Elsősorban a jelenleg is súlyos gondokkal küszködő, az uniós csatlakozás után vélelmezhetően még nehezebb helyzetbe kerülő ágazatokban, üzemekben – például a könnyű- és a feldolgozó iparban, a mezőgazdaságban – fogják alkalmazni a munkaszerződések átminősítésének „már jól bevált módszerét". Azaz az egyetlen jövedelemszerzési forrását féltő kiszolgáltatott munkavállalót önfoglalkoztatásra kényszerítik, a papírforma szerinti alkalmazotti munkaviszonyát megszüntetik, majd ugyanarra a munkakörre megbízásos szerződést kötnek vele – fejtette ki Borsik János.
A szakszervezeti vezér szerint a Munka törvénykönyve július 1-jén életbe lépett módosítása ugyan éppen azt a célt szolgálta volna, hogy a munkavállalók kényszerfoglalkoztatását, a bújtatott munkaviszonyt visszaszorítsa, ám a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium időközben kiadott állásfoglalása úgy is értelmezhető, hogy az enyhíti a törvényi szigort és korlátozást. Borsik szerint a rendszerváltás utáni kormányok egyike sem tett hathatós intézkedéseket a feketemunka, a hamis munkaszerződések, a kényszervállalkozások visszaszorításáért.
Az ellenőrzés nehézségeire, lehetetlenségeire hivatkozva, illetve a feltételek megteremtésének hiánya miatt „a mindenkori hatalom kollaborált ezzel a nem egyik napról a másikra kialakult helyzettel, ami a munkavállalóknak rendkívül nagy hátrányokat okoz, és semmilyen munkajogi védelem nem illeti meg őket" – hangoztatta Borsik.
Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége szerint megengedhetetlen a nyugdíjasok hozzávetőleg egyharmadának súlyos helyzete, hiszen becslések szerint a több mint 3 millió nyugdíjas hozzávetőleg harmada kevesebb nyugdíjat kap, noha hosszú szolgálati időt szerzett, mint az egykeresős családra számított havi nettó 54 ezer forint körüli létminimumhoz szükséges jövedelem. Borsik János úgy véli, hogy a szakszervezetek által ajánlott jövő évi 7-8 százalékos bruttó keresetnövekedéshez kellene számítani a nyugdíjak reálértékének növekedését is. (MTI)