A nyári parlamenti választásokra készülve az előző, szociáldemokrata kormány már meredeken emelte a minimálbért, ezért a mostani döntés csak afféle fölkerekítés lehetett, mondta a cseh munka- és szociális ügyi miniszter, Petr Necas a határozatot kommentálva.

Az emelés január elsején lép életbe. Nagyobb emelés az alacsony képzettségűek foglalkoztatását veszélyeztetné több ágazatban, a textilipar akár meg is szűnhetne, mondta a miniszter.

A szakszervezetek 8500 koronás minimálbért követeltek, azzal érvelve, hogy a minimálbér ne legyen kisebb, mint az átlagbér 40 százaléka. Az átlagbér közel 20 ezer korona volt a harmadik negyedévben.

Noha a cseh bérek messze elmaradnak a nyugati szomszédoknál fizetettektől, abban Csehország már utolérte a fejlett nyugatot, hogy a béremelkedés és vele a lakossági fogyasztás növekedésének üteme - éves összehasonlításban idén eddig 3,7-3,8 százalék - messze elmarad az exportra számító beruházások és a külkereskedelem bővülésének közel 20 százalékos évi ütemétől a rekord sebességű gazdasági növekedés forrásai között; ez a titka annak, hogy a GDP szerény infláció mellett nő.

Tavaly egész évben átlagosan 3,5 százalékos volt a reálbér-emelkedés. A statisztikai kimutatások szerint az önálló Csehország fennállása óta tavaly nőttek a bérek legkevésbé nominálisan és 2000 óta a legszerényebben reálértékben.