szerző:
Imre Réka
Tetszett a cikk?

Meg lehet oldani az étkezést, de valóban kevés rá az idő – kommentálták lapunknak mentődolgozók a felháborodást, miután kiderült, vidékről felvezényelt kollégáik csak két szendvicset kapnak egy műszakra. Olykor az is előfordul, hogy csak a műszak végén jutnak hozzá a magukkal hozott ebédhez. Ingyenes étkezés viszont tényleg nem jár a mentősöknek, de nem is ezt tartják a legnagyobb problémának.

„Amikor húsz perc a kötelező pihenőidőd, jó előre át kell gondolnod, hogy enni akarsz, vagy mosdóba menni” – röviden így foglalta össze tapasztalatait a mentődolgozók étkezéséről egy fővárosi kolléga.

A téma azután lángolt fel, hogy szerdán a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége (MOMSZ) egy-Facebook-posztban kért segítséget a lakosságtól, a vidéki állomásokról Budapestre vezényelt mentősök ugyanis csak két szendvicset kapnak a tizenkét órás műszakra. Az Országos Mentőszolgálat válaszában viszont arra mutatott rá, hogy a munkáltatói juttatásoknak nem része az étkeztetés.

„A mentőmunka jellegéből adódóan a központi melegétel-ellátás logisztikai kihívást is jelent, de igyekszünk így is támogatni a megterhelő munkát végző bajtársainkat” – írták.

Senki nem rak eléd meleg ételt

Mentősökkel folytatott beszélgetéseink alapján a mostani szendvicsosztás új jelenség, a legtöbben Budapesten még nem is találkoztak vele. A valóságban a mentődolgozóknak tényleg nem jár céges étkezés, azt mindig is maguk oldották meg, még ha ennek valóban vannak logisztikai és pénzügyi kihívásai. Visszaemlékezéseik szerint utoljára a Covid alatt jutottak néha ingyen ebédhez, akkor azért, mert a kirendelt orvostanhallgatók kétfogásos ebédet kaptak, de az olyan rossz volt, hogy inkább nekik adták.

„Nem szendvicsekre, inkább rendes fizetésre lenne szükség” – fogalmazott az étkezés körül kialakult vitákról egy forrásunk.

Fővárosi kollégája szintén azt emelte ki, hogy „a mentőknél senki nem rak eléd meleg ételt”. György, aki több mint húsz éve vezet mentőautót Budapesten, de ápolóként is dolgozik, kiemelte, hogy hat óra munka után vehetik ki a húszperces, úgynevezett munkaközi szünetet, majd további három óra elteltével egy huszonöt perceset, bár ez nem mindig megy a terv szerint, megesik, hogy nem is kapnak rá engedélyt.

Mentősök a Covid idején 2020-ban.
Túry Gergely

A kötelező szünetre azért is van szükség, mert a mentőautókban hivatalosan étel és ital higiéniai okokból nem megengedett. A gyakorlatban ezt a szabályt nem mindig tartják be, hiszen például “egy nyári napot víz nélkül nehezen lehet kibírni” – mondta.

A szabályok betartásának ráadásul néha váratlan következményei vannak. „Egyszer ebédszünetet tartottam egy kórházban engedély nélkül. Viszont az ápoló, aki velem volt, arra készült, hogy majd az állomáson hagyott ebédjét megeszi, amikor elengednek. De addig jöttek a feladatok, hogy szegény csak este fél tizenegykor tudott ebédelni, már ha ezt még ebédnek lehet hívni” – mesélte György. 

Tapasztalatai szerint néha nem csak az ebéd, a vacsora is kimaradhat, ha huszonnégy órás szolgálatot teljesítenek. Ez azonban már csak nagyon ritkán fordul elő, mert pár éve sokan hangot adtak a felháborodásuknak, ezért most már időben tarthatnak szünetet tizenkét vagy huszonnégy órás szolgálat esetén is.

Ezer a szendvics, hétszáz a kávé

Ezt megerősítette kollégája, István is, aki szerint ma már csak elvétve fordul elő, hogy este hatkor tudnak ebédelni. Mások szerint az ugyanakkor főleg a Pest megyei, de nem budapesti mentőállomásokon dolgozókkal néha ma is megesik, hogy hiába indulnak vissza ebédelni, mivel hosszabb az út, gyakrabban kapnak közben halaszthatatlan feladatot, ami miatt meg mégis kimarad az ebéd.

A most már kötelezően felrendelt vidéki mentősök sem feltétlenül azt látják a legnagyobb problémának, hogy kapnak-e szendvicset, vagy nem.

„Régen túlórapénzt kaptunk, ha mentünk segíteni Budapestre. Az ment, aki akart és úgy készült, hogy megoldja az étkezést” – fogalmazott lapunknak Sándor, aki a Covid-járvány óta rendszeresen jár fel a fővárosba vonulni. Ő úgy látja, hogy a fővárosi mentőzés nagyobb kihívás, szeret is itt dolgozni, de van olyan kollégája, aki fél tőle, hiszen személyautóval sem szokott a városban vezetni.

Túry Gergely

„Még úgy is megérte feljönni, hogy drágább az ebéd, mert több pénzt kaptunk. Ma már nem kapunk érte túlórapénzt, a húszperces ebédszünet pedig semmire nem elég” – mondta.  

Sándor szerint a vidéki kollégáknak az Országos Mentőszolgálat által említett Hambulancia sem sokat segít (a program lényege, hogy a csatlakozó vendéglátóhelyek kedvezményes étkezési lehetőséget kínálnak fel a mentősöknek – a szerk.). Azt ugyanis a budapestiek könnyebben igénybe vehetik, ők tudják, hol vannak a kedvezményes étkezést kínáló vendéglátóhelyek, a vidékieknek viszont elő kell keresni – mondta.

„A vidéki mentősök is ugyanazt csinálják, mint a budapestiek, reggel berakják a ebédjüket a hűtőbe, és amikor visszaérnek, megeszik. Az erre szánt húsz perc nem elég, ebben a kézmosás, mikrózás, minden benne van” – mondták többen.

Mostanában olyan pletykák is terjednek a mentősök között, hogy a szünetet majd nem az állomáson, hanem a kórházban lehet kivenni. Ez olyankor lehet problémás, ha valaki az állomáson tárolja az ebédjét, ráadásul a kórházi büfék árai nagyon magasak.

„Hétszáz forint egy kávé, szendvicshez pedig ezer forint alatt nem lehet hozzájutni” – sorolták. Az egyik kolléga szerint ők évekkel ezelőtt felvetették, hogy egyezzenek meg a kórházakkal, és ehessenek a menzán, de ebből nem lett semmi. „Nálunk előfordult már, hogy egy vidékről érkező mentős nem hozott magával se pénzt se ebédet. A végén a szolgálatvezető főorvos adott neki ötezer forintot, hogy tudjon ebédelni – mesélte egyik forrásunk.

Nyitóképünk illusztráció! Fotó: Veres Viktor

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!