Schadl irodája továbbra is végrehajtásokat végez, ám végrehajtóként az állandó helyettesének kijelölt, 10 százalékos tulajdonrésszel rendelkező Kovássy Szabolcs jár el.
Bár a korrupcióval vádolt Schadl György továbbra sem tevékenykedhet végrehajtóként, biztosított, hogy irodáján keresztül ennek ellenére is százmilliós nagyságrendű összeget keressen évente – derítette ki a cégbírósági adatokból a 24.hu. Arra már korábban fény derült, hogy a 2021 novemberétől két éven át börtönben ült Schadl a letartóztatása alatt összesen 189 millió forintot keresett az érdekeltségébe tartozó, állami feladatot ellátó végrehajtói irodákkal.
Schadlnek úgy sikerült a felfüggesztés ellenére is jól keresnie, mert az irodáját egy állandó helyettes Kovássy Szabolcs vette át, aki már a 2015-ben Schadl vezetésével alakult elnökségnek is tagja volt, valamint a jelenlegi, 2023 májusában újraszerveződött vezetőségnek is tagja. Schadl és Kovássy úgy állapodtak meg, hogy Schadl irodája végzi a végrehajtásokat, ám abban Kovássy 10 százalékos tulajdonrészt kap. A 24.hu szerint a cégbíróságra leadott iratokban úgy állapodtak meg, hogy a cég nyereségén is így osztoznak meg: 90 százalékot kap Schadl és 10-et Kovássy. Mivel volt olyan év, mikor a Schadl és Társa Végrehajtói Iroda nyeresége meghaladta a 300 millió forintot, ez nem kevés pénzt jelentett Schadlnek.
Ráadásul Kovássyt a végrehajtói kar jelölte ki Schadl helyetteséül, s engedélyezte a cégátalakítást. Ugyanígy járt el Schadl felesége, Schadl-Baranyai Helga, akit végrehajtóként szintén felfüggesztettek. Az ő helyettese Bihari Zsófia Nóra végrehajtó lett, akivel szintén 90-10 arányban osztoznak a tulajdonon és a nyereségen is. Ez szintén egy szemmel jól látható összeghez segíthette a családot, ugyanis a Schadl-Baranyai és Társa Végrehajtói iroda az elmúlt öt évben csaknem egymilliárd forint profitot termelt.
Schadl Györgynek időközben a végrehajtói megbízatása is lejárt 2022-ben, ám a mai napig szerepel a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar névjegyzékében, irodáját pedig a büntetőper ellenére sem fosztották meg attól, hogy végrehajtásokkal foglalkozzon. Schadl ellen ugyanis a büntetőper miatt fegyelmi eljárás indult, emiatt felfüggesztették a hosszabbításról szóló döntést. A fegyelmit viszont csak a büntetőper befejezése után folytatják le.
Schadl Györgyöt, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnökét azzal vádolják, hogy – Völner Pál volt igazságügyi államtitkár segítségével – intézett többeknek végrehajtói kinevezéseket, ezért pedig a végrehajtói iroda bevételének egy részét vagy teljes egészét kérte. Völner Pál a vád szerint 2-5 millió forintos részletekben 83 millió forintot kapott a segítségért, Schadl György pedig összesen 970 millió forintot. A végrehajtói kar volt elnöke és Völner Pál is ártatlannak tartja magát.
Ha felelevenítené az évek óta húzódó Schadl–Völner-ügy apróbb részleteit, hallgassa meg közéleti podcastunk, a Fülke egy korábbi adását, amiben összefoglaltuk, amit a Schadl-ügyről tudni érdemes, kezdve a főszereplőktől és köreiktől, az általuk kiépített korrupciós hálózattól át a lebukásig és a következményekig:
A minisztériumnak világossá kell tennie, hogy Gustav Klimt Afrikai herceg című festményének kiviteli engedélyeztetési folyamata során becsapták őket, vagy ők hibáztak. Enélkül rajtuk marad a gyanú, hogy valami még súlyosabb dolog történt – állítja Molnos Péter művészettörténész.
A dolgozók több mint kétharmada nyilvánított véleményt.
Az okok most egyértelműek.
Nem a MÁV hónapja volt a június, és ez az internetezők ingerküszöbét is átütötte.
A BKV belső vizsgálatot indított.
Ennek töredéke az a pénz, amelyhez privatizációs bevételként jutott.
Tizenkét ügyben vizsgálja felül a Kúria a saját korábbi határozatát.
