Élőlánccal és tükrökkel búcsúztatta volna a több tucat megjelent hallgató a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) leköszönő rektorát, Koós Pált, de ő a sorfal helyett, a liftet választotta távozási útvonalnak. A hosszúra nyúlt kedd délutáni szenátusi ülésen huszonheten szavaztak a rektor távozása mellett, és csak hárman a maradására. A felszólalásokból is az derült ki, a rektor elveszítette a bizalmat. Koós Pál nem akart nyilatkozni lapunknak.
Ilyen jelentős és teljes győzelmet nem arattak még egyetemi hallgatók a NER 15 éve alatt. Az ügyet egy új, tiszta rektorválasztást oldaná meg, ami elől a kuratórium ezek után nem nagyon térhet ki.
Fazekas István
A tiltakozás múlt hét hétfőn indult, amikor 200 hallgató egyórás tapsolással akadályozta meg, hogy a rektor, Koós Pál szóhoz jusson. A közvetlen előzmény az volt, hogy három tudásközpont élére nem nevezte ki a rektor a szenátus jelöltjeit, de a másik négy esetében pedig volt olyan vezető, akit a rektor kinevezett, annak ellenére, hogy a szenátus nem támogatta. A MOME FRONT ezért petíciót indított a rektor távozásáért, amit állításuk szerint a hallgatók háromnegyede, és az oktatók negyede aláírt. A neveket zártan kezelik, tartva az esetleges retorzióktól.
A MOME FRONT 30-40 fős, horizontálisan szerveződő hallgatói közösség, nincs vezetőjük, munkacsoportokban dolgoznak, közösen döntenek az egyes kérdésekben, a fontosabb ügyekben pedig hallgatói fórumokat hívnak össze. Egyelőre nem akar senki a nyilvánoságra lépni közülük, de, mint egyikük a HVG-nek elmondta, később ez is elképzelhető. A demonstráció mellett matricákat is kiragasztottak az egyetemen, egyiken Koós rektor álarca mögül Böszörményi Nagy Gergely, a kuratórium elnöke kacsintott ki.
https://hvg.hu/itthon/20250211_Kemenyen-kuzd-a-MOME-rektora-ma-delutan-eldol-hogy-forradalom-lesz-e-az-egyetemen
A MOME kuratóriuma a hirtelen támadt ellenállásra válaszul igyekezett kompromisszumos javaslattal előállni, bejelentette, hogy az egyetem szervezeti és működési rendjét az alapítvány és a szenátus kizárólag konszenzussal változtathatja meg, illetve, hogy a kuratórium nem ért egyet a szenátus által választott rektor személyével, „akkor a jövőben kötelezően új pályázatot ír ki”. Sőt azt is megígérték, hogy a hét tudásközpont vezetőjét a későbbiekben maguk a közösségek választhatják meg, a rektornak csak vétójoga lesz. Mindezt sokan jó kompromisszumnak tartják, ám egyik oktató szerint ezzel nem áll helyre a teljeskörű egyetemi autonómia, hiszen továbbra is kuratórium mondja ki a döntő szót a rektor személye kapcsán. A rektor is küzdött, a bizalmatlansági szavazás előtt arról tájékoztatta a közösséget, hogy mégis kinevezi a három tudásközpont élére Kovács Csabát, Kudász Gábor Ariont és Povedák Istvánt.
https://hvg.hu/itthon/20250207_A-MOME-kuratoriuma-meghatralt-a-rektor-pedig-valoszinuleg-bizalmie-szavazast-ker-maga-ellen
MOME volt az első modellváltó egyetem, sok éves előkészítés után, az egyetem szempontjait figyelembe véve hozták létre, jelentős állami források nyíltak meg számára. Máig egyik leggyakrabban idézett hivatkozása alap a MOME átalakításnak sikere.
Az első repedés akkor látszott a művön, amikor 2023 év végén egy hosszú, és demokratikus, nyílt rektorválasztási folyamatba belenyúlt a kuratórium: bár a szenátus Vargha Balázst, a Média Intézet igazgatóját javasolta rektornak, ám a kuratórium Koós Pál oktatási rektorhelyettest választotta meg. Ezt sokan az egyetemi autonómia arculcsapásaként értelmezték.
Az meggyőződés alakult ki, hogy Koós a kuratórium vezetőjének, Böszörményi Nagy Gergelynek az eszköze, és az ő utasításait teljesíti. Az bizonyára igaz, hogy mivel Koóst nem fogadta el a szenátus, csakis Böszörményi a hátországa. Őt egyik forrásunk az egyetem ügyeiben „túlmozgásos” kuratóriumi elnöknek nevezi. Ez azonban nem minden esetben negatív „Böszörményi energiája, változtatási szándéka nélkül valószínű, sokkal lassabban léptünk volna meg egy-egy modernizációs lépést” – ismeri el a vele nem éppen jó viszonyban lévő MOME-s forrásunk. Valószínű, hogy az eddigi vezetés jobban ellent tudott tartani Böszörményinek, szelídítette, megnyesegette a kívánságait, amire Koós nem volt képes. Ezért adódhatott elő a jelenlegi helyzet.
Fazekas István
Koós pedig – bár állítólag kapott ilyen irányú intéseket a kuratóriumtól – az elmúlt hónapokban nem dolgozott legitimitásának megerősítésén. Túlságosan gyorsan akarta átnyomni a Jövő Egyeteme koncepciót, ahol a korábbi négy intézetből, hat tudásközpontot alakítana.
Magáért a koncepcióért sem mindenki lelkesedik, de sokan mondják azt, hogy jót tesz az egyetemnek, ha megmozgatják a struktúrákat. A probléma ott volt, hogy a Filozófia és Vezetés Tudásközpont, a Fotográfia Tudásközpont, és az Épített környezet Tudásközpont esetében eredménytelennek nyilvánította a rektor a pályázatot, holott a szenátuson sikerrel átment mind a három pályázó dolgozata. „Nagyon rossz üzenete van annak, hogy korábban kapacitálta a kollégákat, hogy pályázzanak, aztán meg kikukázza őket” – mondja az egyik szenátusi tag, egyetemi oktató.
