Fleischer Bálint hat évet töltött a Videoton elektronikai fejlesztőcsapatában, mielőtt 1977 februárjában elhagyta Magyarországot (ahogy akkor mondták: disszidált). Először ismerősök ajánlása alapján egy olyan üzemben kapott fejlesztői munkát, ahol ipari robotok vezérlőegységeit állították elő. Egészen 1992-ig kisebb fejlesztő és technológiai cégek vezető munkatársaként dolgozott, míg a Sun Microsystemshez nem került, ahol unix szervereket tervezett. „Abból a berendezésből, amelynek a fejlesztésében a legnagyobb részem volt, több mint 2 milliárd dollár értékben adott el a cég a mai napig” – mondja nem kis büszkeséggel. Szakmai teljesítményét azzal ismerték el, hogy a szerver részleg egyik vezető technológusának nevezték ki. Amikor e részlegtől a főnökét a tárolóegységekért felelős divízió élére nevezték ki, Fleischer Bálint vele tartott, s elfoglalta jelenlegi beosztását, azaz főtechnológus, Chief Technologist Officer (CTO) lett.
A CTO a szervezet egyik kulcsszereplője a Sunnál, hiszen a jövőképért, a vízióért felel. A marketing a stratégiáért (mit kéne eladni, hogyan és mennyiért?), az engineering (a mérnöki részleg) pedig a megvalósításért dolgozik. „Olyanok vagyunk, mint egy olasz család: mindenki szereti a többieket, és mindenki vitatkozik mindenkivel” – mutat rá Fleischer a kreatív káosz, illetve a szisztematikus mérnöki és üzleti munka keveredésének felszíni jelenségein keresztül a Sun cégkultúrájának egyik legerőteljesebb vonására. A CTO hatáskörébe olyan meghatározó területek tartoznak, mint a tervbírálat, a technológiák kiválasztása, a távlati kutatások vagy a felhasználói igények kontrollja. A külső szemlélő azt gondolná, hogy ennél a részlegnél csak zseniális emberek állhatják meg a helyüket. De a látszat csal.
„A felvételi folyamat meglehetősen szigorú. Két napig tart. Az első napon nyolc órán keresztül nyúzzák a jelölteket. Akik átjutnak a rostán, és másnapra is behívják, hasonló megpróbáltatásokra számíthatnak. Ennek az az oka, hogy a felvételi döntésnél a szakmai tapasztalatokon kívül az interjún való szereplés is számít, többet, mint az iskolai bizonyítványok” – mondta Fleischer Bálint. Szerinte az egyetemek közötti különbség egyébként is csak egy mítosz. Az oktatási intézmények ugyanis csak azt tanítják meg, miként kell a problémákat megoldani, vagy hogyan lehet megtalálni az utat a helyes válaszokhoz. „A problémák olyan komplikáltak, hogy egyetlen zseni sincs, aki megoldhatná őket. A megoldásra csak azok képesek, akik jól dolgoznak együtt a csapatban” – szögezte le a főtechnológus.
Az emberi erőforrások központi helyet foglalnak el a Sun világképében. Fleischer szerint ennek praktikus okai vannak. Egy átlagos vállalat informatikai kiadásaiban a hardver mindössze 15 százalékot képvisel. A maradék az emberi erőforrásokhoz köthető szoftver, fizetések, hibaelhárítás, terméktámogatás, ügyfélszolgálat, stb. Ezért a vállaltok olyan rugalmas rendszereket akarnak kifejleszteni, amelyek "skálázhatóak" és rugalmasak. Azaz a piaci körülményektől függően megnövelhető a kapacitásuk, vagy éppen csökkenthető.
„A Sun mindig keresi az izgalmas ötleteket, elképzeléseket és cégeket a világban, amelyeket felkarolhat, amelyekkel együttműködést kezdhet, vagy amelyeket megvásárolhat. Magyarországon az elmúlt tíz évben semmi érdekeset nem találtunk ebből a szempontból” – indokolja Fleischer Bálint, hogy a Sun miért csak kereskedelmi szervezetet tart fenn Magyarországon.