Hamvay Péter
Hamvay Péter
Tetszett a cikk?

Megszereztük Szarvas József igazgatói pályázatát, amiben számos vicces elem szerepel, de az nem derül ki, hogy mit kezdene a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházzal.

Szarvas József is beadta a pályázatát a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház vezetésére. Mivel Szarvas Vidnyánszky kedvenc színésze, majd az általa elfoglalt SZFE-n osztályvezető tanár lett, és 2010 óta pedig minden létező művészeti díjat, így három éve a Kossuth-díjat is megkapta,

az álmoskönyv szerint nagy az esélye annak, hogy színházat is kap a NER-től.

A pályázatok alapján azonban nehezen lehetne Szarvas József a győztes. A HVG megszerezte mind a két jelentkező pályázatát, míg a színházat 2010 óta irányító Besenczi Árpádé egy decens, szakmailag megalapozott, a gazdálkodásra, a marketingre, és minden egyébre kitérő dokumentum, addig Szarvas József 33 oldalas szövege elkerüli a konkrétumokat, de legalább jól használja a nép-nemzeti toposzokat.

Mintha több szó esne benne a régi gyümölcsfafajták megmentéséről, és a Szarvas által a saját telkén létrehozott, de állami forrásokkal – évi 20-30 millióval – eddig is alaposan dotált Viszáki Pajtaszínházról, mint a zalaegerszegi teátrumról, ahová pályázott.

Az viszont kiderül belőle, hogy a török időkben elpusztított őrségi és göcseji falvak emlékére 2002-ben állított fakereszt szentelésekor szeretett bele a térségebe, és határozta el, hogy nemcsak vidék „őshonos gyümölcs hagyatékát” karolja fel, hanem kultúráját is azzal, hogy a Zalaegerszeghez közeli Viszákon lévő házuk udvarán a felújított pajtában létrehozta a Kaszás Attila Pajtaszínházat.

Szarvas József
Reviczky Zsolt

Szarvas láthatóan nem ismeri a Hevesi Sándor Színház eddigi működést, mert erről alig esik szó a pályázatban. Sőt, kilátásba helyezi Dickens Karácsonyi ének című művének bemutatást. Bizonyára nem tudta, hogy 2018-ban a színház nagy sikerrel mutatta be Tolcsvay László, Müller Péter, Müller Péter Sziámi Dickens művére épülő zenés játékát, az Isten pénze címűt. Nem vázol művészi koncepciót, évadokat, csupán ötletszerűen dob be címeket. Pályázatában olyan semmitmondó mondatok vannak, hogy

Katartikus, költői, szórakoztató színházban hiszünk. Olyan repertoár kialakításán dolgozunk, melyben középen a mesemondó áll, aki maga a színész.”

De természetesen a Biblia és a népköltészet kortárs feldolgozásai nem maradhatnak ki a repertoárból. „Költészetünk legnagyobbjait bemutató előadások létrehozása ugyanolyan fontossággal bír, mint kivételes drámairodalmunk népszerűsítése” – olvashatjuk a pályázatban.  Művészeti vezetőt Budapestről vinne, Szabó Sebestyén László színész személyében, aki a Nemzeti Színházban, és az SZFE-n is kollégája. 

Úgy tűnik, mintha Szarvas inkább egy kultúrház vezetésére pályázna, hiszen legfontosabb terve a Zalai Forgatag nevű nyári, hétvégi fesztivál lenne. Bár sok erről sem derül ki, csak az, hogy „a városba költözhessen kulturális életünk kincsestárának sokszínű, számos művészeti ágat és műfajt felvonultató gazdag kínálata.” A másik jelentős eseménynek a „Hevesi Színházi Bázist” szánja, amit saját viszáki birtokán tartanának két héten át, elhozva a színház „legjobb előadásait, kiegészítve gyermek-színjátszó táborral,  szakmai konferenciákkal és egyéb kísérő programokkal”.

Szinén fontos kezdeményezésnek tartja a „Göcseji küszólások című könyvből ismert furfangos mesélőről, Burgyán Ferkó bácsiról elnevezett programot, a Burgyán Ferkó falujárást”. Ez leginkább a színház fiatal művészeire alapozna. „A  vándorszínészekhez hasonló működés keretében a társulat mobilis, lelkes tagjaival és általunk legyártott ekhós szekéren járnánk Zala vármegye falvait, és a szabadtéri kitelepülések során az utcaszínház jellegű színházi előadásokat helyi élő népzenei és néptánc bemutatókkal, táncházakkal színesítenénk, visszatanító szándékkal.”

A gazdasági tervre csupán három és fél oldalt szentel Szarvas, és semmi konkrétumot nem tudunk meg, de azt ígéri: „Igyekszünk megtalálni azokat az eszközöket, amelyekkel növelni tudjuk a bevételeket, nagyobb ráfordítások nélkül”. Nem csoda, hogy ilyen szintű pályázathoz viszonylag kevesen adták a nevüket támogatóként a szakmából, de megnyerte Rátóti Zoltánt, Zsuráfszky Zoltánt, Sebestyén Abát, Fabók Mariannt, Horváth Csabát, és a legfontosabbat, Demeter Szilárdot.

Szarvas a gazdasági tervet nem bontotta ki túlságosan
Reviczky Zsolt

Információink szerint a városvezetés azt szeretné, ha Besenczi folytatná a munkát. Szavas abban bízhat, hogy Vidnyánszky “elintézi” neki a színházat, bizonyára ezért el sem ment el a szakmai bizottság meghallgatására, arra hivatkozva, hogy próbája van. A testület szoros, 7:6 arányban Besenczit támogatta. Az önkormányzat kulturális bizottságának keddi ülésén, 10:8 arányban szintén a regnáló igazgató került ki győztesen.

Bár a pályázatról Zalaegerszeg Önkormányzatának közgyűlése dönt november 14-én, a kulturális miniszternek is rá kell bólintania. S mivel a vidéki színházak elsősorban állami dotációból élnek, nem engedhetik meg maguknak, hogy szembe menjenek a kormány akaratával. Így aztán minden szakmai és fenntartói kifogás ellenére is nagy az esélye annak, hogy Szarvas József lesz a zalaegerszegi színház igazgatója 2025. február elsejét követő öt évben.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!