"Meleg vagyok, de emiatt nem fogom rosszul érezni magam!"
Mi lesz az alkalmazottal, ha a vállalatnál szárnyra kap a pletyka, hogy meleg? Meddig titkolhatja szexuális orientációját attól tartva, hogy kollégái kiközösítik, esetleg elbocsátják a cégtől? A hazai nagyvállalatok törekvései, hogy a melegeket érintő diszkrimináció-ellenes alapelveket a gyakorlatba is átültessék, bizony még gyerekcipőben járnak, sőt, a problémát egyes szakterületek képviselői igyekeznek elkendőzni. Közben a meleg munkavállalók dolgoznak, együtt élve a tudattal, hogy másságukra bármikor fény derülhet.
Melegek demonstrációja Dublinban © hvg.hu |
„Sokan azzal jönnek: ’buzi vagy’. És? Te meg szőke – mondom erre mindig. Ez olyan dolog, amiről nem tehetek. Csupán azért, mert meleg vagyok, nem fogom rosszul érezni magam" – avat be életfilozófiájába a neve elhallgatását kérő fiatalember (a továbbiakban Zs.), akiről már gyerekkorában kiderült, hogy saját neméhez vonzódik. „Emiatt soha nem ért semmiféle atrocitás, sem a munkahelyemen, sem a magánéletben”. „Az első munkahelyemen – a médiában dolgozom – nem tudtak róla. Ám amikor az ember huzamosabb ideig együtt van a kollégáival, azok már úgyis sejtik. Szerencsés helyzetben vagyok, mert jelenlegi főnökeim egy része szintén meleg beállítottságú, így ebből nem adódott probléma” – teszi hozzá.
„Eleinte nem is nagyon hoztam föl a témát, mert amikor az ember belecsöppen egy új közegbe, nincs tisztában azzal, hogy kinek, mit szabad elmondania. Olykor még hazugságba is bonyolódik, nehogy kiderüljön, kicsoda is ő. Amikor szóba került, hogy ki él párkapcsolatban, én is azt válaszoltam: persze, van barátnőm és mondtam egy kamu nevet. Idővel, ahogy közelebb engedtem magamhoz a munkatársaimat, sőt, barátokat is találtam, elmondtam nekik, hogy meleg vagyok.” De vajon minden munkahelyen így tolerálják a meleg munkavállalók jelenlétét?
2004 januárjában nyíltan vállalta homoszexualitását a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem egyik hallgatója. A 24 éves, mozgás- és beszédsérült fiú kizárását az egyetem Kari Tanácsa jóváhagyta, mire a diák beperelte az egyetemet. A bíróság végül hatályon kívül helyezte az oktatási intézmény kizáró határozatát, ugyanakkor a Magyarországi Református Egyház zsinatának májusi határozata kimondta, hogy a homoszexualitás összeegyeztet-hetetlen a lelkipásztori tevékeny-séggel.
„Ha valakinek 'férfias' munkája van, mondjuk, autószerelő vagy sportoló, kínos lehet, ha kitudódik, hogy meleg. Adott esetben ki is utálhatják” – vélekedik Zs., aki szerint a média olyan terület, ahol a másság nem jelent problémát, az itt dolgozók ugyanis sokkal elfogadóbbak, mint más szakma képviselői, leszámítva a szórakoztatóiparosokat és a művészeket.
„A legtöbb esetben tanárok fordulnak a jogsegélyhez, munkáltató szempontjából elég vegyes a felhozatal” – árnyalja a képet Spronz Júlia ügyvéd, a Habeas Corpus Munkacsoport jogsegélyszolgálatának munkatársa. Hazánkban - ahogy szerte a világon - még mindig szép számmal akad olyan szakma, amellyel a közvélekedés szerint összeegyeztethetetlen a másság (ld. keretes írásunkat a Károli Gáspár Egyetem 2004 januárjában elbocsátott hallgatójának esetéről).
„Tanár vagyok, ez a mostani a sokadik munkahelyem, mert eddig mindenhonnan kinéztek, pedig nem vertem nagy dobra, hogy meleg vagyok. Eszembe sem jutott, hogy bármiféle kapcsolatot kezdeményezzek a diákjaimmal – tudom, ettől féltek a kollégáim. Ezentúl jobban odafigyelek majd, hogy véletlenül se sejtsenek semmit.”
A hazai joggyakorlatban viszonylag kevés az olyan, kimondottan a munkavállaló szexuális orientációja miatti hátrányos megkülönböztetés, amiből per lesz. „Az a legnagyobb gond az ilyen esetekkel, hogy nehéz összefüggésbe hozni a diszkriminációt a dolgozó nemi identitásával, vagyis gyakorlatilag képtelenség bebizonyítani, hogy valóban azért érte a sérelem, mert meleg – vázolja a problémát a hvg.hu-nak Spronz Júlia. „Még akkor is így van, ha a jogi szabályozás a munkáltatóra hárítja át a bizonyítás terhét” - teszi hozzá. A Habeas Corpus Munkacsoporthoz eddig 15-20 alkalommal fordultak ilyen ügyben, de a munkacsoport csak egyetlen esetben - egy precedens ügyben - jutott el odáig, hogy kérelmet nyújtott be az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH), amit az elutasított.
Lassan oldódó gátlások © sxc.hu |
A hvg.hu információi szerint az Egyenlő Bánásmód Hatóság elé eddig két olyan ügy került, amelynek szexuális orientáción alapuló hátrányos megkülönböztetés volt az alapja. Az egyik esetben egy légitársaság fedélzeti magazinjában megjelenő hirdetést tiltott le a cég, mert a képen szereplő hölgy – akiről időközben kiderült, hogy férfi – ledéren volt öltözve. Az elutasítás háttérben minden bizonnyal a hirdető transzszexuális beállítottsága húzódott. Az ügy végül a hirdető számára kedvezően zárult: a kérdéses reklám egy jóval diszkrétebb képpel megjelenhetett a magazinban.
A másik esetben egy vezető hazai pénzintézet meleg alkalmazottját nemi identitása miatt sújtó diszkrimináció sajátos formában csapódott le: csoportján belül egyedül ez a férfi nem kapott határozatlan idejű munkaszerződést, és prémiumot, holott teljesítménye ezt indokolttá tette volna - mondta a hvg.hu-nak Spronz Júlia. Az EBH elutasította a kérelmet, elfogadva a pénzintézet indoklását, miszerint a (meleg) férfi azért nem részesült hasonló juttatásokban, mint kollégái, mert magatartása miatt nem tudott beilleszkedni a csapatba – tette hozzá az ügyvédnő. A férfi végül nem támadta meg az EBH határozatát bíróságnál, mert nem akarta kitenni magát a bírósági hercehurcával járó megaláztatásnak. Megkérdeztük Demeter Juditot, az EBH elnökét, aki elmondta, hogy a hatóság azért utasította el a sértett fél kérelmét, mert az eljárás alá vont bizonyította, hogy a munkaviszonnyal kapcsolatos ügyekben a jogszabályoknak megfelelően járt el, és dokumentumokkal igazolta, hogy nem sértette meg az egyenlő bánásmód követelményét.
2004 januárjában nyíltan vállalta homoszexualitását a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem egyik hallgatója. A 24 éves, mozgás- és beszédsérült fiú kizárását az egyetem Kari Tanácsa jóváhagyta, mire a diák beperelte az egyetemet. A bíróság végül hatályon kívül helyezte az oktatási intézmény kizáró határozatát, ugyanakkor a Magyarországi Református Egyház zsinatának májusi határozata kimondta, hogy a homoszexualitás összeegyeztet-hetetlen a lelkipásztori tevékeny-séggel.
A Háttér Meleg Jogsegély Szolgálat ügyvédje, Rakaczki Hajnalka elmondta, hogy jelenleg két ügyük van folyamatban, amelynek a munkavállaló nemi hovatartozása miatti diszkrimináció az alapja.
„Ennél jóval többen fordulnak a jogsegély szolgálathoz, de hivatalosan már nem képviseltetik magukat. Általában visszalépnek, mert félnek, nem akarják kitenni magukat az esetleges további megaláztatásnak, hogy nyilvánosan vállalniuk kelljen másságukat” – tette hozzá Rakaczki Hajnalka.
Nem ritka, hogy a manapság egyre több tagot toborzó közösségi portálok „buktatják le” a meleg munkavállalókat, ezeken ugyanis bárki átböngészheti munkatársai adatlapját, fényképeit. Ez utóbbiak - különösen, ha azokon két férfi vagy nő áll egymást átkarolva – jó alapot szolgáltathatnak a szóbeszédre. Elég egyetlen pletykás kolléga, és megindul a belső levelezés (ami nagyjából ugyanazt a sémát követi: „Feri egy férfival, kéz a kézben, tuti, hogy meleg.”) Nem ritka, hogy a közösség ki is utálja a meleg, vagy tévesen melegnek vélt munkatársat, aki választhat: önként mond fel, vagy marad a cégnél, vállalva annak rizikóját, hogy valamilyen egyéb indokra hivatkozva (hivatali összeférhetetlenség, beilleszkedési zavarok, nem megfelelő teljesítmény) egyszercsak elbocsátják.
Az általános vélekedés szerint a leszbikusoknak könnyebb dolguk van munkahelyükön, mint a homoszexuális férfiaknak - ebben nyilván az is szerepet játszik, hogy a férfiak többsége például esztétikusabbnak tartja a leszbikusok látványát (a pornó-kliséknek köszönhetően). A nők képesek évekig titokban tartani nemi hovatartozásukat, ami nem jelenti azt, hogy könnyű helyzetben vannak, hiszen rájuk is ugyanakkora nyomás nehezedik, mint férfitársaikra, különösen, ha homofób környezetben dolgoznak. „A vállalatnál az ember ügyel arra, hogy magánéletét háttérbe szorítsa, ám ha valaki meleg, nem tudja azt a végtelenségig leplezni. Vagy fölvállalom, vagy letagadom, a legjobb megoldás mégis az, ha hallgatok” – mondja Timi, aki ezt a megoldást választotta. „Nem szégyellem, de úgy érzem, az előmenetelem szempontjából az a legjobb, ha a cégnél senki sem tudja meg” - indokolja döntését.
| Melegbarát munkahelyek |
A Human Rights Campaign Foundation 2006-ban – immáron ötödik alkalommal - elkészítette éves jelentését azokról az amerikai nagyvállalatokról, amelyek a gyakorlatban is egyenlő bánásmódot biztosítanak meleg munkavállalóiknak. Az alapítvány elemzése a Forbes magazin legfrissebb, 200 magánkézben lévő vállalatának toplistáját, és a Fortune hasonló témában készített 500-as listájának eredményeit is figyelembe veszi. 2006-ban 446 vállalat szállt versenybe Amerikában azért, hogy megszerezze a legmagasabb, száz ponttal járó minősítést (Vállalati Egyenlőségi Index) anti-diszkriminációs politikájának megvalósításáért. Ebből 98 százaléknál, vagyis 436 cégnél a hátrányos megkülönböztetés elkerülését előirányzó politika kiterjedt a szexuális orientáción alapuló diszkriminációra is. |
„Ötven felett lehúzhatom a rolót”
Belibben egy fodros szoknya, felvillan egy bájos mosoly, és máris a fiatal hölgy ül Irénke néni helyén a recepciós pultnál? A munkahelyi diszkrimináció egyik leggyakoribb formája az életkor szerinti hátrányos megkülönböztetés. Ha a munkavállaló elmúlt ötven, akkor az Európai Unió rendelkezései szerint hátrányos helyzetűnek minősül. Hogyan bizonyíthatja be az elbocsátott középkorú dolgozó, hogy diszkrimináció áldozata, és milyen kedvezményeket igényelhetnek azok, akik ötven év felettieket alkalmaznak? Cikkünkből kiderül.
