Az a magyar munkavállaló, aki átlagosnak mondható, azaz havi 100 ezer forintos havi bért szeretne kapni az új munkahelyén, akár 20 ezer forinttal kevesebbel is kénytelen lehet beérni, ha rosszul alkuszik. Alább közreadunk néhány tanácsot ennek elkerülésére.

1. Minimumjövedelem-terv
Először is a munkavállalónak át kell gondolnia, hogy mekkora az a minimális összeg, amelyet mindenképpen szeretne kialkudni. Célszerű figyelembe vennie mindennapi kiadásait: étkezés, lakásfenntartás, autó költség, nyaralási terv, stb. Ez az összeg azonban csupán egy titkos tájékozódási pont, melynél alább nem, csak följebb mozdulhat el.
2. Tájékozódás
Szükség van arra is, hogy a munkavállaló reális célt tűzzön ki fizetését illetően. Tájékozódnia kell már az interjú előtt, hogy hasonló munkakörben milyenek a kereseti lehetőségek, illetve az adott vállalatnál milyen a bérszínvonal. Erre különböző lehetőségek vannak. Érdemes előzetesen kiadványokat, könnyen elérhető statisztikákat átlapoznia, utánanézni, hogy szakmájában (végzettségével, képességeivel stb.) mennyi az átlagfizetés, esetleg milyen egyéb juttatásokat szoktak felajánlani. A helyi Munkaügyi Központok, a Statisztikai Hivatal, a kamarák rendszeresen készítenek ilyen témájú felméréseket.
Kis utánajárással informálódhat a cég által kínált egyéb juttatásokról is (prémium vagy teljesítménytől függő bónusz, lakástámogatás, albérleti hozzájárulás, utazási támogatás, esetleg szolgálati gépkocsi, mobiltelefon stb.) Pályakezdők megkereshetik az egyetemeken működő karrierközpontokat is, amelyeknek naprakész információik vannak a munkaerő-piaci viszonyokról. Ezek tudatában kell meghatározni azt a kezdőfizetést, amiért hajlandó valaki az adott cégnél dolgozni. Ez a jövedelemkoncepció általában a jelenlegi nettó jövedelmet 25-35 százalékkal haladja meg, és ez tekinthető az elvárt kereset középértékének.
3. Helyes önértékelés
Természetesen mindenkinek tudnia kell magáról, hogy milyen jövedelem az, amely elégedetté tenné. Továbbá nem szabad elfeledni: az egyén fizetési igénye egyúttal önmaga értékelése is. Felbecsüli, hogy mennyit érhet a munkaerőpiacon, várhatóan mekkora értéket tud teremteni az őt alkalmazó cégnek. Nagyon fontos, hogy reálisan értékelje tudását és teljesítőképességét. A munkaviszony valójában egy üzlet: a munkavállaló eladja szakmai tudását, képességeit, idejének nagy részét, munkaerejét és lelkesedését, hogy mindezért elismerést, még több tudást, tapasztalatot és fizetést kapjon.
4. Merev és rugalmas bérrendszerek
A multinacionális cégeknek általában kialakult és eléggé merev jövedelmi rendszerük van, amelytől eltérni nemigen lehet. Sokkal nagyobb a mozgástér a kisebb vállalatoknál, ahol jelentősebb a személyes alku és a tárgyalófelek között kialakult erőviszony.
5. Magas vagy alacsony szintű pozíció
Általánosságban elmondható, hogy minél magasabb pozícióra pályázik valaki, annál nagyobb az esélye a vállalat által diktált bérrendszerből való kitörésre. A pályakezdők nincsenek jó alkupozícióban, míg a nagy tapasztalattal és kiváló referenciákkal rendelkező vezetők magukra szabott jövedelemcsomagot alkudhatnak ki.
6. A béralku a procedúra végén legyen
A munkavállalónak először meg kell teremtenie az értéket, eladni egyedülálló képességeit, vezetői tapasztalatait, különleges alkalmazkodóképességét, tekintélyes szakismereteit, meg kell ismernie a megpályázott állással kapcsolatos minden követelményt és körülményt, és csak utána lehet beszélni a fizetési igényéről. Figyelembe kell venni, hogy a munkaadónak is nagy valószínűséggel van információja arról, hogy egy adott munkakörre hasonló képzettségű és tapasztalatú embert mennyiért lehet megszerezni. Célravezető megvárni, amíg a felvételiztetők eldöntik magukban, hogy akarják-e őt, és hajlandók érte akár többet is áldozni. Az ajánlatot ilyenkor általában nem vonják vissza pusztán azért, mert a jelölt kicsivel többet kér.
7. Hagyni kell, hogy a munkáltató hozza szóba a fizetést
Az interjú során fontos alapszabály, hogy ne a pályázó hozza szóba a jövedelmet: várja meg, amíg a témát a munkáltató veszi elő. A munkáltatók szinte soha nem adnak ki információt arról, milyenek a kereseti lehetőségek a cégnél, s hogy mi az ő elképzelésük. Leggyakrabban a pályázótól várják az összeg megjelölését. A jelentkezőnek ezért igyekeznie kell úgy irányítani a beszélgetést, hogy ne kelljen konkrét összeget megneveznie, hogy mégiscsak a másik fél tegye meg az ajánlatát! Ha például az interjúztató konkrétan rákérdez a fizetési elvárásaira, meg lehet fordítani a játszmát úgy, hogy a jelölt megkérdezi: „A munkakörrel járó feladatokat, felelősségeket figyelembe véve mennyit szánnak Önök erre a pozícióra? Hasonló pozíciókban másoknak itt milyen jövedelemcsomagjuk van?”
Másik lehetőség az összehasonlítás módszere. A pályázó az ajánlat hallatán hangosan gondolkodva összeveti a hallottakat egy másik állásajánlattal. Fontos, hogy mindezt diszkréten tegye, mégis úgy, hogy ki tudja billenteni partnerét álláspontjából. Például úgy, hogy azt mondja: „Ugye egyetért velem abban, hogy…”. Ajánlatos hangsúlyozni, hogy a jelenlegi cég az első helyen szerepel, ugyanakkor a felkínált összegnél 10-20 százalékkal nagyobbat megnevezni, mint többletajánlatot. Ez ráébreszti a munkaadót arra, hogy nemcsak a jelöltek versengenek a jó munkahelyért, hanem verseny van a jó munkaerőért is.
Ha az összehasonlítást valaki a jelenlegi jövedelmével teszi, akkor átlagosan 30 százalékos nettó jövedelemnövekedést célozzon meg.
8. Sávokban kell beszélni
A leendő munkáltató rendszerint egy „tól-ig” összeget dob fel. A pályázónak ezek után meg kell ragadni a felső határt és saját „tól” határvonalát onnan kezdeni. Nem szabad elfelejtenie hogy ez alku helyzet: a munkáltató nem a legmagasabb keretet ajánlja fel induláskor. Ha például havi 340 – 400 ezer forint a kínálat, a kereslet legyen 400 – 450 forint. A pályázó elmondhatja, hogy az ajánlott összeg felső határa, a 400 ezer forint „nem áll távol az elképzeléseitől”, és kicsit felfelé kerekítheti. Ha valaki fel akar venni egy munkatársat, és úgy érzi, hogy megtalálta az igazit, nem fogja beérni néhány ezer forint miatt a második legjobbal.
9. Helyszíni tájékozódás
A saját elképzelések megfogalmazása előtt fontos tájékozódni arról, hogy milyen fizetésen kívüli juttatások vannak: prémium vagy jutalom, étkezési és közlekedési hozzájárulás, szociális juttatások és támogatások. Ki kell térni arra is, hogy miként alakul a próbaidő alatt, illetve annak letelte után a javadalmazás. A megállapodásnál figyelembe kell venni, hogy az újonnan belépők mindig kimaradnak az első egy-két fizetésemelésből. Ezért lehetőleg ajánlatos 10-20 százalékkal többet kérni annál, ami az adott munkakörben szokásos a vállalatnál.Összességében elmondható, hogy a béralku során az a legfontosabb, hogy a munkavállaló legyen mindig reális, de ne legyen szégyenlős!
Forrás: Consultation magazin
Választás: furcsaságok történnek Ferencvárosban

Választás: furcsaságok történnek Ferencvárosban

Továbbra is óriási a választókedv – 2,1 millióan szavaztak 13 óráig

Továbbra is óriási a választókedv – 2,1 millióan szavaztak 13 óráig

Nem csak Magyaroszágon tartanak fontos választást

Nem csak Magyaroszágon tartanak fontos választást

Az emberek köszönték a krumplit, és leszavaztak az ellenzékre

Az emberek köszönték a krumplit, és leszavaztak az ellenzékre

Hódmezővásárhelyen már 60 százalék fölötti a részvétel, Debrecenben a legalacsonyabb

Hódmezővásárhelyen már 60 százalék fölötti a részvétel, Debrecenben a legalacsonyabb

Az ellenzék újra akarja számoltatni a szavazólapokat Győrben

Az ellenzék újra akarja számoltatni a szavazólapokat Győrben