„Ha rendes nyugdíjat kapnánk, nem lenne szükség a 30 ezer forintra” – miért dolgozik több mint százezer nyugdíjas Magyarországon?
Tavaly már 125 ezer fölé nőtt a nyugdíj mellett dolgozók száma.
Jelentősen megnőtt egy év alatt azoknak a csecsemőknek a száma, akiket a szüleik magukra hagytak – írta meg tavaly szeptemberben a Belügyminisztérium (BM) tájékoztatása alapján a Népszava. E szerint míg 2023-ban ötven-száz baba várt hónapokig nevelőszülőkre, tavaly szeptemberben már 280-300.
A lap most újra megkérdezte a tárcát arról, hogy országos szinten hány kisgyerek él kórházi körülmények között, és pontosan mely kórházakban, de nem kaptak választ.
Korábban Rétvári Bence, a BM parlamenti államtitkára bejelentette, hogy új eljárásrendet kezdenek alkalmazni a kórházban hagyott csecsemők örökbefogadására. Ennek kapcsán most arról is érdeklődtek a tárcánál, hogy
- mennyi ideig tart az eljárás, az örökbefogadhatóvá nyilvánítás után hány nap, hét telik el, míg új családjához költözhet a kisbaba?
- ezt az időt a kórházban kell kivárniuk, vagy talált erre humánusabb megoldást a kormány?
- hogyan alakult, alakul azoknak a gyerekeknek a sorsa, akik az állam gondoskodásában maradnak?
Válasz ezekre sem érkezett.
A lap azt követően kereste meg a BM-et, hogy úgy értesült: a kalocsaiból kórházból a bajai költöztettek 13 újszülöttet, csecsemőt és kisgyereket, a legnagyobb már több mint egy éve élt ott. Információik szerint azért kellett átköltözni a gyerekeket, mert bezárt a kalocsai gyermekosztály, ahol születésük óta éltek. Erről korábban Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő is írt.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság elismerte, hogy átvitték a kicsiket, de azt nem árulta el, hogy hányan voltak, azt pedig cáfolta, hogy bezárt a kalocsai gyermekosztály.
Február közepén az RTL Híradó számolt be arról, hogy január végén fővárosi és Pest megyei kórházvezetőket kerestek meg azzal, hogy vegyenek át a Heim Pál Kórháztól 14 kisbabát, akik szociális ok miatt vannak az intézményben.
(Nyitóképünk illusztráció.)
