Mi lesz a vezérigazgatókkal?
A legnagyobb amerikai vállalatok vezetőinek 66 százaléka szerint a vezérigazgatók megítélése kifejezetten negatív - derül ki a Weber Shandwick és a KRC Research kutatócég közösen készített tanulmányából.
A felmérés során a megkérdezettek mindössze 14 százaléka tekintette a vezérigazgatókról kialakult képet pozitívnak, 20 százalékuk semlegesen nyilatkozott. A jobbára negatív vélemények ellenére a kutatásban részt vevők 49 százaléka szívesen lenne vezérigazgató. Meglepő módon még azok is örömmel fogadnának egy vezérigazgatói kinevezést, akik szerint azok megítélése kifejezetten negatív (48 százalék). A megkérdezettek leginkább azért vágynak erre a posztra, mert imponál nekik, hogy így befolyással lehetnének egy vállalat vagy iparág jövőjére, illetve mert szívesen foglalkoznának üzleti kihívásokkal, a vállalat növekedési céljainak elérésével. Néhányan a vezérigazgatói pozíciót kifejezetten testhez állónak érzik, úgy gondolják, hogy a pozíció előrelépést jelentene karrierjük és személyes fejlődésük szempontjából, legyen az jövedelmi vagy személyes jellegű.
„A vezetők következő generációja továbbra is tettre kész, ha egy nagyvállalat irányításáról van szó. Az azonban már ennél jóval nyugtalanítóbb, hogy a nagyvállalati vezérigazgatók hírnevét és a vezérigazgatói pozícióba vetett bizalmat mielőbb helyre kell állítani” – mondta Dr. Szűcs Ervin, a Weber Shandwick közép-kelet európai régiójának ügyvezető igazgatója.
© sxc.hu |
Ugyanennyien a vállalat jövőjével kapcsolatos rendszeresen közzétett vezetői helyzetértékelést javasolnak. A vállalatvezetők a Facebook-hoz és a Twitter-hez hasonló közösségi oldalakon folytatott kommunikációt tartják a bizalom helyreállítására legkevésbé alkalmas eszköznek. A kutatásban megkérdezettek szerint a vállalatvezetők együttes megítélése átlagosan 3,5 év múlva, azaz 2013-ban érheti el újra a korábbi szintet.
A kutatás arra is rávilágít, hogy jelentős eltérés van a vezérigazgatókról kialakult átfogó kép és az adott vállalatnál dolgozó vezérigazgató megítélése között. Miközben összességében a vélemények 14 százaléka volt pozitív, addig a megkérdezettek 86 százaléka vélekedett kedvezően saját vezérigazgatójáról. A kutatásban részt vevők elismerik a vállalatvezetőkről kialakult általános kép – néhány nagy nyilvánosságot kapott vezérigazgató botlása miatt bekövetkezett – romlását, de méltányolják saját főnökeik nehéz gazdasági körülmények között tett erőfeszítéseit.
Dr. Szűcs Ervin szerint a kutatás a magyar vállalatvezetők számára is tanulságos lehet, hiszen itthon jellemző, hogy a vezetők válságban a passzivitást választják mind külső, mind belső kommunikációjukban. „Válságban a vezető rejtőzködése azt sugallja, hogy nem kontrollálja a helyzetet, amivel elbizonytalanítja befektetőit, üzleti partnereit és alkalmazottait is – tovább súlyosbítva a helyzetet” - mondta.
A 2009. májusi telefonos kutatás során a Fortune ezer vállalatot tartalmazó listájáról 151 amerikai cég vezetőjének válaszait gyűjtötték össze. A megkérdezett vállalatok kétharmada globális tevékenységet folytat.
A rejtélyes míting, és ami mögötte van
A cégek sikerét, illetve életben maradását támogathatja vagy akadályozhatja meg a belső információ áramlási módja. A tudást meg kell osztani a munkavállalók között, de nem mindegy, hogyan. Az értekezletek sok esetben önmagukban is hátráltatják az eszmecserét. Terítéken a hazai gyakorlat.
Főnök két szerepben: vezetői praktikák
Mi is az a coaching? Hogyan tudják a vállalatvezetők a gyakorlatban is hasznosítani, hogy hatékony segítséget nyújthassanak alkalmazottaiknak? Részlet Mary Beth O’Neill Coaching, A vezetői szerep és feladat tudatosítása című könyvéből, ami a HVG Könyvek jóvoltából már magyarul is olvasható.
Hogyan lehet munkaerőt megtartani és egyben csökkenteni a kiadásokat?
Tíz év múlva az a munkamódszer, amellyel ma dolgozunk, éppolyan idegennek tűnik majd számunkra, mint az autó számára a lovas kocsi - hangsúlyozta Mark Dixon, a Regus ügyvezető igazgatója. De milyen változásokat látnak szükségesnek az európai cégvezetők?
