Ebben a helyzetben nem lepte meg a piacot az MNB hétfői lépése. A jegybanki alapkamatot 50 bázisponttal ismét csökkentették. A későbbiekben azonban szakmai, befektetői körökben komoly vita alakult ki arról, hogy mi lesz a következőkben. Ugyanis a kamatvágást követően nem gyengült a forint árfolyama, egy kis korrekció után az állampapírok hozamai is újra csökkenni kezdtek. Ebből az látható, hogy a „carry trader”-ek továbbra is jó befektetési célpontnak látják a hazai állampapír piacot.
A kérdés itt válik érdekessé. Ugyanis fundamentális alapon vizsgálva a forint reális árfolyama messze elmarad a jelenlegi szintnél, így a tőkeáramlás fordulása esetén komoly gyengülésre lehet számítani. Ezt a fiskális és a monetáris vezetés egyaránt igyekszik elkerülni, mivel a hirtelen nagy mértékű árfolyammozgások a hazai befektetők, de a reálgazdaság számára is komoly károkat okozhat. A mai helyzetben a legfontosabb, hogy a kamatvágások mértéke és időzítése lehetővé tegye a „soft landing”-ot, ne történhessen meg ismét az, hogy drámai mértékben és hirtelenséggel esik össze a hazai fizetőeszköz árfolyama. Ennek ellenére ma még nem látható igazán komoly veszélye a közeli jövőben ennek a helyzet kiéleződése. A forint árfolyama stabilan 245-ös szint körül mozog az euróval szemben, az állampapír piaci hozamok csökkennek, a tőzsdeindex pedig ismét emelkedik.
A körülmények
A hétfői kamatdöntés megosztotta az elemzőket. Egyes vélemények szerint az MNB piackövető magatartása bizalmat ébreszt a jövőbeni stabilitást illetően , míg mások (Danske Bank) szerint az MNB egyértelműen jelezte lépésével, hogy a 2005-ös költségvetés ismét költekezővé válik, így a monetáris szigort továbbra is fenn kell tartani. Minden esetre abban egyetértés alakult ki, hogy a következőkben gyengébb forint árfolyam mellett már decemberben újabb kamatvágás eszközöl a jegybank, de a 2005-ös évben is tovább gyengülhet a forint. Általában 255-260 EUR/HUF keresztárfolyamra számítanak, ami egészséges mértékű gyengülést jelent, mivel az inflációt még nem pörgeti fel jelentősen, viszont az exportáló vállalatok nyereség termelő képességét helyreállíthatja.
Ehhez természetesen szükséges lenne az, hogy a fő felvevő piacoknak számító partnerek gazdasági növekedése is növekedjen, de a kedden nyilvánosságra került német GDP növekedési adat nem túl biztató e tekintetben. Ma már az erős euró hatására csökken a kivitel, a harmadik negyedévben 1,1 százalékkal. Ez visszaveti az exportorientált gazdaság teljesítményét is, ami a harmadik negyedévben már csak 0,4 százalékos mértéket ért el. Közben a dollár soha nem látott mélységeket ér el az euróval szemben. Egy kisebb pihenő után (1,30 EUR/USD szintnél) ismét felgyorsultak az események, így a hét második felére már az 1,33-as szintet is meghaladta a keresztárfolyam. A tengeren túli és az európai pénzügyi vezetők nyilatkozatai szerint nem kívánnak beavatkozni a folyamatokba, a piacra bízzák az árfolyamok alakulását. Az elemzők ma már kész tényként kezelik, hogy a 1,35-ös szintet már rövid távon elérheti a jegyzés, de egyesek már az 1,40-es szinteket is elképzelhetőnek tartják. Ez a folyamat az európai gazdaság növekedését erősen visszavetheti, ami hazánk növekedésére is negatív hatással lehet. A hazai kötvénypiac egy kisebb korrekciótól eltekintve továbbra is a csökkenő hozamok trendjét mutatja, miután nem csökken a spekulatív tőke beáramlása.
Látható, hogy az év elején még 2.200 mrdFt. állomány mára stabilan 2.400 mrdFt fölött van, miközben az átlagos futamidő nem növekedett, sőt némi csökkenés is megfigyelhető. Ez a folyamat egyre erősödve augusztus óta tart és várhatóan az év további részében is ez a tendencia fog érvényesülni. Az állampapírok hozamváltozásai is ezt a tendenciát erősítik, mivel a hozamok csökkenése úgy megy végbe, hogy a rövidebb futamidők esetén rendre nagyobb a hozamok csökkenésének mértéke. Ez az ebben a szegmensben megmutatkozó nagyobb keresletnek köszönhető. Természetesen a hosszabb futamidőknél is tart a hozamcsökkenés, de itt nem annyira egyértelmű az összefüggés a jegybanki alapkamattal, illetve a hosszabb távú várakozások szerint a 2005-ben és 2006-ban sem várható olyan ütemű kamatcsökkentés, illetve a gazdasági kilátások sem teljesen egyértelműek, mint az idén és a 2005-ös év első felében.
A hozamgörbék egy hetes változásokat mutatnak. Látható, hogy az öt és tíz éves futamidőknél alig változtak a hozamok, míg a 3 hónapos futamidő esetébe három hét alatt több mint egy százalékos csökkenést figyelhettünk meg. Ma a legjobb vételnek a három éves szegmens tűnik, mivel az előzőekben várt átmeneti hozamemelkedés a kamatvágás hatására sem következett be. Így ma a hosszabb futamidő ajánlható, azzal a kitétellel, hogy a rövidebb futamidők cseréje a 3-6 hónapos diszkont kincstárjegyek, államkötvények hozamának további 25-30 bázispontos csökkenése esetén célszerű. Az egy éves futamidejű papírokat tartani érdemes, de később ezek is átcsoportosításra kerülhetnek további hozamesés esetén. A BÉT-en kisebb korrekció után stabilizálódott a helyzet, úgy tűnik, hogy a 14.,000 pontos szintet is maga mögött hagyhatja az index.
kép
A MOL a Shell romániai leányvállalatát vásárolta meg, míg az OTP kötelező érvényű ajánlatot nyújtott be újabb akvizíciós célpontjára, amivel a balkáni jelenlét erősítése a cél, míg a Richter egy gyógyszer fejlesztésére írt alá megállapodást amerikai partnerével.A héten tehát a fundamentumokat érintő hírek is napvilágot láttak, ezért most azt mondhatjuk, hogy a további emelkedés esélye nőtt az előző héthez viszonyítva. Ami figyelmeztető jel lehet, az az, hogy a világ tőzsdéi általában nem nyújtanak kiemelkedő teljesítményt mostanában, illetve az, hogy – mint a fenti ábra is mutatja – egy beszűkülő trend alakult ki a BUX-ban, ami előbb-utóbb kitöréshez vezethet, de ma még nem tudható milyen irányú lesz ez a kitörés. A technikai elemzés azt mutatja, hogy a BUX 14.350 pont feletti szintje már további emelkedést jelez, míg a 13,500-as szint meghaladása hosszan tartó negatív trendet jelenthet.Ajánlásunkat ezúttal is az óvatosság, a körültekintő befektetői magatartás jegyében alakítottuk ki. Így további vételeket nem javaslunk, de a MOL, az Otp, és Richter. A Matáv esése lassan egy olyan árszintet jelent, ahol már érdemes lehet venni. Ez a szint 740 forint körül lehet. Az áramszolgáltatók utóbbi időben látható emelkedése egyértelműen a kamatok csökkenésének tudható be, de a továbbiakban már nem várható hasonló mértékű emelkedés, de tartásukat javasoljuk.
Ajánlások:
Állampapír piac: állampapírok: tartás 1-3 hónap, vétel 1-3 év
Vállalati kötvények: tartás
Nemzetközi részvénypiac: EU részvények tartása, USA részvények vétele
Hazai részvénypiac: BÉT részvények: - tartás: MOL, OTP, Richter, -vétel: Matáv (740 forint alatt)
Befektetési alapok: ingatlan alapok, Raiffeisen Alapok Alapja Konvergencia vétele