HVG

A magyar munkavállalók négyötöde többé-kevésbé elégedett a jelenlegi munkahelyével. Leginkább az állami cégeknél, a közigazgatásban és a mezőgazdaságban dolgozók érzik úgy, hogy jó helyen vannak, ám közülük is csak minden második maradna egészen a nyugdíjig. A "tűkön ülők", azaz akik az első adandó alkalommal elmennének a munkahelyükről, többségükben természetesen fiatalok, akik arra vágynak, hogy valamelyik ismert, jól fizető multinacionális cégnél helyezkedhessenek el. A magyar munkavállalókat ugyanis lényegében még mindig csak egyféleképpen lehet elcsábítani: magas fizetés ígéretével. Ez pedig sem az állami szektorban, sem a mezőgazdaságban nem jellemző. Igaz, paradox módon mégis éppen az e két területen dolgozók azok, akik csak az átlagnál nagyobb fizetésemelésért hagynák ott jelenlegi állásukat: a közszférában ez az elvárás 83, míg a mezőgazdaságban 80 százalékos jövedelemnövekedés az átlagos 75-tel szemben. A legtöbben hazai magántulajdonú kis cégeknél dolgoznának szívesen - derül ki a HVG megbízásából készített Medián-felmérésből, amely a munkavállalók preferenciáit országos reprezentatív mintán térképezte fel.

HVG

Mégis külföldi tulajdonú társaságok taroltak a Hewitt Legjobb munkahely versenyén, igaz, arra önkéntes alapon jelentkeztek a cégek. E felmérésből az derül ki, hogy a magyar tulajdonú vállalkozások alkalmazottainak maradási hajlandósága messze kisebb, mint a multiknál dolgozóké. Nem is annyira kiemelkedő fizetésekre, mint inkább emberi bánásmódra, jó hangulatra és "megközelíthető" vezetőkre vágynak a magyar munkavállalók - legalábbis annál a 120 cégnél, amely jelentkezett a megmérettetésre.

"Rájöttünk, hogy jelentős béremelés helyett többet érhetünk el azzal, ha mindenről világosan és nyíltan beszélünk a dolgozókkal" - árulta el a HVG-nek Somosi László, a Pannonpower Holding Vagyonkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója, miért nyerhette el a hő- és villamosenergia-termeléssel foglalkozó pécsi társaságcsoport a Legjobb munkahely címet (a felmérés nyerteseinek névsorát lásd a 62. és a 64. oldalon). Pedig a Pannonpower nehezített pályán indult: a mecseki szénbánya bezárása, majd az erőmű korszerűsítése miatt az elmúlt néhány évben kétszer is drasztikus leépítésre kényszerült, és az egykori 3 ezerről 319 főre apadt dolgozói létszámával épphogy átlépte a felmérés nagyvállalati kategóriájának 250 fős határát. "Igyekeztünk bőkezűek lenni az elbocsátott munkatársakkal, valamint továbbképzéseket szerveztünk nekik, így azóta szinte kivétel nélkül el is tudtak helyezkedni" - magyarázta Somosi.

HVG

A felmérés tanúsága szerint a legjobbnak minősített munkahelyek elsősorban a főnökök és a dolgozók kapcsolatában különböznek az átlagostól. A tíz kitüntetett cégnél a megkérdezettek 74 százaléka állította, hogy a felső vezetés odafigyel a dolgozók véleményére, és figyelembe veszi érdekeiket; a többi vállalatnál átlagosan 36 százalék ugyanez az arány.

A humán tőkére alapozó, gyorsan fejlődő iparágakban működő cégek vezetői nem engedhetik meg maguknak, hogy ne foglalkozzanak a munkatársak "lelkével". Ezt jelzi az is, hogy a tíz nyertes cég közt két informatikai - a Microsoft és a Cisco Systems Magyarország Kft. -, valamint két gyógyszercég - a GlaxoSmithKline Kft. és a Novartis Hungária Kft. - van; a felmérés szerint e munkahelyeken kiemelkedően magas a dolgozói elégedettség. Érdekes ellentmondás ugyanakkor, hogy az informatikai cégek alkalmazottainak maradási hajlandósága még a termelőcégeknél futószalag mellett dolgozókénál is csekélyebb, vagyis hiába keresnek - akár sokkal - többet, mégis kevésbé ragaszkodnak a munkahelyükhöz. Ebben nyilván nagy szerepet játszhat az említett szakmákban kialakult óriási munkaerő-kereslet.

"Túl kellett lépnünk azon az időszakon, hogy ha rossz napunk volt, egyszerűen lecseréltük az orvoslátogatóinkat" - élcelődött Treiber Miklós, a Novartis hr-igazgatója, hozzátéve, hogy ma a több mint háromezer státus közül mindössze 2800-at töltöttek be a szakmában. A Novartis három év alatt 40-ről 13 százalékosra csökkentette az orvoslátogatók fluktuációját - a cég dolgozóinak 50 százaléka ezt a szakmát űzi -, az úgynevezett "dolgozói elkötelezettség", azaz a munkatársak ragaszkodásának a mértéke pedig egy év alatt 65-ről 75 százalékra nőtt. Márpedig a dolgozók elkötelezettségének mérése szakértők szerint nem csupán a menedzsment hobbija; számokban kimutatható hatása van az üzleti eredményekre is. A Legjobb munkahely címet elnyert tíz cégnél 47 százalékponttal alacsonyabb a fluktuáció és 15 százalékponttal magasabb a termelékenység, mint a felmérésben részt vevő összes vállalat átlagában.

A legjobb munkahelyeket a kiemelt tehetséggondozás is megkülönbözteti az átlagtól. Főként ebben tűnt ki versenytársai közül például a kis- és középvállalati kategóriában nyertes Microsoft Magyarország Kft. "A legjobb embereket hozzuk a céghez, akik éppen azért, mert biztosak magukban, nem félnek kinevelni a később akár a saját főnökükké váló fiatal tehetségeket sem" - mutatott rá Debreczeni Eszter hr-vezető. Legutóbb például az egyik munkatárs egyenesen az anyavállalat redmondi központjába került marketingvezetőnek - mindössze három év alatt. Igaz, a Microsoft nemcsak az átlagon felüli munkakörülményekről híres, hanem - mint Debreczeni Eszter fogalmazott - arról is, hogy "mindenkit extra erőbedobásra késztet".

Minden bizonnyal cégkultúrájának és a diplomás munkavállalók az iparágra jellemző magas arányának köszönhetően a Microsoft a szabályt erősítő kivételek közé tartozik. A felmérés szerint ugyanis a kis- és középvállalkozások dolgozói általában éppen az előrelépés lehetőségének hiányára panaszkodnak. Ám a Hewitt-felmérés azt mutatja, hogy még ezzel együtt is összességében nyolc százalékkal elégedettebbek a kisebb cégek munkavállalói a nagyobbakénál - főként a családias hangulat, a közvetlen emberi kapcsolatok kárpótolják őket.

Márpedig a hangulat az átlagos munkavállaló szemében a fizetés és a végzett munka jellege után a harmadik legfontosabb tényező a munkahely megítélésében - főként a vidéken élők, az állami cégeknél és a közigazgatásban, valamint az iparban dolgozók szemében. Ezt a főnök személye követi, amit leginkább a nők, az iskolázottabbak, valamint az állami cégeknél és a közigazgatásban dolgozók tartanak fontosnak. Az előrelépési lehetőségeket pedig a fiatal diplomások és a szellemi munkát végzők értékelik különösen nagyra. Más kérdés, hogy az átlagos munkavállaló leginkább a munkatársaival elégedett, a legkevésbé pedig a jövedelmen kívüli juttatásokkal, a karrierlehetőségekkel és a munka nem anyagi elismerésével.

A magyar munkavállalókra leginkább a bizonytalanság, a verseny miatti szorongás jellemző: a százfokú skálán 87 pontot ért el az az állítás, hogy manapság nehéz jó munkát találni. Többségüknek meg sem fordul a fejében, hogy teljesen más munkát válasszon, és csökkentett munkaidőben sem szeretnének dolgozni. Saját fizetésüket viszont átlagosan 61 százalékkal emelnék, hogy az kifejezze valódi teljesítményüket. Különösen a férfiak és a Budapesten élők érzik alulértékeltnek a munkájukat, azaz általában azok, akik egyébként is viszonylag jobban keresnek. Alig minden másodikuknak változott azonban tavaly december óta a kézhez kapott havi fizetése, ám közülük is minden nyolcadik ember csökkenésről számolt be.

A kormány megszorító csomagjától a munkavállalók túlnyomó része - 89 százaléka - saját kiadásainak növekedését várja, 52 százalékuk tart attól, hogy csökken a bevétele, és minden ötödik válaszadó említette, hogy az intézkedések miatt veszélybe került az állása. Szakértők szerint ennek elsősorban az az oka, hogy az emberek jobban érzékelik költségeik emelkedését a vásárlásnál és a rezsiszámlák befizetésénél, mint amennyire vissza tudnak emlékezni tavalyi fizetésükre.

G. TÓTH ILDA