Hosszú magyarázkodásba kezdett az NVSZ, miután a 444 megírta, hogy rengeteg embert figyelnek titkosszolgálati módszerekkel

A megbízhatósági vizsgálat – szexuális felajánlkozás vagy maffiaajándék nem szerepel az NVSZ eszköztárában – ezzel a címmel adott ki szerdán sajtóközleményt a Nemzeti Védelmi Szolgálat. A közleményben bár nem nevezik meg, hogy pontosan mire, mely sajtócikkre reagálnak, de feltehetően a 444 szintén szerdai cikkére szánták ezt mintegy válaszul.

A 444 ugyanis arról írt, hogy a kormány titkosszolgálati eszközökkel több százezer magyar, az államigazgatásban dolgozó munkavállalót figyeltethet meg. Ez a megfigyelés a portál szerint történhet az alanyok munkahelyén, a szolgálati járművében vagy közterületen úgy, hogy a környezetükbe beépített embereket is telepíthet. A portál cikkében kiemelte, hogy ezt jogszerűen teheti meg a rendőrség mindenféle bírósági kontroll nélkül. A megfigyelésre ebben az esetben mindössze Pintér Sándor belügyminiszternek vagy a Nemzeti Védelmi Szolgálat vezetőjének kell utasítást adnia, a munkát a rendőrség végzi az ügyészség irányítása mellett.

A cikkben szerepelt egy olyan mondat, amely feltehetően az NVSZ közleményének alapját adta. „Aki szereti a korrupt zsarus filmeket, jó eséllyel látott már ilyesmit: a belső elhárítás emberei olyan helyzeteket imitálnak, amik gyakran előfordulnak az illető munkája során, és titokban videóra veszik, hogy az adott zsaru elfogadja / nem fogadja el a kenőpénzt, maffiaajándékot vagy szexuális felajánlkozást.”

Az NVSZ közleményében nem cáfolta, hogy rengeteg embert figyelnek meg. Azt írták, legfontosabb céljuk, hogy a hatáskörükbe „tartozó állami szervek minden tagjának becsületes munkáját sértő korrupciót megelőzze és megszüntesse”. Állítják, hogy ennek a feladatnak a végrehajtása „csak szigorú jogszabályi keretben és ügyészi felügyelet mellett lehetséges. Hangsúlyozzuk, hogy a rendőrség egyik szerveként az NVSZ munkatársai minden esetben a magas szintű szakmai tudásuk szerint, etikusan és lelkiismeretesen eljárva végzik feladatukat”.

„A megbízhatósági vizsgálatot élesen el kell határolni a bűncselekmény gyanújának tisztázására irányuló bűnüldözéstől” – tették hozzá. Egy ilyen vizsgálat során közleményük szerint nincs lehetőség titkos információgyűjtésre, leplezett eszközök alkalmazására. „A korrupciós bűncselekmények feltárása nem egyszerű, hiszen a bűncselekmény elkövetésében részt vevő összes fél abban érdekelt, hogy erre ne derüljön fény” – írják. Szerintük pont ezért biztosítanak nekik lehetőséget a jogszabályok arra, hogy bírói engedéllyel titkos információgyűjtést végezzenek ezeknél a bűncselekménytípusoknál. „Ennek köszönhetően sikerült felderíteni a költségvetést több milliárd forinttal megkárosító gyógyászati segédeszközökre elkövetett költségvetésicsalás-sorozatot, vagy éppen ennek köszönhetően bukott le az az onkológus doktornő, aki csak pénzért írta fel az amúgy ingyenes kemoterápiás kezeléseket az életükért küzdő daganatos betegeknek” – tették hozzá, mintegy elfelejtve, hogy az NVSZ nyomozása buktatta le első körben Schadl Györgyöt és Völner Pált is 2021 tavaszán.

Az NVSZ azt írja, hogy ezzel szemben egy megbízhatósági vizsgálatnál „csak korlátozottan lehet titkos információgyűjtést végezni, ami érvényes az eszközök fajtájára és tényleges használatuk idejére. Fedett nyomozó a megbízhatósági vizsgálatokban nem szerepelhet, kizárólag bűnüldözési célú felderítéseknél”. Az NVSZ kiemelte, hogy „a megbízhatósági vizsgálat középpontjában a korrupciós cselekmény áll”, munkatársaiknak nem feladatuk megítélni, hogy „a kormányhivatali, a gyermekvédelmi, a kórházi stb. dolgozó a szakma szabályai szerint végzi-e munkáját, kizárólag a korrupció elmaradására vagy megvalósulására fókuszál”.

Az NVSZ munkájáról korábban itt írtunk bővebben.