Rácz András: Schmidt Mária bucsai mészárlásról szóló „buta agymenése” a figyelemelterelést szolgálja
Az Oroszország-szakértő szerint lényegében kizárható a véletlen egybeesés.
HVG
„A Bucsáról szóló, kifejezetten buta Schmidt-írás valószínűsíthető célja, hogy elterelje a figyelmet Sztefanyisina ukrán miniszterelnök-helyettes budapesti tárgyalásairól” – írta kedd délutáni Facebook-bejegyzésében Rácz András Oroszország-szakértő.
Rácz posztjában Schmidt Mária saját blogján kedd délelőtt megjelent írására reagált, amelyben a Fidesz egyik főideológusa, a Terror Háza Múzeum főigazgatója hosszú fejtegetés után arra jutott, hogy a bucsai mészárlást nem az oroszok, hanem az ukránok követték el.
Az Oroszország-szakértő szerint Olha Sztefanyisina ukrán miniszterelnök-helyettes keddi látogatása néhány napja már ismert volt azok között, akik Ukrajna témájával foglalkoznak, és Sztefanyisina a tudósítások szerint konstruktív, normális tárgyalásokat folytatott Magyar Leventével, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkárával, így „kifejezetten különös véletlen lenne, hogy Schmidt Mária épp ma látta jónak publikálni a bucsai mészárlásról szóló… hát, minek is nevezzem… agymenését”.
A fideszes történész hosszú dolgozatban fejtette meg a világot.
„Természetesen biztos lehet benne, hogy ez a ‘dolgozat’ mindenhol hír lesz (ez így is van), tehát a mai napon Ukrajna kapcsán Magyarországon ezek után Bucsa és Schmidt Mária lesz a téma, nem pedig a két állami vezető közötti tárgyalás” – fogalmazott Rácz András, hozzátéve, hogy mivel központosítottan működik a NER, lényegében kizárható egy ilyen, véletlen egybeesés.
„Sokkal valószínűbb, hogy a rezsim belpolitikai érdeke az, hogy NE a konstruktív magyar–ukrán párbeszédről szóljanak a mai hírek, hanem helyette valami ellentmondásos, megosztó, az ukránokat negatív színben feltüntető sztoriról – és Schmidt Mária mai, Bucsáról szóló hazugsága erre pont alkalmas” – írta végül Rácz.
Magyar Levente egyébként az Olha Sztefanyisinával folytatott keddi tárgyalása után azt mondta: „Reményt látok arra, hogy belátható időn belül eljutunk egy megállapodáshoz, ami a magyar pozíciót is alapvetően újraformálhatja Ukrajna euroatlanti integrációja vonatkozásában.”
Schmidt Mária egy olyan francia férfi történetét vett tényként a bucsai mészárlásról, aki a moszkvai propagandát erősíti és egyszerre kellett volna lennie Lvivben és a vérengzés helyszínén.
Az első atombomba ledobása óta több mint két tucat ország akart nukleáris fegyvert, ám a nagyhatalmak így vagy úgy, de mindig találtak eszközt a leszerelésükre. Spanyolország, Svájc, Svédország Románia, Tajvan és egy sor másik ország mind előrehaladott programot vitt a tömegpusztító fegyverek előállítására, ahol nem egyszer a szerencse hozta el az áttörést. A tervek feladásához pedig minden esetben erős diplomáciai, vagy katonai ráhatás kellett.
