szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Ez a péntek reggel is Orbán Viktor-interjúval kezdődött a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök beszélt egy lehetséges karácsonyi tűzszünetről az orosz-ukrán háborúban, méltatta a magyar soros elnökséget és beszélt a 2025-ös költségvetésről.

Miután csütörtök este a karácsonyi tűzszünetről beszélt Brüsszelben Orbán Viktor, aki az az EU magyar elnökségét lezáró Európai Tanács végén tartott sajtótájékoztatón a magyar elnökséget is értékelte, pénteken reggel már Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában folytatta ugyanezt a témát a Brüsszelben felvett adásban.

Orbán szerint a legfontosabb a stratégiai nyugalom, így Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reakcióját – aki komolytalan politikai PR-akciónak nevezte Orbán karácsonyi tűzszüneti tervét – szerinte nagyvonalúan kell kezelni. Ahogy a magyar elnökség kezdetén, úgy a végén is “békemisszión” járt a világ nagy vezetőinél, hogy tető alá hozza a karácsonyi, ortodox karácsonyi tűzszünetet, és legyen egy nagyszabású fogolycsere 700-1000 fővel. A magyar miniszterelnök úgy nyilatkozott, az orosz elnököt rá tudta venni egy karácsonyi tűzszünetre, az ukránok pedig még meggondolhatják magukat.

A Kreml szerint Orbán nagyszabású fogolycseréről és karácsonyi tűzszünetről is beszélt Putyinnal

Putyin szóvivője állítja, át is adták a moszkvai magyar nagykövetségnek a cserére váró foglyok listáját, de Ukrajna minden javaslatot elutasított.

Trump elnök beiktatásától olyan komoly változásokat vár a miniszterelnök, ami jobbá teszi a világot és a magyarok életét – derült ki az interjúból. Orbán szerint Európa békéjét és biztonságát a transzatlanti együttműködés nélkül nem lehet garantálni. A háború lezárása pedig egy elsőrendű gazdasági kérdés egész Európában. Az európai intézményekben Orbán szerint a béke és a gazdaság helyreállítása ellen hoznak döntéseket, “mert támogatják a migrációt, támogatják a gendert, támogatják a marháskodásokat és támogatják a háborút”. Ez a miniszterelnök szerint azt mutatja, hogy a legnagyobb problémák ma Brüsszelben vannak, nem Berlinben, nem Párizsban, nem Rómában és nem Budapesten.

Orbán arról is beszélt, hogy az amerikaikkal való tárgyalás során azt az információt kapta, hogy Amerika és Európa összesen 310 milliárd eurót költött eddig az orosz-ukrán háborúra. Ha ez az összeg arra állt volna rendelkezésre, hogy a Nyugat-Balkáni országokat 1-2 év alatt felzárkóztassák az európai életszínvonalra, arra elég lett volna. De fejleszthették volna a Száhel-övezetet is, hogy a migránsok ne akarjanak Európába jönni, vagy fejleszthették volna a védelmi képességeket is, és javíthattak volna a gazdaság helyzetén is.

Orbán szerint ha a mezőgazdaságban dolgozók helyzetének rendezése nélkül történik meg Ukrajna felvétele az EU-ba, akkor az európai gazdák tönkre fognak menni, beleértve a magyar gazdákat is. A Patrióták között sok olyan ország van, ahol jelentős a mezőgazdaság, ezért ez a kérdés érzékenyen érinti a pártcsaládot. A magyar miniszterelnök szerint a Soros-hálózat kiszorul Amerikából, de Brüsszelt még a kezében tartja, ide vonul vissza. Ezért a Patriótáknak vissza kell venniük Brüsszelt Soros Györgytől.

Arra a kérdésre, hogy erősebb vagy gyengébb lett-e Európa a magyar soros elnökség alatt, Orbán nevetve annyit válaszolt: “Európa először is még megvan”. A miniszterelnök szerint a soros elnökség számtalan problémát oldott meg, amit a többi EU-s ország vezetői is elismertek. Például Románia és Bulgária bekerült a Schengeni-övezetbe, ami egy több mint tíz éve húzódó probléma. Orbán szerint Románia tagságát a magyar soros elnökségnek sikerült kitárgyalnia.

Parászka Boróka: Száz év határ

Mire az unió keleti peremvidéke is csatlakozhat a schengeni övezethez, addigra Schengen országaiban a migránsellenes politika, az unión belüli széthúzás és ellenségeskedés, az egymással kooperálni nem akaró tagországok, a virulens és agresszív újnacionalista politikák miatt újra zárják a határokat. Vélemény

A másik nagy teljesítmény Orbán szerint, hogy a nyugat-balkáni térség EU-s tagságával kapcsolatban komoly előrelépéseket sikerült elérniük. Illetve sikerült egy közös bázist teremteniük az EU-s gazdasági versenyképesség előremozdításához. A magyar elnökség visszaadhatta mindenkinek a hitét abban, hogy a munkának, a teljesítménynek van jelentősége a politikában – fogalmazott a miniszterelnök.

Budapesten pénteken szavaznak a jövő évi költségvetésről, ami azért is változást hoz, mert egy “korszakos közgazdász távozik a Magyar Nemzeti Bank éléről, Matolcsy György”. Orbán méltatta Matolcsy munkáját, érdemei között sorolva fel például, hogy devizahiteles családok százezreit mentette meg. Varga Mihály és Nagy Márton feladatkörének változásától egy izgalmas időszak kezdetét várja a miniszterelnök. Az új költségvetésben már Nagy Márton munkáját láthatjuk majd, aki egy új gazdaságpolitikát teremt meg Orbán szerint. A gazdasági akciótervet is Nagy Márton munkájaként címkézi a miniszterelnök a Demján programtól a lakhatási támogatásig. Orbán abban reménykedik, hogy a 2025-ös költségvetés egy szakmailag jól megalapozott, és végrehajtható költségvetés. “A legfontosabb, hogy repülőrajtot vegyünk” – mondta. Orbán szerint már januártól olyan intézkedéseket kell hozni, hogy a családok érezzék, a háborúnak vége és békeidőszak jön.

Van egy 2,4 ezer milliárd forintos bökkenő a 2025-ös költségvetésben

Az Országgyűlés úgy szavazza meg a büdzsét, hogy abban szerepel a Pénzügyminisztérium fejezete. Ám a tárca január 1-én már nem fog létezni. Valószínű, hogy a kormány rögtön az országgyűlési elfogadása után rendelettel módosítja a költségvetést.

Orbán arról is beszélt, a magyar családok nagyon hamar érezni fogják a bőrükön a gazdaság javulását. Nagy Márton tető alá hozott egy nagyszabású megállapodást a munkáltatókkal és a munkavállalókkal, három évre szóló bérmegállapodást, három év alatt 40 százalékos minimálbér-emelést. Ezért a miniszterelnök szerint a változások nagy része már január elsejével érezhető lesz az emberek számára.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!