„Az történt, amit vártunk: egyetlen régi uniós tagország munkaerőpiacán sem következett be robbanásszerű változás a kelet- és közép-európai országok csatlakozásával" – hangsúlyozta Gottfried Péter. Az Európai Unió az új tagállamokkal kötött csatlakozási szerződésben 2002 decemberében 2 3 2 évre szóló átmeneti időszakot rögzített a munkaerő szabad áramlása területén. A munkaerőpiacát az új csatlakozók előtt teljesen megnyitó Nagy-Britanniában, Svédországban és Írországban is elhanyagolható a magyar munkavállalók száma, és a többi tagországban sem érdemi a növekedés a csatlakozás óta.



A legfrissebb statisztikai adatok szerint Nagy-Britanniában az elmúlt időszakban 24 ezer közép- és kelet-európai adott be regisztrációs kérvényt, és 2004. májusa óta nyolcezren vállaltak munkát. Az államtitkár kiemelte: a 24 ezer kérvényezőnek mindössze három százaléka, hatszáz fő volt magyar állampolgár. „Még nem állnak rendelkezésre részletes statisztikák, de annyit tudni lehet, hogy Nagy-Britanniában a közép- és kelet-európai munkavállalók elsősorban a 18 és 34 év közötti korosztályból kerülnek ki, többségük egyedülálló és kvalifikált” – mondta Gottfried Péter.



A külügyi vezető kitért arra, hogy Svédországban május óta mindössze nyolcvan magyar állampolgár adott be munkavállalási engedélyt, és Írországban sem jelentős a magyar igénylők száma. Gottfried Péter megemlítette, hogy a 2 3 2 éves korlátozást egyelőre fenntartó 12 ország közül Hollandiában a munkaadói szervezetek kifejtették: minden gazdasági érdek a korlátok eltűnése mellett szól. Mint elhangzott, a korlátozásokat szintén fenntartó Ausztriában az idén mindössze öt-hat százalékkal emelkedett az új tagországokból érkező munkavállalók száma, Németországban pedig szinten maradt a regisztráltak száma.



Az integrációs államtitkár szólt arról, hogy a magyarországi megyei munkaügyi központok havi összesítései szerint május óta mintegy két százalékkal nőtt az uniós állampolgárok itteni jelenléte, így esetleges védzáradékok alkalmazása Magyarországon sem indokolt. (MTI)