Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Néhány nap leforgása alatt akkora visszhangot váltott ki egy amerikai kisváros vezetésének rendelkezése, melyben bekérték a hozzájuk jelentkező álláskeresők közösségi oldalalakon használt jelszavait, hogy azóta közleményt adtak ki, melyben elnézést kértek az érintettektől.
Mint arról a hvg.hu is beszámolt, a montanai Bozeman városában bevezették azt a megkérdőjelezhető gyakorlatot, mely szerint, aki a közszférában szeretne dolgozni a településen, annak – a közbiztonság érdekében – be kell szolgáltatnia a különböző közösségi oldalakon használt felhasználóneveit és jelszavait.
Az eset óriási felháborodást váltott ki, s a helyi tévécsatorna által végzett közvélemény-kutatás eredményei azt mutatták: a lakosok 98 százaléka ellenzi a magánszférába történő ilyen mértékű behatolást, amely egyébként munkajogi és alkotmányos szempontokból is aggályos.
Mostantól azonban nem kell aggódnia a személyiségi jogvédőknek, Bozeman vezetése a C|Net értesülései szerint ugyanis már nem igényli, hogy az álláskeresők a virtuális életük e részleteit is megosszák a jelentkezési lapjukon. A városvezetés által kiadott közlemény szerint „a jelentkezők jelszavaira, felhasználóneveire és egyéb internetes adataira vonatkozó igényünk, úgy tűnik, átlépte azt a határt, amely még elfogadható a közösség számára. Tiszteletben tartjuk azokat a panaszokat, amelyeket az állampolgárok megfogalmaztak ezzel kapcsolatban és elnézést kérünk, ha ez rossz fényben tüntette volna fel Bozeman városát”.
A településen a közlemény szerint átfogó vizsgálat alá veszik a korábbi rendelkezést. A helyi tévé riportja szerint egyébként a bozemani önkormányzat már évek óta csak úgy engedte az álláskeresőket felvételizni a különböző városi pozíciókba, ha jelentkezési lapjukon feltüntették a Facebookhoz és MySpace-hez hasonló közösségi oldalakon használt belépési adataikat.
Az internetes szabadságjogokért küzdő Electronic Frontier Foundation komolyan bírálta ezt a gyakorlatot.
„Nincs mentség egy ilyen rendelkezésre, amely betör a magánszférába, emellett sérti a munkavállalók jogait, az amerikai alkotmány első kiegészítésének értelmében” – nyilatkozta az EFF ügyvédje, Kevin Bankston a C|Net-nek. „Felmerül a kérdés, meddig lehet ezen a téren elmenni? Legközelebb már a naplóbejegyzéseinket is lefénymásolják?”
Chris Kukulski, az önkormányzat munkatársa az egyik tévécsatornának nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy a szenzitív adatokat nem igényelték egészen addig, amíg a jelentkezőknek feltételesen fel nem ajánlották az állásokat. A CBS egyik helyi forrása szerint a már a városvezetés tulajdonában lévő jelszavak bizalmas adatként továbbra is a település tulajdonában maradnak.
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 30. és 2025. augusztus 31. között.
A korábbi hivatali eljáráshoz képest sokkal hatékonyabb módszerrel vették el egy végrehajtó irodáját – értesült a HVG. Úgy tudjuk, más végrehajtók is érintettek hasonló eljárásban, és többen attól tartanak: ha nem ápolnak jó viszonyt a végrehajtói kar vezetésével, akkor beültethetnek valakit a helyükre.
Az összeg kisebb része vissza nem térítendő támogatás, nagyobb része kedvezményes hitel, de a lehetőség csak elméleti: nem mindenki lehet rá jogosult, és vannak kizáró feltételek is.
Ha sikerül a kormányváltás, más törvényre is hasonló sors vár.