Ahogy megírtuk, finisébe ért Magyar Péter pártjának, a Tisztelet és Szabadság Pártnak (TISZA Párt) az EP-képviselőjelölti castingja: az első körös 538 pályázó közül a harmadik körre tízen maradtak versenyben. Most a bemutatkozó videóik alapján szavazni lehet a sorrendjükre, hogy hányadik helyen szerepeljenek a TISZA EP-listáján. A 12 fős lista két fix szereplője versenyen kívül már eldőlt: a listavezető Magyar lesz, a harmadik pedig Tarr Zoltán református lelkész, akit kirúgtak állami állásából, miután kiállt Magyar mellett.

Íme a tízes lista, a szövegek alatt meg is nézhető bemutatkozó videók alapján írt összefoglalónkkal:

Az életigenlő mérnök 

Bogdán Csaba orvostechnikai mérnök és bölcsész diplomákkal is bír, igazgatott technológiai parkot is, jelenleg pedig az emberi gerinc vizsgálatára irányuló doktori kutatásokat folytat. Saját jellemzése szerint „sosem én voltam a legélesebb kés a fiókban”, de akárhogy is, azért jelentkezett EP-képviselőjelöltnek, mert szimpatikus volt számára „az állampolgári politika művelésére vonatkozó felhívás”. Bogdán amúgy olyan országot szeretne, ahol az emberek nem félnek, ahol „az élettől kapott jól és rosszat egyaránt megélve tudnak örülni a mindennapokban”, és ahol „nem rágalmaznak és fogakat csikorgatnak, hanem közösen építkeznek”. A jelölt a tudásalapú társdalomban, az erkölcsben és a szakmaiságban hisz, fő célja pedig a betegellátás javítása és a betegségmegelőzés.

A szakorvosjelölt tiktokker 

Kulja András sebészszakorvos-jelöltnek és egészségedukációstartalom-gyártónak a TikTokon 360 ezer követője van. Egészségügyi dolgozóként tapasztalja az ágazat romló körülményeit, az elvándorlást, az eszközhiányt és a színvonal romlását. Barátai jelentős része már külföldön dolgozik, mert az itthoni körülmények között nem tudják megfelelően ellátni a betegeket. Őt viszont szavai szerint itthon tartotta a tenni akarás és a hazaszeretet, és tenne is a rendszer jobbításáért, ezért is jelentkezett EP-képviselőjelöltnek. Szeretné, hogy Magyarországon lehessen beszélni a problémákról, és politikai oldaltól függetlenül közösen lehessen tenni a jobb egészségügyért, ami ugyan tagállami hatáskör, de az EU rengeteg pénzzel, 5 milliárd euróval segít. A támogatások jobb felhasználásában is segítene EP-képviselőként, továbbá a magyar embereket és az ő érdekeiket képviselné az EU-ban. 

A partiumi nő, aki sikeres lett 

Bujdosó Andrea Anna Nagyszalontán született, ahol Arany János is. Temesváron programozó matematikusként diplomázott, majd Magyarország lett a választott hazája, és kötelességének érzi, hogy tegyen is érte. A videójában csak utalt rá, hogy vezetőként is dolgozott, és tényleg: ő vezette a Shell magyarországi leányvállalatát, sőt volt a Menedzserszövetség Legyen Divat a Női Vezető! sokszínűségi kampányának arca is. Állítása szerint világéletében meghatározta a kisebbségi lét – származása, neme miatt is. Olyan Magyarországot szeretne, ahol jó élni, tanulni, dolgozni, ahol jó befektetni, és ahol minden ember érték. Szerinte az utóbbi hetek eseményei is bizonyítják, hogy nincs egyedül, tömegek akarnak változást, ez is segített neki a döntésben, hogy jelölt legyen. 

A külföldön élő integrátor 

Sopov Ildikó Éva pénzügyi-technológiai területen dolgozik jogászként. Az identitástudata motiválta a jelentkezésben, hiszen görög és német nemzetiségű szülők gyerekeként egésszé tudta formálni a saját életét, sokszínűen és sokrétűen. A magyarsághoz és a magyar közösséghez, annak kulturális gyökereihez, problémáihoz erősen kapcsolódik; úgy is, hogy 2008 óta külföldön – Ausztriában és Spanyolországban – él. Szerinte az EU-ban krízisbuborékok keletkeztek, amelyek megoldásra várnak. Most először érezte magát megszólítva, hogy lépjen ki a háttérből, legyen tettre kész, legyen képviselőjelölt. Az a hite hajtja, hogy EP-képviselőként azon dolgozzon: integrálja azt, ami látszólag ellentétes, és erre képesnek is érzi magát. 

Büszke és szomorú jogász 

Dávid Dóra Pécsett született, de 16 éves korában Angliába költöztek, Londonban és Cambridge-ben szerezte jogi diplomáit. Dolgozott jogászként nemzetközi ügyvédi irodánál, az Európai Bizottság jogi szolgálatánál, nemzetközi gyermekvédelmi intézménynél, most pedig egy techcég jogtanácsosa. A négy nyelven beszélő jelölt úgy érzi, a magánszférában már több országban helytállt cégek érdekeit képviselve, most viszont szívesen kamatoztatná tudását „a magyar emberek érdekében”, Magyarországot és a magyar embereket képviselve az Európai Unióban. Büszke a magyarságára, de szomorú, amiért Magyarországról sokaknak külföldön nem a sok Nobel-díjas, nem is Puskás Öcsi jut eszébe elsőre, hanem „a jelenlegi kormányunk és az ország elszigetelődése”. Úgy véli, az EU fontos kontrollmechanizmus a kormányra nézve, és jó látni, hogy van igény a változásra itthon. 

15 év brüsszeli tapasztalat 

Gerzsenyi Gabriella Kárpátalján született, 10 évesen érkezett Magyarországra, ahol jogot végzett, majd Brüsszelben dolgozott 15 éven át az Európai Bizottságnál. Ezután családjával hazatelepült Magyarországra, most a Szentendrei-szigeten élnek egy kis faluban, önfenntartó gazdálkodást, permakultúrát megvalósítva. Íróként is kipróbálta magát: eddig két kötete és több novellája jelent meg. Úgy érzi, Magyarország nem jó irányba halad, nehézségek vannak az EU-val való kapcsolatunkban is. Ezek megváltoztatására most nemcsak szükséget, hanem lehetőséget is lát. Az EP-ben legszívesebben a környezetvédelemmel foglalkozna. Egy ideális országban szerinte nincs széthúzás az emberek között, nincs gyűlölködés. Hat nyelven beszél, és valós esélyt lát a változásra.  

Aki csalódott Orbánban  

Kollár Kinga jogász-közgazdász jelenleg is az Európai Bizottságnak dolgozik, és Luxemburgban él. Eddigi, több mint két évtizedes szakmai tapasztalata felét Magyarországon, felét külföldön töltötte. Szerencsés, mert az emberekért, vállalkozásokért dolgozhatott. Szakterületéből fakadóan Kínában például azt vizsgálta, miért adják a kínai vállalatok olyan olcsón a saját termékeiket Európában, károkat okozva ezzel az itteni cégeknek. 25 éve, az egyetemen hallgatta Orbán Viktort arról beszélni, „milyen jó lesz a magyaroknak az EU-csatlakozás”. Ma néha szégyelli, hogy magyar, mert „egy szűk politikai elit arra használja az EU-t, hogy elterelje az emberek figyelmét arról, ami fontos”. Szerinte ideje, hogy olyan vezetés legyen, amely az emberek érdekeit képviseli, és olyan ország legyen, ahol nem kell csalni, büszkének lehet lenni, és nem kell félni. 

Újra dolgozna Brüsszelben 

Lakos Eszter Győrben született, majd Budapesten diplomázott, de tanult Bolognában és Milánóban is, nemzetközi és uniós jogot, közgazdaságtant. A közelmúltig, 10 éven át a kutatás és innováció területén dolgozott uniós szervezetekkel Brüsszelben. Tavaly hazaköltöztek a férjével és a kislányával Budapestre. Nyitott az emberek életét jobbá tevő új ötletekre és megoldásokra. Arra, hogy EP-képviselőjelöltnek jelentkezzen, az motiválta, hogy hazatérve azt látja: nagy a szakadék a társadalmon belül, de emellett egyre inkább leszakad Magyarország a saját régiójától is az EU-n belül. Érzi magában az erőt, képzettsége, nyelvtudása adott, a szakmai tapasztalata miatt pedig ismeri a brüsszeli „buborékot” is, így képviselőként könnyen és gyorsan „akcióba” tudna lendülni. 

A hazát szolgáló fizikus 

Molnár Dániel saját jellemzése szerint olyan európai, magyar fiatal, aki a maga tehetségének, kitartó munkájának és szerénységének – tette hozzá viccesen – köszönhetően nemzetközileg elismert szakemberré vált. A világ „legnívósabb” iskoláiban tanulhatott, majd hasonlóan nívós helyeken dolgozhatott, most pedig ezt a tapasztalatot szeretné „a haza boldogulásának szolgálatába állítani”. Villamosmérnökként dolgozott a CERN-ben, vagyis az európai részecskegyorsítóban, Cambridge-ben pedig fizikusnak tanult. Szavai szerint Magyarország immár 20 éve az EU tagja, és már két Marshall-segély mennyiségű támogatást kapott, mégis, a társadalmi-gazdasági különbségek csak nőnek. Személyes célja Magyarország K+F nagyhatalommá tétele. „Magyarország tavaszát éljük meg most, amikor az ország polgári, nemzeti öntudatra ébred” – mondta, és ehhez szívesen csatlakozna. 

Fiatalkori álomból valóság?  

Weisz Viktor állítása szerint a hazája iránti felelősségérzet motiválta a jelentkezéshez. Cambridge-ben tanult ő is, méghozzá vállalkozástant. Dolgozott vállalkozási szaktanácsadóként Washingtonban, Bécsben és Londonban. Fontosnak tartja a magyar emberek képviseletét, az elmúlt időszakban hazai kkv-knak segített forráshoz jutni. Fiatalabb korában egyszer felszólalt az EP-ben, és aznap elhatározta, hogy egyszer ezzel szeretne foglalkozni. Ha a középosztály erős, az szerinte két dolgot is magával hoz: jó oktatást és jó egészségügyet, ezt szeretné Magyarországon is. Elmondása szerint a kegyelmi botrány és az azt követő tüntetések fordulópontként hatottak rá, most „eljött a pillanat arra, hogy a közönyből akció válhasson”.