvidékre, ahol a magyar nyelvű oktatás fejlesztésével foglalkozott, 2010 után a Vajdasági Pedagógiai Intézet Fejlesztési Osztályának vezetőjeként. A Vajdasági Magyar Szövetségnek 2008-tól tagja, 2014-től parlamenti képviselője, két évvel később a szerb Oktatási Minisztérium államtitkára lett, 2019 óta pedig a VMSZ vezető testületének tagja, 2023 óta egyik alelnöke.
Vicsek a 10 éve EP-képviselő Deli Andor helyébe lép a listán, az újvidéki politikus a VMSZ Tanácsában folytatja a munkát. A cserét a VMSZ elnöke javasolta, erről Pásztor Bálint Facebook-oldalán számolt be a lista bejelentése után.
9. (8.) Az újoncok után egy régi motoros, Győri Enikő, aki az egyike a Fidesz legismertebb uniós politikusainak. Győri a kilencvenes évek óta parlamenti vagy kormányzati uniós tisztségeit váltotta nagyköveti pozíciókkal, a második Fidesz-kormány hivatalba lépését követően előbb a magyar EU-elnökség levezényléséért felelt külügyminisztériumi államtitkárért, majd az EU-ügyeket vitte 2014-ig, amikor a portfolió a Miniszterelnökséghez került, Győri pedig Madridba ment nagykövetnek. Az EP-be 2009-2010-es rövid képviselősége után 2019-ben tért vissza, ő irányította a Fidesz-frakció szakmai munkáját.
10. (38.) Az EU-hoz eddig is volt köze, választott képviselőként azonban újonc László András külpolitikai elemző, aki az EMMI-nél kabinetfőnökként dolgozott, 2014-től az EPP és a Fidesz sajtótanácsadója lett, 2018-tól pedig az Innovációs és Technológiai Minisztérium fejlesztéspolitika összehangolásért felelős miniszteri biztosa. 2020-tól a Fidesz külpolitikai tanácsadója, később a Megafon Inkubátor Központnál folytatta. Lászlóról 2023-ban a Lakmusz úgy írt: fideszes politikusként állt megafonos influenszernek, aki kimondottan a nemzetközi közönségnek szánt, Brüsszel-ellenes tartalmakat oszt meg a közösségi médiában, elsősorban az X-en.
László egyébként már 2019-ben is szerepelt a Fidesz EP-listáján, de csak a 38. helyen – akkor még a 14. helyen Kovács István volt, aki azóta a Megafon élére került.
11. (-) Schaller-Baross Ernő 2021 óta tagja az Európai Parlamentnek, ő került Szájer József helyére, miután a politikus előbb egy brüsszeli illegális buliból távozott némi droggal a hátizsákjában az ereszcsatornán keresztül, majd a politikai életből is kénytelen volt távozni. Schaller-Baross Szájer igen jelentős médiafigyelmet kapó botrányához képest csendben megbújva végezte eddig a fideszes EP-képviselők nem túl érdekes munkáját: néha ő is beszólt a kormányt bíráló Daniel Freundnak vagy magyar ellenzéki kollégáinak.
A politikus egyébként 2010 után referens lett az Igazságügyi Minisztériumban, majd 2013-2018 között a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány külügyi igazgatója volt, miközben külügyi tanácsadóként dolgozott az Országgyűlésben. 2015–2018 között az MNB által létrehozott Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány kuratóriumi tagja volt, 2017–2018 között a Pallas Athéné Domus Educationis Alapítvány kuratóriumi elnöke. 2018-ban helyettes államtitkári tisztséget kapott a Miniszterelnökségen, ezt váltotta fel az EP-képviselőségre.
12. (-) Bólya Boglárka is jó ideje dolgozik uniós szakértőként, többnyire az Európai Parlament munkatársaként, 2011-ben részt vett a magyar EU-elnökség sikeres lebonyolításában, ekkor a horvát csatlakozási szerződést szövegező munkacsoportnak is elnöke volt. 2019-ben az Igazságügyi Minisztérium uniós kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárává nevezték ki, jelenleg miniszteri biztosként az Európai Uniós Ügyek Minisztériumában a 2024-es magyar EU-elnökség előkészítéséért felel.
Azt, hogy ezt a munkát folytatja-e majd, vagy visszatér az Európai Parlamentbe, még kérdés: a legfrissebb közvélemény-kutatások 11 mandátumot jósolnak a Fidesz-KDNP-nek, ami a listát elnézve tíz fideszes és egy KDNP-s képviselőt jelent. Ha azonban növelni tudja a kegyelmi botrány miatt csökkent népszerűségét a párt, sima bejutó lehet – a mostani ciklusban egyébként 13 főből áll a frakció.
13. Nézzük tehát a 13. helyre került Petri Bernadettet, aki egyébként eddig a hatodik nő a listán – senki nem állíthatja, hogy nem jelöl elég nőt a kormánypárt. Petri is jól ismert EU-szakértő, aki jogászként 12 éven át dolgozott az Európai Bizottságnál és az Európai Parlamentnél, 2023-tól pedig a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium által irányított, a közvetlen uniós források elérését segíteni hivatott Magyar Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezetője, január óta egyben a tárca miniszteri biztosa.
A friss lista nem befutó helyeire került a mostani képviselők közül Kósa Ádámon kívül Tóth Edina (19. hely) – aki környezetvédelmi szakemberként kívánja folytatni –, a sorcserét jobban jelzi azonban, hogy öten teljesen kikerültek a jelöltek közül. A már említett Deli Andoron és Bocskor Andreán kívül ilyen Járóka Lívia, aki egy rövid szünetet leszámítva 2004 óta képviselte a Fideszt az EP-ben, egyben ő volt az első roma származású női képviselője a testületnek. Távozásával kapcsolatban csak annyit közöltek, hogy az egyetemi-akadémiai életben folytatja pályafutását a civilben szociálantropológus végzettségű politikus.
Ugyancsak „egyetemi kötelezettségvállalásaira” hivatkozott Trócsányi László, aki a Károli Gáspár Egyetem rektori címére váltja ötéves EP-képviselőségét. Az érvelés egyébként nem is a parlamenti folytatással kapcsolatban jött elő, hanem alkotmánybírói kinevezését utasította el a napokban ezzel.
Trócsányi nem egyszerű parlamenti képviselő volt: mandátuma megszerzése után az Orbán-kormány a magyar EU-biztosi pozíciót szánta neki 2019-ben, ám az Európai Parlament kitartó ellenkezése miatt – a testület az ügyvédi irodájához fűződő kapcsolat miatt összeférhetetlenséget állapított meg – kénytelen volt visszalépni. Le azonban nem mondott, kihúzott öt évet az EP-ben.
Szintén távozik Hidvéghi Balázs, de ő sem marad pozíció nélkül: ő a magyar országgyűlés tagjaként folytathatja, vélhetően Győrffy Balázs mandátumát átvéve.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
