A Magyar Egészségügyi Szakdolgozók Kamarája megalakulásakor 180 ezer tagot számlál majd, ami lehetővé teszi, hogy az európai uniós csatlakozás után erőteljesen lobbizzanak a tagság érdekében. Például a jobb munkafeltételek kikényszerítésével megakadályozhatják a magyar egészségügyi munkaerő elszívását.
Schwarcz Tibor az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke elmondta, hogy 1997 óta több alkalommal beadták a szakdolgozói kamara létesítésére vonatkozó kérelmet, amelyet tavaly októberben fogadott el a parlament. Az európai országok közül jelenleg egyedül Szlovákiában működik egészségügyi szakdolgozói kamara. Kifejtette, hogy a szakdolgozók tömörítésével nagyobb erőt képviselnek majd a "brüsszeli játéktéren", azaz lobbizásra, pályázatok elnyerésére több lehetősége nyílik a szakmának.
A tagság toborzásával kapcsolatban elmondta, hogy a kötelező kamarai tagság mellett döntöttek, mert tapasztalatai szerint például azok a vállalkozók, akik tagjai valamely kamarának, sokkal tájékozottabbak, mint a kamarán kívüli társaik. A kötelező tagság révén a szakdolgozói kamarának 180 ezer tagja lesz. „A magyar egészségügyben 15 százalék a betöltetlen ápolói állások száma" – közölte a tájékoztatón megjelent Mucha Márkné, a Magyar Ápolási Egyesület elnöke. Szerinte az utánpótlás tekintetében sincsenek kedvező folyamatok. Adatai szerint a szakképző intézetekbe évek óta egyre kevesebben jelentkeznek. Igaz, az egészségügyi főiskolák népszerűbbek, az oda pályázók száma növekvő, de a kettő együtt sem teszi ki a kívánt létszámot. Az európai országokban is nővérhiány tapasztalható. A gazdagabb régiók ezt a munkaerő elszívásával oldják meg azokról a területekről, ahol kevesebb fizetésért dolgoznak az ápolók.
Mucha Márkné véleménye szerint az európai csatlakozás után mégsem kell tartani a magyar ápolók tömeges elvándorlásától. A magyar nővérek külföldi munkavállalását ugyanis a nyelvismeret hiánya akadályozza. Viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy nálunk is megjelentek az ápolónőket toborzó külföldi szervezetek, amelyek ingyenes nyelvtanfolyamot is adnak a leendő munkavállalóknak.
Az ápolónő-utánpótlással kapcsolatban Schwarcz Tibor megjegyezte, hogy az elmúlt években Magyarországon több mint 60 szakképző iskolát zártak be az önkormányzatok. Az Egészségügyi Minisztérium egy humánstratégiával foglalkozó anyagot készített a közelmúltban arról, hogyan lehetne növelni a szakképzésben résztvevők számát. Kifejtette, ez azért is szükséges, mert az uniós országokban több szakdolgozó jut egy orvosra és egy betegre, mint nálunk. Az európai normát nekünk is teljesíteni kell – mondta a bizottság elnöke. (MTI)
