A megkérdezett cégeknél a munkaerő felvételek és elbocsátások különbsége egy év múlva a nettó 2,2 százalékos létszámemeléssel számolva 14 500 többlet foglalkoztatottat jelenthet, egy negyedév múlva az 1,8 százalék pedig 12 ezret.

A feldolgozóiparban a létszámnövelés elérheti az 5,3 százalékot, a pénzügyi közvetítés, ingatlanok, gazdasági szolgáltatás terén az 5,1 százalékot, a fémalapanyag gyártásban, fémfeldolgozásban az 5 százalékot, a gépiparban a 4,8 százalékot, a bányászatban a 4,2 százalékot. Ugyanakkor például a villamosenergia-, gáz-, víz szolgáltatásban a várt felvételek és elbocsátások egyenlege 2 százalékos létszámcsökkenést vetít előre.

A leginkább nettó létszámnövelők a mikrocégek, válaszaik szerint csaknem 15 százalékkal kívánják növelni létszámukat ebben az időtávban, a kisvállalatok 3,6 százalékkal, a közepes cégek 2 százalékkal.

A legnagyobb létszámnövelést, 37 százalékot a nem fém ásványi termékekkel foglalkozó mikrocégek tervezik, illetve ugyanebben a vállalati kategóriában 27,5 százalékot az építőipariak, 22,6 százalékot a fémalapanyag gyártók, fémfeldolgozók. A nagyvállalati kategóriában viszont például az építőipar 14,4 százalékos létszámleépítést feltételez.

Az egy negyedéves időtávban 1,8 százalékos feltételezett nettó létszámbővítés ugyancsak átlag, a bányászatban például 5,6 százalékkal kívánják növelni a létszámot, az építőiparban 4,6 százalékkal, a pénzügyi közvetítés, ingatlan, gazdasági szolgáltatás terén 4,3 százalékkal.

A mikrocégeknél 10 százalék feletti ez a nettó létszámnövelési terv, a kisvállalatoknál 3,5 százalék, a közepeseknél 1,8 százalék.

Ugyanígy sok olyan szakma van, amely egyaránt szerepel a legkeresettebb foglalkozások, és a legnagyobb létszámban tervezett elbocsátások között is. Ilyenek például a segédmunkás, az alkalmi munkás, a gyártósori összeszerelő, a szabó-varrónő, a lakatos foglalkozások.