Nem Magyar Péter a Fidesz számára a probléma, hanem az a hangulat, aminek a megtestesítője Magyar Péter

– jelentette ki Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter az Ötpontban podcastnak adott interjújában. Az interjúban a miniszter hosszan beszélt Magyar Péterről is. Dull Szabolcs kérdésére elmondta: „nagy valószínűséggel” 2026-ban Orbán Viktor és Magyar fognak megküzdeni a miniszterelnökségért, ezt a küzdelmet pedig szerinte Orbán fogja nyerni. Navracsics kérdésre válaszolva állította: nem hallott olyan pletykát, hogy a Fidesz ne Orbán Viktort indítsa jelöltjeként a 2026-os országgyűlési választásokon. „Orbán Viktor ennek a tábornak a vezetője, és szerintem ő az mind a mai napig, aki a legnagyobb eséllyel tudja integrálni mindazokat a szavazókat, akik az 1998 óta 2002 óta fokozatosan formálódó nagyon nagy társadalmi koalíciónak tagjai” – magyarázta. Azt mondta, ő nem látja, hogy bárki komolyan vitatná a táboron belül Orbán Viktor integráló szerepét, személyiségét.

„Ez azt is jelenti, hogyha mondjuk nem Orbán Viktor lenne a miniszterelnök-jelölt, akkor szétesne ez a tábor. Azt nem tudom, milyen mértékben, de szerintem kisebb lenne ez a tábor” – fűzte hozzá. Navracsics szerint a szétesés azt jelentené, hogy több csoport is létrejönne, több vezető is lenne. A Fideszt ma egy nagy, integráló néppártnak tartja.

Sokadjára merült fel az a pletyka, hogy Orbán szerepét, posztját Lázár János veheti át. Navracsics erre azt mondta, Lázár mindig aktív volt, nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy látható legyen, amit csinál. Állítása szerint Lázárt a politikai ösztöne vezeti arra, hogy járja az országot.

Navracsics magáról azt mondta, nincsenek miniszterelnöki ambíciói, nem célja, hogy belőle miniszterelnök legyen valaha.

A politikus magát a polgári irányzat képviselőjeként jellemezte a műsorban, mint mondta: „a mainstream ma nem ott van, ahol én vagyok”. Azt mondta, Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde „olyan radikalizálódást hozott a magyar belpolitikában, annyira kettéválasztotta a magyar politikai térfelet, amely a magamfajta, azt mondanám, hogy centrista vagy jobbközép-balközép politikusok számára nagyon megnehezíti a politikacsinálást”. Megjegyezte, ezt úgy is lehet fordítani, hogy a Fidesz csúszott jobbra, a párttal együtt pedig nyilván ő személyesen is kissé jobbra tolódott. „A Fidesz egy jobbközéppártból kifejezetten jobboldali párttá, markáns jobboldali párttá vált. Én pedig valahol ott megmaradtam a jobbközép környékén” – mondta.

Beszélt arról is, hogy ez miben nyilvánul meg, állítása szerint ez a helyzet számára rengeteg vitát jelent. „Hozzá kell tennem, hogy a miniszterelnök részéről soha retorzió emiatt nem ért – emelte ki. – Tehát az a kép, ami a időnként kialakul a nyilvánosság előtt. hogy Orbán Viktor büntet mindenfajta eltérést a hivatalos irányvonaltól, az egész egyszerűen nem felel meg a valóságnak” – mondta. Navracsics elismerte: a legtöbb vitában alulmaradt. Ragaszkodik azonban ahhoz, hogy ne pártlistán induljon a választásokon: kifejezetten egyéniben szeretné magát megméretni, ezt fogja tenni 2026-ban is.

Erős miniszterek, luxizás

Navracsics a kormány legerősebb miniszterének Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert tartja jelenleg. Szintén az erősek között említette Szijjártó Pétert és Rogán Antalt is. Utóbbiról úgy fogalmazott: „azt látom, hogy az ő véleménye sokszor meghatározó a kormányzati működés szempontjából. Neki nem csökkent a befolyása az amerikai kitiltása után”. Navracsics azt mondta, szerinte a kitiltási botrány ellenére sem csorbult Rogán Antal mozgástere, majd az erős miniszterek közé sorolta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert is. „Őt mindenki elfogadja, vele szívesen működik együtt mindenki” – tette hozzá.

Rogántól azonban a miniszterelnök a kitiltás után elvont hatás-, jog-, és feladatköröket. Navracsics ezt azzal magyarázta, hogy Orbán Rogántól és Gulyástól komolyabb koncentrációt vár koordinációs feladatokban. Rogántól a politikai koordinációt, Gulyástól a közigazgatási koordinációt várja el. Így Rogán jogköreinek csorbítását „inkább profiltisztításnak” nevezné.

Végül az erős emberek közé sorolta Lázár Jánost is. Elmondta, hogy neki van egy vitája Lázárral, mert korábban ő közvetlenül tárgyalt Márki-Zay Péterrel, Lázár pedig emiatt rátámadt. „Ezt méltánytalannak tartom mind a mai napig, és mindaddig méltánytalannak fogom tartani, amíg Lázár János nem jelzi azt, hogy ő a maga részéről ezt megbánta.” Navracsics Lázárt „hirtelen haragú” emberként jellemezte.

Majd szóba került a luxizás is. Navracsics felidézte, hogy néhány héttel ezelőtt pont Lázár kelt ki a jachttal, magánrepülővel járó oligarchia, ahogy ő nevezte, „kullancsként tapadók” ellen. Ezzel azt mondta, egyetért, ő maga középosztálybeli életet folytat. „Nemcsak a nézeteim polgáriak, de az életvitelem is” – mondta.

„Ebből adódóan nem tudom elképzelni azokat a csábító erőket, amelyek engem arra arra bírnának, hogy mondjuk Ferrarit vegyek magamnak, vagy egy több millió forintos ruhát, vagy egy vadászkastélyt, vagy bármi ilyet”

– magyarázta. Navracsics azt mondta, ennek ellenére nem ítéli el senki életvitelét, csak annyit mond, hogy a maga részéről sosem választana ilyen életet. Viszont úgy gondolja, ezek a dolgok ártanak a Fidesznek. Azt nem tudja, hogy döntő jelentősége van-e, de „én a saját választókerületemből tudom, hogy igenis vannak emberek, akik számára – hogy ez irigység, vagy pedig egész egyszerűen a sóvárgás adta elvágyódás, vagy valami ilyesmi – irritáló az, hogy ilyen vagyoni különbségek vannak Magyarországon”. Navracsics Dull kérdésére azt mondta, azért érdekes ez a helyzet, mert a luxizók nem a politika világából jönnek, mégis a Fideszre égnek rá, magas labda ez az őt kritizálóknak.

„Úgy gondolom, meg kell kérni, vagy fel kell szólítani azokat az embereket, akik fogalmazzunk úgy, hogy a környékünkön élnek, vagy akik a társaságunkba tartoznak, hogy nagyobb önmérsékletet tanúsítsanak” – mondta a miniszter.

Magyar Péter és a probléma

Navracsics azt mondta, nem sorolja magát a Magyar Péter által emlegetett háromezer Orbán-janicsárok közé, hiszen „az én pályám, az én leágazásaim semmilyen formában nem kötődnek a gazdasághoz és a gazdasági világhoz”. Szóba került Magyar Péter Út a börtönbe programja is. Navracsics azt mondta, nem gondolkodott azon, hogy ez őt érintheti-e, de úgy véli, nem lesz kormányváltás.

A miniszter kiemelte: a Fideszben nincsenek olyan tervek, amelyek Magyar Pétert jogilag zárnák el attól, hogy elinduljon a választáson.

Hozzátette: „nem Magyar Péter a Fidesz számára a probléma, hanem az a hangulat, aminek a megtestesítője Magyar Péter. Az, hogy van egy olyan markáns, nagyon erőszakos vélemény, hogy a fideszesek egytől egyig bűnözők, és mindenkinek a börtönben van a helye. Ma már a kulturális életben is sokan panaszkodnak arra, hogy ha valaki nemcsak Fidesz-támogató, de egyáltalán együttműködik a kormánnyal, akkor már ki van téve olyan vegzálásoknak, akár az online, akár a hétköznapi életben amely amely nyomás alatt tartja.”

Dull szóba hozta, hogy Orbán Viktor Magyar Pétert hazaárulással gyanúsította meg, ukrán kémként ábrázolja, festi le. Rákérdezett arra, hogy erről a kormányüléseken mennyire esik szó, Navracsics azonban nem tudott érdemben válaszolni, mint mondta, van egy védelmi kabinet a kormányon belül, ennek a körnek ő pedig nem tagja.

Azt mondta, egyszer találkozott Magyar Péterrel, 2022-ben, amikor a jelenlegi kormány beiktatási ünnepsége volt. Magyar akkor még Varga Judit volt igazságügyi minisztert kísérte el. „Talán két mondatot beszéltünk egymással” – fűzte hozzá.

Navracsics kiemelte: 2015-ig nem volt integrációs probléma a párton belül, nem voltak Magyar Péterek.

„Átláthatóság”?

Navracsics állította, hogy a Halász János által beterjesztett, nagy botrányt kavart javaslatot a kormány nem tárgyalta részleteiben. A cél azonban állítása szerint az, hogy „akik a közéletben befolyásoló erővel bírnak, azoknak a gazdálkodása, a gazdasági háttere legyen átlátható, mint ahogyan a politikai pártok gazdálkodása és gazdálkodási háttere is”.

Azt mondta, ezzel a céllal maximálisan egyetértett – még sincs a beterjesztők között, nem csatlakozott a miniszterelnökhöz. Ő azonban ennek nem tulajdonít jelentőséget, azért nem csatlakozott, mert éppen nem volt az Országgyűlésben azon a napon. Viszont a javaslattal egyetért. „Azzal egyetértek, hogy a pártok elszámoltathatóságához hasonló, adott esetben ugyanolyan szabályok vonatkozzanak egy civil szervezetre is, mert valóban tudunk olyan civil szervezetről, ami kvázi pártként működik, azzal az eltéréssel, hogy nem indul el választáson” – jelentette ki.

Van azonban a javaslatnak olyan pontja is, amellyel nem ért egyet: a Halász János által beterjesztett csomag, ha jelen formájában megy át, nem biztosít jogorvoslati lehetőséget azoknak, akiket listára tesz a Szuverenitásvédelmi Hivatal. Navracsics erre mondta azt, hogy „adott esetben a bírói utat meg kell nyitni”. Sőt:

azzal sem ért egyet, hogy az idei évben adó 1 százalékokat gyűjtő szervezetek, szerkesztőségek az idén ezen jogalapon gyűjtött összeget ne kaphassák meg.

„Szerintem azok az adófizető polgárok, azok a választópolgárok, akik május 15-éig rendelkezhettek az egy százalékukról, nem voltak annak az információnak birtokában, amit ez a későbbi módosító hordoz. Ha ők egy olyan szervezetnek adnák az egy százalékot, amely egyébként fölkerül erre a listára, akkor áttérítik Batthyány-Strattman Alapítványhoz. Ha még az lenne, hogy akkor ő újra rendelkezhet arról, hogy az egy százalék hova menjen, az még valahogy talán, de azzal, hogy az egy százalék rendelkezési jogát utólag elvesszük tőle és másnak átadjuk, nem tudok egyetérteni” – mondta. Nem tudott arra sem egyértelmű igennel, sem egyértelmű nemmel válaszolni, hogy meg fogja-e szavazni a javaslatot.

Navracsics azt mondta, a javaslatról elég nagy vita van a Fideszen belül. Ezek a viták azonban, ha rajta múlik, ott is maradnak: részleteket nem volt hajlandó elárulni belőlük.

Pride, Huxit

A politikus azt mondta, szerinte nem tiltották be a Pride-ot. Szerinte a gyűlést meg lehet tartani, sőt, nem is érzi úgy, hogy az Európai Unióból kifelé tartana ezzel Magyarország. Azt mondta, van egy olyan félelme, hogy Magyarország és az Európai Unió vagy annak intézményei között egyre romlik a viszony, számára a félelmetes azonban nem ez, hanem „a kommunikáció leállása vagy laposodása”. Ő azonban biztos abban, hogy a kormánynak nem szándéka az EU-ból való kilépés, abban is bízik, hogy az EU-nak sem szándéka kitolni Magyarországot.

Azt mondta, a Huxitot nem 2025-ben tartja irreálisnak, hanem egyáltalán nem tartja reálisnak, legalábbis bízik benne, hogy nem lesz opció a kilépés. „Úgy gondolom, hogy az Európai Unió olyan vívmánya az európai történelemnek a második világháború utáni időszakban, amely lehetővé tett hét évtized prosperitást. Most éppen egy kicsit nehezebb időszakot él, de lesz ez még jobb is.”

Önazonosság

Az interjú végén szóba került a Navracsics által benyújtott önazonossági törvényjavaslat is. Navracsics azt mondta, őt is megkeresték választókerülete polgármesterei, hogy problémát jelentett a Covid alatt a kitelepülés, a vidékre menekülés. “Kezdve az infrastruktúra leterheltségétől, a helyi társadalom szerkezetének átalakulásáig, de a miniszterelnöknek is hasonló tapasztalatai voltak a budapesti agglomerációban” – magyarázta. A javaslatról bővebben itt írtunk.

KDNP, tervek

Viharos napokat él meg a mikro-kormánypárt: sümegi alpolgármesterük lemondott, elnökségi tagjuk kilépett, Navracsics azonban még tag, így Dull erről is kérdezte. “Szerintem a KDNP-ben van egy belső vita arról, hogy a KDNP és a Fidesz viszonya hogyan alakuljon” – mondta. Szerinte a párt akár a Fidesztől külön is el tudna érni látható eredményt.

Dull az adás végén tette fel Navracsicsnak azt a kérdést, nem tart-e attól, hogy elsöpri őt a Tisza áradása.

“Reggelente, amikor fogat mosok, mindig arra gondolok, hogy lehet, hogy estére már nem vagyok miniszter”

– mondta. A terve azonban az, hogy 2026 után is képviselő lesz.