A héten zárult az állam által első körben örökbefogadásra kínált nyolc kastélyra kiírt pályázat. Az érintett önkormányzatok, bár több esetben szerették volna megszerezni a felkínált épületeket, úgy néz ki, még a könnyített feltételeket sem tudják vállalni.  

A pályázati dokumentációért vállalkozásoknak és magánszemélyeknek 10 millió forintot, az önkormányzatoknak azonban csak jelképes 1 forintot kell fizetniük. A HVG kiderítette: több önkormányzat is kikérte az anyagot, de pályázatot végül a legtöbb nem adott be. 

Nádasdladány, Bajna, Tata és Szabadkígyós esetében a képviselő-testület – a dokumentációs anyag ismeretében – tárgyalta a kastély örökbefogadásának lehetőségét, azonban minden esetben ellene döntöttek, és végül nem adták be a pályázatot.

Nádasdladány polgármestere, Varga Tünde a HVG-nek úgy nyilatkozott, hogy a testület „nem tudta felelősséggel vállalni a feltételeket”. Pallagi Tibor, Bajna vezetője pedig a Kemma.hu-nak mondta el, hogy ők is tárgyaltak a lehetőségről, ám úgy látták, a szigorú feltételrendszer teljesítésére nincs kapacitásuk. 

Tatán a képviselő-testület nem látta megalapozottnak, hogy a város saját források terhére vállalja a 10 éves fejlesztési-beruházási, valamint a 30 éves üzemeltetési üzleti tervet magában foglaló pályázat benyújtását – közölte a HVG-vel Michl József polgármester. Hozzátette: az önkormányzat viszont elkötelezett az épületegyüttes teljes körű felújítása és közösségi hasznosítása mellett.  

Esterházy-kastély, Tata

nemzetimuemlek.hu

Ezért Tata azt ajánlja fel a szakminisztériumnak, hogy részt venne az Esterházy-kastély jövőjét érintő tervezési munkában, a szervezésben és lebonyolításban is – feltéve, ha erre bármilyen, nem önkormányzati forrás kínálkozik. Emellett vállalnák, hogy megvizsgálják a kastély szakmai működtetésének és üzemeltetésének lehetőségét.

Hasonló utat választott Szabadkígyós is. Érdekes, hogy az önkormányzat az után jelentette be pályázati szándékát, hogy kiderült, a Márki-Zay Péter vezette Hódmezővásárhely is érdeklődik a településen található Wenckheim-kastélyért (nyitóképünkön). A lapunkhoz eljuttatott közleményből az derül ki, a „dokumentáció ismeretében az eredeti feltételrendszert tartalmazó pályázati eljárásban való részvételt az önkormányzatnak nem áll módjában támogatni”.  

Ugyanakkor Szabadkígyós képviselő-testülete azt kéri a tárcától, teremtsen lehetőséget arra, hogy az önkormányzat, tulajdonosi konzorcium tagjaként beleszólhasson az épület jövőjébe, ezáltal érvényre juttatva a helyi társadalmi akaratot. Meglátásuk szerint az önkormányzat bevonása abban is segítene, hogy megőrizzék a kastély helyi és országos szinten is kiemelt műemléki és érzelmi értékét. 

Egyelőre úgy tűnik, hogy Hódmezővásárhely az egyetlen, amely bár közvetlenül nem érintett, mégis adott be pályázatot. Márki-Zay Péter polgármester korábban úgy nyilatkozott, hogy ezzel azt akadályozták meg, hogy „egy újabb magyar kastélyt lopjanak el”. A polgármestert lapunk telefonon érte el, és Márki-Zay megerősítette, 

Hódmezővásárhely határidőre beadta a pályázatot a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyra. 

Márki-Zay Péter

Túry Gergely

Korábban Lázár János miniszter úgy nyilatkozott, hogy a Wenckheim-kastély felújítása nem teljes, további 8-8,5 milliárd forint szükséges a befejezéséhez. Márki-Zay erre reagálva elmondta, hogy Csepreghy Nándor államtitkár meg 10 milliárd forintot emlegetett, de szerinte a tárcánál összevissza beszélnek, hatalmas összegeket mondanak egy olyan épületre, ami nagyrészt már fel lett újítva, 3 milliárdból.

Márki-Zay szerint a kastély fenntartása egyébként évi mintegy 250 millió forint lehet, ráadásul még 150 millió forint bevételt is termel. „Nem vagyok benne biztos, hogy minden lehetőséget kihasználtak akár az energia- vagy költségtakarékosság, akár a bevételnövelés tekintetében” – tette hozzá a polgármester, jelezve, hogy egyáltalán nem tartja kizártnak az ingatlan nyereséges működtetését sem. 

A polgármestert arról is kérdeztük, beszélt-e másokkal a kastély-örökbefogadásról. Korábban a politikus felszólította a többi város vezetőt, gondoskodjanak arról, hogy ezek a kastélyok ne kerüljenek magánkézbe. Márki-Zay elmondta, hogy a szabadkígyósiaknak üzent, és bár nem tudhatja, ez célba ért-e, úgy látja, hogy az önkormányzat a fent ismertetett határozatával „Lázár János szája íze szerinti nyilatkozatot adott ki, ahol már fel sem merül, hogy az önkormányzat pályázzon”. 

Sümeg, illetve Dég önkormányzatát cikkünk megjelenéséig nem értük el, Füzérradvány polgármestere, Kiss Nándor azonban csak annyit mondott, hogy a pályázati dokumentációt kikérték. Oroszlány város jegyzője pedig arról tájékoztatta a HVG-t, hogy a pályázat nem nyilvános, így annak részleteiről csak az eredményhirdetés után tudnak nyilatkozni.  

Ahogy arról a HVG már írt, az augusztus végén életbe lépő törvény első körben nyolc kastély örökbefogadását teszi lehetővé, de nemrég kiderült, hogy januárban további 40 kastély válik majd pályázhatóvá. Lázár János többször is emlegette, hogy elsősorban tőkeerős nagyvállalatok jelentkezésére várnak, elvégre – ahogy ő fogalmazott – „a kastélyok, nemzeti jelentőségű műemlékek fenntartása drága mulatság, nem olcsó szórakozás. Inkább a jómódú városok, közösségek és emberek hobbija tud lenni.”  

A miniszter példaként az OTP, Richter, a Mol, az MBH és 4iG vállalatokat emlegette. Lázár elmondása szerint az említett vállalatok nyitottak a dologra, sőt már adtak is le pályázatokat – ezt cikkünk megjelenéséig egyik vállalat sem erősítette meg a HVG-nek, egyedül az OTP reagált bármit.  

A bank a hét elején még úgy nyilatkozott, hogy fenntartják korábbi álláspontjukat, miszerint „a részletszabályok megismerését követően nyitottak az egyeztetésekre, amennyiben hozzá tudnak járulni a nemzeti értékek fenntartásához úgy, hogy az nem jár jelentős teherrel az OTP Bank számára”, most már azt közölték, hogy a pályázat részleteiről a minisztérium jogosult nyilatkozni. 

Kérdéseinkkel természetesen kerestük az Építési és Közlekedési Minisztériumot is, ám a tárca azt közölte, hogy a pályázatok benyújtásának határideje ugyan lezárult, további fejleményekről csak az anyagok kiértékelése és a miniszteri döntés után adhatnak tájékoztatást. A törvény szerint erre Lázár Jánosnak 90 napja van, tehát legkésőbb január végén várható újabb fejlemény az ügyben. 

A kastélytörvény egyébként nem mentes a politikai vitáktól. Miután Novák Katalin államfő megvétózta, Lázár János védte az Alkotmánybíróság előtt, ahol az első verzió még fennakadt. Végül az Országgyűlés némi módosítással júniusban elfogadta, a végrehajtás a nyár végén indult.

A törvény aztán ősszel a parlamentben is szóba került, illetve – a felújításokhoz felhasznált uniós pénz miatt – már az OLAF is vizsgálja. Arról, hogy a politikai csaták árnyékában, szakmai oldalról milyen is a törvény, annak ebben a cikkben írtunk bővebben: 

Frissítés:

Cikkünk megjelenése után a 4iG is reagált megkeresésünkre, rövid válaszukban arról tájékoztatták lapunkat, hogy mivel a vállalat kiemelten fontosnak tartja a nemzeti kulturális és építészeti értékek megőrzését ezért részt vettek a pályázaton, azt viszont nem árulták el, hogy melyik kastély(oka)t szereznék meg. További információért ők is az eredményhirdetés utánra ígértek.