HVG

Rögtön a kukába kerül az önéletrajzod, ha az interneten jelentkezel a betöltendő munkakörre, egyedül a személyes kapcsolatfelvétel adhat reményt, ha állást keresel" - adott tanácsot sorstársainak egy ötvenéves volt banki pénztáros-ügyintéző. Eleinte maga sem hitte, hogy 15 éves szakmai múlttal a háta mögött hiába ostromolja majd a sorra nyíló fiókjaikba munkatársakat kereső pénzintézeteket, ám be kellett látnia, hogy hatalmas hátrány az ötödik iksz. Az egyik bankban kertelés nélkül szembesítették életkorával, mondván: mit akar ott, ahol csak fiatalok dolgoznak, és a főnöke is fiatalabb nála?

A keresőképes idősek elhelyezkedési nehézsége csak egy a magyar munkaerőpiac egyre súlyosabb problémái közül, amelyek az alacsony foglalkoztatottsági szintet okozzák. A pénzügyi válság kirobbanása előtti legfrissebb - 2008. június-augusztusi - statisztikai adatok szerint a foglalkoztatottak száma 3,9 millió volt, 0,8 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban, mellettük 317 ezer munkanélkülit tartottak nyilván. Utóbbiak száma a legpesszimistább jóslatok szerint akár 200-250 ezerrel is nőhet a gazdasági válság következtében.

A hazai munkaerőpiac egyik nagy problémája, hogy a munka és nem munka közötti határvonal nehezen járható át - állapította meg többek között egy szeptemberi konferencián Köllő János, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének (MTA KTI) kutatója. Látványosan ritka a szokásos munkarendtől való eltérés, a "legjobb munkavállalási korú" (15-59 éves) népességben is viszonylag kevesen dolgoznak, de ők viszonylag sokat. A foglalkoztatási szintet erősen rontja, hogy sokan és tartósan vannak távol a munkaerőpiactól. Kiterjedt például a korai nyugdíjazás, ahonnan nem sokan lépnek vissza a munkapiacra, igen hosszú távollétet biztosít a gyermektámogatási rendszer, és kevesen dolgoznak részmunkaidőben.

A teljes munkaidő felosztásával növelhető lenne a foglalkoztatottság, és a munkaerőpiac rugalmasabban alkalmazkodhatna a változó igényekhez. Ráadásul igény is van rá, amint ez a Kelly Services nemzetközi munkaerő-közvetítő cég által 33 országban megkérdezett 115 ezer munkavállaló válaszából is kiderült. A megkérdezettek több mint 60 százaléka dolgozna a hivatalos nyugdíjkorhatárnál tovább, elsősorban anyagi okok miatt. Magyarországon például a megkérdezett férfiak csupán negyede remélte, hogy lesz elegendő megtakarítása a nyugdíjasélethez, a nőknek pedig csak a 15 százaléka. "Arra a kérdésre, hogy miként egészítenék ki jövedelmüket nyugdíjaséveikben, a válaszadók 29 százaléka jelölte meg az állandó részmunkaidős állást, 17 százalék a saját vállalkozás indítását, és 15 százalék az ideiglenes vagy szerződéses munkavégzést" - mondta el a HVG-nek Jónás Anikó ügyvezető igazgató.

Mindezek ellenére az összes foglalkoztatotton belül a részmunkaidősek aránya alig emelkedett az elmúlt öt-hat évben; 2007-ben e rátát 4,13 százalékra taksálta a vállalatok megkérdezése alapján a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézete (GVI). Az intézet becslése szerint mintegy 160 ezer részmunkaidős alkalmazottból 60 ezer a férfi és 100 ezer a nő, utóbbiak száma néhány év alatt több mint 10 ezerrel nőtt. A munkaidőt leginkább a feldolgozóiparban, a kereskedelemben és a gazdasági szolgáltatásoknál osztják meg, az utóbbi időben azonban a pénzügyi szolgáltatóknál nőtt a leggyorsabban a nem teljes munkaidős foglalkoztatás. Ezzel együtt a GVI csak mintegy 1200 főre teszi a négy-hat órában foglalkoztatottak számát a pénzvilágban, miközben a gazdasági szolgáltatásoknál csaknem 7 ezerre, a szállítás-távközlésben több mint 8500-ra, a kereskedelemben 13 ezerre rúg a számuk, a feldolgozóiparban pedig a 18 ezret is meghaladja.

A részmunkaidős foglalkoztatás terjedése sokszor azon múlik, sikerül-e legyőzni a vezetők ellenállását. "Sokan idegenkednek a félállásban dolgozóktól, mert elvárják, hogy beosztottjaik napi nyolc-tíz órán át rendelkezésükre álljanak" - jegyezték meg az egyik társaságnál. Egyre gyakoribb azonban a pozitív hozzáállás. "Értelmetlen lenne kizárni a munkaerőpiacról azt a kört, amely csak így tud munkát vállalni" - indokolta a HVG-nek Kadala Miklós, az MKB Bank Zrt. hr-igazgatója, miért támogatja a bank a részmunkaidős foglalkoztatást. A pénzintézet alkalmazottainak a 3-4 százaléka dolgozik részmunkaidőben. Elsősorban a telefonos ügyfélszolgálaton, továbbá elemzői és adatfeldolgozói munkakörökben; kisgyerekesek, diplomamunkát író végzősök, tanulmányaikat folytató fiatalok, illetve családi vagy egészségügyi okok miatt rövidebb munkaidőt vállaló középkorúak és idősek egyaránt. A vezetői beosztások mellett talán csak az ügyféltéri munka az, ahol Kadala nehezen tudná elképzelni a munkaidő megosztását.

Az európai átlagtól egyelőre nagyon messze van Magyarország. A részmunkaidősök az Eurostat módszertana szerint kimutatott 3,9 százalékos arányával (lásd grafikonunkat) csak Bulgáriát és Szlovákiát előzi meg az uniós tagországok közül, míg a listavezető Hollandiában 46,3 százalékos az így dolgozók aránya. Kutatói vélemények szerint Magyarországon a nagyobb cégek rugalmasabban kezelik a munkaidő megosztását, 82 százalékuk ugyanis alkalmazza ezt a foglalkoztatási formát, míg a mikrovállalkozásoknak csak a 22 százaléka. A pozitív példával a külföldi tulajdonhányaddal rendelkező cégek járnak elöl: mintegy 60 százalékuknál dolgoznak részmunkaidősök, míg a tisztán hazai vállalkozásoknak még a fele sem alkalmaz nem teljes munkaidős dolgozót.

A részmunkaidős foglalkoztatás hiányának egyik oka az, hogy Magyarországon a munkaidő-beosztás kevéssé rugalmas, mint Nyugat-Európában. Dániában például a részmunkaidősök több mint 40 százaléka rugalmas munkaidőben dolgozik, Magyarországon viszont alig 5 százalékuk. Nyugat- és Észak-Európában a részfoglalkoztatás népszerűsége jelentős részben éppen a rugalmas munkaidő lehetőségével függ össze, ezentúl fontos szerepe van a szerződésben rögzített otthon végzett munkának, például a távmunkának. Ausztriában például a részmunkaidős munkavégzés több mint 20 százaléka otthoni munkából adódik, ez az arány kétszerese a magyarországinak.

Ámbár a nők részmunkaidős foglalkoztatása magasabb a férfiakénál, az OECD-statisztikák szerint ezen belül igen kicsi a kisgyermekes anyák foglalkoztatásának aránya, ami kutatói vélemények szerint nem szerencsés. Fontos lenne ugyanis, hogy az állami ellátással otthon maradó kisgyerekesek mielőbb visszataláljanak a munkához, ehhez azonban megfelelő munkavállalási forma kellene. Ennek híján az anyasági ellátás inkább az otthon maradásra ösztönöz, felmérések szerint egy gyermek után az átlagos kihagyás a munkából 3,7 év, a képzetleneknél pedig 4,2 év. "Fordított okság áll fenn - állapította meg Cseres-Gergely Zsombor, az MTA KTI kutatója egy közelmúltbeli konferencián -, nem a gyermek miatt lesznek sokan inaktívak, hanem munkapiaci problémák miatt jön a gyerek."

A mostani válság nyilván nem hagyja érintetlenül a részmunkaidős és az otthoni foglalkoztatást sem. "Attól függ, mekkora lesz a válság, és melyik szektorokban" - reagált a HVG ezzel kapcsolatos kérdésére Tóth István János, az MTA KTI kutatója, a GVI-tanulmány vezető szerzője. A részmunkaidős foglalkoztatás lehet rugalmas válasz is a változó konjunktúrára, de mivel az ilyen konstrukcióban alkalmazott dolgozók általában nem a termelési folyamat központi részéhez tartoznak, előfordulhat az is, hogy éppen őket bocsátják el először. Miután pedig a részmunkaidős foglalkoztatás is hosszú távú szerződéseken alapul, recessziós veszélyben inkább lehet arra számítani, hogy a cégek ehelyett a határozott idejű munkaszerződések kötésére törekednek majd.

PAPP EMÍLIA