Nem az a meglepő, hogy az óbudai alpolgármestert letartóztatták, hanem az, hogy csak most
Czeglédy Gergő jobbára Fidesz-közeli cégekkel üzletelt, Hadházy Ákos szerint ez is magyarázza, hogy eddig nem folyt eljárás ellene. A képviselő úgy látja: ez is arra utalhat, hogy a Fidesz elengedte az MSZP-s haverok kezét.
„Nem az a felháborító, hogy tegnap őrizetbe vették az óbudai MSZP-s alpolgármestert, hanem az, hogy ezt csak most tették meg” – írta Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő Czeglédy Gergő III. kerületi alpolgármester szerdai őrizetbe vétele után. És valóban, az egykor Hagyó Miklós korábbi főpolgármester-helyettes titkárságvezetőjeként dolgozó Czeglédy körül évek óta gyűlnek a zűrös ügyek.
Először a Direkt36 írta meg 2018-ban, hogyan virágzott fel Czeglédy cégcsoportja a 2010-es kormányváltás után, a cikk nyomán Hadházy egy konkrét ügyben még bejelentést is tett az EU Csalás Elleni Hivatalánál, az OLAF-nál. A fővárosi politikában befolyásosnak számító Czeglédy mégis alpolgármester lehetett Óbudán és felügyelőbizottsági tag a BKK-nál, és bár a kormányközeli üzletemberekkel közös bizniszeit nem vizsgálta az ügyészség, most egy vesztegetési ügybe mégis belebukhat. A polgármester nem nyilatkozik, egy helyi képviselő pedig azt mondja, nem érzékelték, hogy Czeglédy körül gondok lennének.
A Czeglédy-ügy Hadházy Ákos szerint túlmutat önmagán, és végső soron arról szól: megpróbálja-e az ügyészség segítségével a Fidesz „a maradék régi ellenzéket helyzetben tartani, vagy azt mondják, hogy ez már úgyis menthetetlen, nincs rá szükség”.
Június 18-án, kedd reggel a Központi Nyomozó Főügyészség több helyszínen razziázott Óbudán. Az akcióban közel negyven hivatalos személy vett részt, köztük az ügyészség felkérésére a Készenléti Rendőrség is. Az egyik ilyen helyszín Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata volt.
Az óbudai önkormányzat közlése szerint a nyomozók a kutatás során iratok szkennelését kérték. „A Hivatal munkatársai az ügyészséggel mindenben együttműködtek, a kért iratokat hiánytalanul átadták” – írták. Hozzátették azt is, hogy bár az ügyészségi közlemény szerint az akcióban 40 hivatalos személy vett részt, „az önkormányzat épületében mindössze öt fő tartózkodott”.
Az ügyészség ekkor annyit elárult el, hogy az úgy még márciusban kezdődött, amikor négy személyt is őrizetbe vettek. Akkor azt közölték, hogy a megalapozott gyanú szerint egy férfi a kft.-jén keresztül 2021-ben szolgáltatások nyújtására, illetve eszközbeszerzésekre fiktív szerződéseket kötött a III. kerületi önkormányzattal, illetve az egyik gyanúsított-társa által kijelölt két gazdasági társasággal. A gyanúsítottak a fiktív szerződések ellenértékét készpénzben felvették, és megkentek vele valakiket.
Kiss László polgármester az ügy kirobbanásakor azt nyilatkozta, hogy az önkormányzat mindenben együttműködött, „az eljárás hivatali dolgozót, önkormányzati tisztségviselőt, illetve az intézményrendszerükben dolgozó munkatársunkat nem érint”. Szerinte az ügy „abba a sorozatba illeszkedik, amivel hivatalban lévő ellenzéki politikusokat, illetve önkormányzatokat akarnak kormányközeli eszközökkel ellehetetleníteni”.
Az önkormányzat a mostani őrizetbe vételek után és márciusban is hangsúlyozta: minden szerződésük szabályos, valós teljesítésen alapul, ami „kizárja a jogszerűtlenséget és a fiktivitást”, az erre vonatkozó bizonyítékok pedig rendelkezésre állnak, és ismételten nyilvánosságra fogják hozni azokat.
Még a razzia napjának délutánján megírta a Magyar Nemzet, hogy az egyik gyanúsított, akit aznap reggel őrizetbe vettek, nem más, mint Czeglédy Gergő óbudai alpolgármester. Ezt másnap az ügyészség is megerősítette, szerdai közleményük szerint minősített vesztegetéssel gyanúsítottak meg öt újabb embert, ketten őrizetben vannak. Ez azt jelenti, hogy az ügynek már tíz gyanúsítottja van; az alpolgármester mellett őrizetben van az egyik önkormányzati cég vezetője is.
De mi az ügy?
A gyanú szerint valaki fizetett Czeglédy Gergőnek azért, hogy alpolgármesterként elintézze, hogy a reklámcégei tovább működhessenek a kerületben. A reklámcégek ügyvezetője ezért több mint százmillió forintot csengetett ki Czeglédynek, ahhoz pedig, hogy a kifizetéseket leplezze, fiktív szerződéseket (olyan szerződéseket, amelyek mögött nincs teljesítés) kötött több, erre a célra létrehozott gazdasági társasággal.
A gyanú szerint a bűncselekményeket (vezető beosztású személy által az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntette) öten követték el: az alpolgármester tettesként, a többi gyanúsított pedig, akik a strómancégek ügyvezetői voltak, bűnsegédként.
Itt tartunk most, de Czeglédynek nem ez az első korrupciógyanús ügye.
Ugyan az MSZP első vonalába sohasem tartozott – a Direkt36-nak 2018-ban egyenesen azt írta, a politika csak hobbi számára –, Czeglédy Gergő régóta oszlopos tagja a fővárosi MSZP-nek. A korrupciós ügyekbe belebukó Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes titkárságvezetője volt, és állítólag régóta közeli viszonyt ápol Molnár Zsolttal, a párt országgyűlési képviselőjével, pártigazgatójával és egyik legbefolyásosabb politikusával. Ő 2018-ban azt nyilatkozta, Czeglédy az „erős politikai szövetségesei” közé tartozik, de arról nincs információja, hogy mit csinálnak a cégei. Molnárt telefonon kerestük a kérdéseinkkel, de a párt sajtóosztályához irányított, ha válaszolnak, frissítjük a cikket.
A Direkt36 2018-as cikke szerint Czeglédy cégcsoportja a 2010-es kormányváltást követően, jellemzően különböző konzorciumok tagjaként, több milliárd forint értékben kapott megrendeléseket állami és önkormányzati cégektől. A megbízások többségén más cégekkel osztozott Czeglédy cégcsoportja, üzleti partnerei között volt Várnai Tamás, a Fidesz-közeli gazdasági kör egyik tagja és Boros Attila, a letelepedésikötvény-program egyik meghatározó szereplője. Az oknyomozó portál írt arról is, hogy Czeglédy vállalkozása egy közpénzből megvalósuló beruházás során Mészáros Lőrinc cégével is dolgozott együtt.
A Direkt36 kérdésére Czeglédy tagadta, hogy a rendszer haszonélvezője lenne. Azt írta, Várnait régóta ismeri, de szerinte ő nem tartozik a „NER-lovagok” közé, Boros Attilával nem találkozott, Mészáros Lőrinc cégével pedig nem állt érdemi kapcsolatban.
Hadházy Ákos a Direkt36 Czeglédyről szóló cikkének megjelenése után, 2018 őszén felfigyelt olyan, csatornaberuházások népszerűsítéséről szóló gyanús tenderekre, amelyekben az óbudai alpolgármester cégei is érintettek voltak. A győztes cégek feladata az volt, hogy szórólapokkal, táblákkal, lakossági fórumokkal reklámozzák az egyes településeken megvalósuló szennyvíztisztító fejlesztéseket. A pályázatok többségére csak egy jelentkező adott be ajánlatot, és Hadházy szerinte ezek túl is voltak árazva. Az egyik tender esetében például a nyertes 550 ezer forintért vállalta egy tájékoztató tábla leszállítását, miközben Hadházy szerint ez akkor 35 ezer forintért is beszerezhető lett volna.
A pályázatok miatt Hadházy bejelentést tett az OLAF-nál, az EU csalás elleni hivatalánál. Czeglédy akkor a Direkt36-nak elismerte a vizsgálat tényét, azt írta, az uniós hivatal munkatársai ellátogattak a cégéhez, de szerinte mindent rendben találtak. Az OLAF összesen húsz pályázatot kifogásolt, a Direkt36 kérdésére azt írták: vizsgálatuk szerint az érintett pályázatoknál korlátozott volt a verseny, ezért azt javasolták az Európai Bizottságnak, hogy tegyenek lépéseket a szabálytalanul felhasznált pénzek visszaszerzésére. Az ügyészség nem indított eljárást.
Hadházy most a hvg.hu kérdésére elmondta, a bejelentés előtt informálisan jelezte az MSZP-nek, hogy visszásságokat lát Czeglédy körül, később pedig közzétett mindent, amit megtudott, hogy nyilvánosságot adjon az ügynek.
„Az elején azt mondták, hogy hát, az ártatlanság vélelme… Feljelentést is tettem, és elmondtam nekik ezeket a tényeket. De az OLAF-nál teljesen egyértelmű megállapítások is voltak, ezért jeleztem, hogy politikai következménye kellene, hogy legyen ennek a dolognak” – mondta. Amikor visszakérdeztem, mi volt az MSZP vezetésének a válasza, Hadházy azt mondta: „Nem kell nagy titkot elárulnom, hát újraindították a kerületben. Még a Karácsony listáján is rajta volt.”
Valóban, Czeglédy a 27. helyen szerepelt a DK–MSZP–Párbeszéd közös fővárosi közgyűlési listáján az idei választáson, de ennél is fontosabb pozíciót kapott a BKK-ban, ahol felügyelőbizottsági tag volt (havi bruttó 480 ezer forintért a vagyonnyilatkozata szerint, de emellett az alpolgármesterségért is kapott havi közel 600 ezret, van 12 ingatlana vidéken és Budapesten, rendszeresen vesz ki osztalékot a cégeiből, nagyjából 170 milliót tart állampapírban, 215 milliót egyéb befektetésekben, és a bankszámláján is van több mint 200 millió forint). Ezt Vitézy Dávid a főpolgármester-jelölti kampányában többször is felemlegette, Czeglédy őrizetbe vétele után pedig arról posztolt: a BKK törvényes működésének felügyeletét jelenleg a börtönből végzik. Arra sem most, sem a kampányban nem tért ki, hogy Czeglédy kétes ügyei épp fideszes vállalkozókkal közösen megnyert pályázatokról szólnak.
Hadházy szerint az ügyészségnek már a csatornaberuházásos ügy miatt is nyomoznia kellett volna, de abban fideszes érintettség is volt. „Nem kizárt, hogy az összes ellenzéki politikust érintő korrupciós ügyben van fideszes érintettség, és ezért nem történnek komolyabb intézkedések. De sajnos az is elképzelhető, hogy a hatalomnak jó volt így, ezzel az ellenzékkel. Nagyon érdekes, hogy ez pont a választások után történik. Lehet, hogy már menthetetlennek tartja a Fidesz a régi ellenzéket, nem látnak bennük fantáziát, nem kívánják tovább ezeket a függőségi viszonyokat fenntartani, ezért elengedik a kezüket.”
A független országgyűlési képviselő hozzátette: „Nem ő az egyetlen, aki veszélyben van”. Amikor megkérdeztem, kikre gondol, azt mondta, nem titok, hogy a szintén MSZP-s zuglói polgármesterrel, Horváth Csabával és az újpesti DK-s alpolgármesterrel, Trippon Norberttel szemben is vizsgálódik az ügyészség különböző korrupciós ügyek miatt.
Hadházy szerint, miután a magyar ügyészség politikai irányítás alatt működik, „ezek az ügyek azért nagyon jelentősek, mert ezekkel zsarolhatók ellenzéki szereplők”. Szerinte az elkövetkező időszak egyik fontos kérdése lesz, hogy az ügyészség segítségével megpróbálja-e a Fidesz „a maradék régi ellenzéket helyzetben tartani, vagy azt mondják, hogy ez már úgyis menthetetlen, nincs rá szükség”. Az is előfordulhatott persze, teszi hozzá, hogy „mint a Fuzik-ügyben, van egy tökös nyomozó vagy ügyész, és a nyomozást már nem lehetett leállítani”. Esetleg a kettő egyszerre.
Próbáltuk az óbudai önkormányzattól megtudni, miért kapott bizalmat a kerületi vezetéstől Czeglédy Gergő, miért lehetett alpolgármester azok után, hogy megjelentek a nyilvánosságban a korrupciógyanús ügyei.
Kiss László polgármester nem kívánt nyilatkozni, az önkormányzat sajtóosztályától pedig azt a választ kaptuk: az üggyel kapcsolatban már juttattak el közleményt a sajtónak, többet egyelőre nem szeretnének mondani.
Telefonon sikerült elérnünk Béres Andrást, aki szintén ellenzéki alpolgármester Óbudán (négyen vannak összesen). A folyamatban lévő eljárást ő sem kívánta kommentálni. Arról, hogy a nyilvánosságra került ügyek után miért volt meg mégis a bizalom Czeglédyben, azt mondta: nem tudott arról, hogy bármiért is elmarasztalták volna, különben is, „mindenkit, aki politizál, mindenfélével hírbe hoznak”. Hozzátette: a pártoknak volt lehetőségük alpolgármestert jelölni, az MSZP őt jelölte. A képviselő-testület benyomása szerinte az volt, hogy Czeglédy „normálisan végezte a munkáját, nem tudtak semmilyen problémás dologról, csak szóbeszédről”.
„Azt gondolhattuk, hogy ha ennek van alapja, akkor történt volna valami, hiszen nem fideszes politikusról van szó, akik mindent megúsznak, bármit is csinálnak, hanem ellenzékiről, akiket akkor is elmarasztalnak, ha nem csináltak semmit” – mondta, hozzátéve, hogy a mostani ügyről sincsenek konkrét információi, „annyit tudunk, amennyit a sajtóból lehet tudni”.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
