A DK kezdeményezi az Országgyűlés idő előtti feloszlatását, és benyújtja az ehhez szükséges határozati javaslatot

– jelentette be pénteki alig pár perces, a Facebookon közvetített minitájékoztatóján Gyurcsány Ferenc, a párt elnöke. Gyurcsány arról beszélt, hogy a kormány nem tud mit kezdeni azzal a válsággal, amit amúgy maga idézett elő, nem Ukrajna, nem is Brüsszel. Érdemes a kereskedelmi, fogyasztási mutatókra gondolni, vagy arra, hogy a napokban 400 milliárd forintot buktunk a kormány korruptsága miatt. “Bennünket megvesszőztek volna, ha ilyen kárt okozunk ennek az országnak” – jelentette ki. Szerinte érthető, ha a mai hangulat azt kívánja, hogy “ez a kormány menjen az ördögbe”.

Hallva az ezzel kapcsolatos kívánalmakat, Gyurcsány úgy véli, az a dolguk, hogy kezdeményezik az Országgyűlés feloszlatását, és írjanak ki előrehozott választást.

Ez a normális rendje a dolgoknak – tette hozzá. Szerinte, ha a kormány a népre hivatkozik, akkor hallja meg a nép hangját, és ne ijedjen meg attól, ha a nép elzavarja.

Előrehozott választás – honnan is jön?

Azt a Vox Populi szúrta ki még december végén, hogy a 2025-ös költségvetésben több összeg is el van különítve a választások előkészítésével kapcsolatban. Erre kapaszkodott rá Magyar Péter, amikor a politikai szereplők közül elsőként újévi beszédében előrehozott választások kiírását követelte a kormánytól. A kormány gyorsan cáfolt – mondván nem terveznek előrehozott választásokat –, később pedig a Nemzeti Választási Iroda is igyekezett elmagyarázni, mire is kellenek a költségvetésben elkülönített források.

Gyurcsány most egyértelműen a Magyar keltette politikai kommunikációs hullámot próbálja meglovagolni – annak ellenére is, hogy korábban élesen támadta a Tiszát és annak elnökét is.

Mi kellene egy előrehozott választáshoz?

Arról, hogy mi kellene ahhoz, hogy előrehozott választások legyenek, itt írtunk bővebben. Érdemes viszont pár lépésben megemlékezni arról, hogy a DK próbálkozása min hasalhat el. Ahhoz azonban, hogy erről döntsön az Országgyűlés, nem kell túl sok voks, elég az egyszerű többség is, de az szinte kizárható, hogy ezt a Fidesz hagyná.

Persze a legegyszerűbb, ha egy önfeloszlatást célzó ellenzéki döntés el se jut a szavazásig. Ugyanis, miként bármilyen más javaslat, úgy az ilyen is először az illetékes szakbizottság elé kerül, és csak az ottani jóváhagyás, tárgysorozatba vétel után kerülhet a plenáris ülés elé szavazásra. A NER idején kezdeményezett már önfeloszlatást ellenzéki képviselők egy csoportja: 2015-ben, arra hivatkozva, hogy a Quaestor-botrányért az Orbán-kormánynak vállalnia kell a politikai felelősséget. Ám a javaslatot leszavazta a kormánypárti többségű szakbizottság, így az szavazás nélkül elbukott. 

Hasonló kudarccal a jobboldalnak is szembesülnie kellett még ellenzéki időszakában. Előbb 2008 szeptemberében az MDF, majd 2009 januárjában a Fidesz–KDNP képviselői nyújtottak be javaslatot a feloszlásra. Akkor ezek eljutottak ugyan a szavazásig, ám a képviselők többsége mindkét indítványt elutasította. A Fidesz–KDNP ismételt indítványát 2009 áprilisában aztán már tárgysorozatba se vette a baloldali többség. Érdekesség, hogy népszavazás ugyan a témában nem lehetséges, de egy másik típus, a népi kezdeményezés szólhatott erről – ez szintén a képviselők döntésével, és szintén az elutasításával ért véget 2009 februárjában (hatalomra kerülve pedig a Fidesz 2014-től megszüntette a népi kezdeményezés intézményét). 

Látható, hogy a parlament önfeloszlatását az ehhez szükséges többség vagy a kellő számú szavazat biztosítása miatt a többséggel rendelkező kormányzó erők érhetik el. A magyar Országgyűlés eddig egyszer, 1989. december 21-én mondta ki a feloszlását, de ezt kivételes konszenzus övezte, mivel csak így volt elérhető, hogy mielőbb, a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon elfogadott alkotmánymódosítás és az új választási törvény alapján tarthassák meg az első a szabad választásokat.