Nagy a különbség a munkanélküliek elhelyezkedését segítő különféle aktív eszközök költségei között. Van olyan képzés, amely személyenként akár 50 ezer forintból is finanszírozható, és létezik olyan bértámogatási forma is, amely egy-egy munkanélkülinél csaknem 770 ezer forintba kerül.

Azoknak, akik tavaly fejezték be a képzést, átlagosan 44,4 százaléka helyezkedett el, vagyis az oktatást követő 3 hónap után foglalkoztatotti státusban volt. A bértámogatásnál ez az arány 62 százalék – mondta el Lázár György, a Foglalkoztatási Hivatal főosztályvezetője.



A pályakezdők munkatapasztalat szerzésének támogatásánál – a 770 ezer forintot ennél az aktív eszköznél használták fel a múlt évben Nógrád megyében – a tovább foglalkoztatottak aránya 66,1 százalék. Az egy munkanélkülire jutó támogatás összegét döntő mértéken befolyásolja a támogatás időtartamának hossza, amely a pályakezdők munkatapasztalat szerzésnél a legnagyobb, általában 12 hónap – közölte Lázár György.



A hivatal 1994 óta rendszeresen nyomon követi az aktív programokban részt vevő munkanélküliek sorsát. A kérdőíves megkeresésre adott válaszok alapján azt értékelik, hogy a támogatott időszakot követő 3 hónap után milyen arányban helyezkedtek el a munkanélküliek. Közülük a legnagyobb számban – 2003-ban például több mint 77 ezren – a közhasznú munkákban vesznek részt. Ezeket a munkákat az önkormányzatok szervezik, s csak addig tartják fenn a munkahelyet, amíg annak költségeit szinte teljes mértékben a Munkaerőpiaci Alap fedezi. A programokat követően a munkanélkülieknek csupán 1-2 százalékát foglalkoztatják tovább támogatás nélkül, de van olyan régió, ahol még ennyit sem.



Néhány megye jelent csak ez alól kivételt: tavaly Békés megyében ez az arány 6,1, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 4,9 és Zala megyében 4,7 százalék volt. A közhasznú munkáknál egy-egy munkanélküli foglalkoztatása 500-600 ezer forintba kerül. Az igen alacsony arányú tovább-foglalkoztatáshoz mérten ez rendkívül magas összegnek tűnik, de ennél az aktív eszköznél figyelembe kell venni több más tényezőt is – jegyezte meg a hivatal szakmai vezetője. Így például, hogy a közhasznú munkába általában a halmozottan hátrányos helyzetű munkanélkülieket vonják be, akik más módon nem jutnak kereső álláshoz, továbbá a közhasznú munkákat legnagyobb arányban olyan térségekben szervezik, ahol nincs más munkalehetőség. A speciális helyzet miatt tehát a ráfordítások hatékonysága nem vethető össze a többi aktív eszközével.



Több mint 45 ezer munkanélküli fejezte be 2003-ban a másik aktív programot, a munkaerőpiaci képzést. Itt a ráfordítások a munkaügyi kirendeltségek által javasolt képzéseknél személyenként átlagosan 200 ezer forint körüli összeget tesznek ki. A munkanélküliek által kezdeményezett, de a támogathatósági követelményeket is kielégítő úgynevezett elfogadott képzéseknél ez az összeg 100 ezer forint körüli. A tartósan elhelyezkedők aránya a kétféle képzési formánál országos átlagban a múlt évben 43,2 százalék, illetve 46 százalék volt.



Néhány megye ugyanakkor ezeknél a programoknál is kitűnik eredményességével – mondta a főosztályvezető. Jász-Nagykun-Szolnok megyében például a képzésben részt vevők 60,4, Békés megyében 60,2 százaléka tudott elhelyezkedni annak ellenére, hogy ebben a két megyében az országos átlagnál rosszabb a munkaerőpiaci helyzet. A bértámogatásban részesülők száma tavaly több mint 19 ezer volt. Ez az aktív eszköz annyit jelent, hogy a Munkaerőpiaci Alap bizonyos ideig, legfeljebb egy évre átvállalja a munkáltatótól a foglalkoztatási költségek bizonyos hányadát. A munkáltatónak viszont vállalnia kell, hogy a támogatott időszak után legalább ugyanannyi ideig támogatás nélkül is foglalkoztatja a munkanélkülit.



Erre az aktív eszközre a múlt évben átlagosan személyenként 300 ezer forintot költött a Munkaerőpiaci Alap. Vannak ugyanakkor kiugróan magas ráfordítású térségek, így például Budapesten átlagosan személyenként 535 ezer forintot költöttek egy-egy bértámogatásban résztvevőre, Vas megyében 402 ezer forintot. Az adatok szerint a bértámogatási programokban részt vevők átlagosan 62 százalékos elhelyezkedési arányát messze meghaladja például a Vas megyei 74,5 százalékos és a budapesti 72,1 százalékos arány.



Lázár György elmondta, hogy a pályakezdők közül a múlt évben csaknem 5800-an vettek részt az úgynevezett munkatapasztalat-szerzést támogató programban. Ez a támogatási forma kerül a legtöbbe, országos átlagban személyenként 582 ezer forintba. Ez még a közhasznú foglalkoztatásnál is magasabb összeg, ott az átlag személyenként 564 ezer forint. Ez az aktív eszköz ugyancsak egy bértámogatási forma, de a munkáltatónak vállalnia kell azt is, hogy a munkaerőpiacon jól hasznosítható gyakorlatot szerez a cégnél a fiatal. A támogatás nélkül tovább-foglalkoztatottak aránya ennél a formánál a legmagasabb, átlagosan 66,1 százalék, de vannak olyan megyék is, mint például Győr-Moson-Sopron megye, ahol 83,1, vagy Fejér megye, ahol 80 százalékos ez az arány.



A budapesti, Vas megyei, Fejér megyei és Győr-Moson-Sopron megyei magasabb tovább-foglalkoztatási arányok azzal is összefüggnek, hogy ezekben a térségekben a munkaadók lényegesen nehezebben tudnak megfelelő szabad munkaerőt találni a munkaerőpiacon, ezért nagyobb arányban véglegesítik a támogatott időszak alatt megismert, az adott munkakörben gyakorlatot szerzett embereket – közölte a Foglalkoztatási Hivatal főosztályvezetője. (MTI)
Tényleg drága most egy bankszámla Magyarországon?

Tényleg drága most egy bankszámla Magyarországon?

Egy magyar férfi állítja, az Apple Watch mentette meg az életét

Egy magyar férfi állítja, az Apple Watch mentette meg az életét

Korszakokat összekötő kapcsolódásokat tár fel a Modem nagy fotókiállítása

Korszakokat összekötő kapcsolódásokat tár fel a Modem nagy fotókiállítása

Podcast: Miben kell még fejlődniük a fintech cégeknek?

Podcast: Miben kell még fejlődniük a fintech cégeknek?

A Dunántúlon enyhe havazással búcsúzik a hét

A Dunántúlon enyhe havazással búcsúzik a hét

Neki kellett meghalnia, hogy legyen doppingkontroll a sportban

Neki kellett meghalnia, hogy legyen doppingkontroll a sportban