Az őszi, szezonális munkák idején megszaporodnak a munkaügyi ellenőrzések, éppen ezért nem árt áttekinteni a munkáltatók munkaügyi kötelezettségeit és a szezonális foglalkoztatással kapcsolatos lehetőségeket - javasolja a BDO Forte könyvvizsgáló, adó- és pénzügyi tanácsadó cég.
Az ágazatok többségében a foglalkoztatás legkézenfekvőbb formája a munkaviszonyban történő foglalkoztatás, ami alapesetben napi nyolc, heti negyvenórás munkaidőben történik. Ez azonban a szezonális szektorokban tevékenykedő munkáltatók munkaszervezési lehetőségeit jelentősen behatárolja, és rugalmatlanná teszi, éppen ezért az őszi mezőgazdasági munkák megszervezése során a megfelelő foglalkoztatási forma kiválasztása rendszeresen visszatérő problémát okoz a munkáltatóknak - hívja fel a figyelmet Máriás Attila, a BDO munkaügyi szaktanácsadója.
A Munka Törvénykönyve az idénymunkában történő foglalkoztatás esetében, a pihenőidővel kapcsolatos rendelkezések tekintetében állapít meg speciális szabályokat: a munkavállaló részére – két munkavégzés között – legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani, míg a kollektív szerződés legalább 8 óra egybefüggő pihenőidő biztosítását írhatja elő. A Munka Törvénykönyve előírja azt is, hogy a munkáltató által elrendelhető munkaidőkeret legfeljebb 4 havi, 16 heti lehet – a kollektív szerződés ettől eltérő munkaidőkeretet is megállapíthat –, s ennek alkalmazása esetén a foglalkoztatónak hat nap munkavégzést követően, egy pihenőnapot kell biztosítania a munkavállaló részére. Kiválóan alkalmas az eseti jellegű, illetve a kampánymunkák költséghatékony lebonyolítására az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás, amely 1997 óta ismert a hazai munkaügyi gyakorlatban.
A szezonális munkák – így például a betakarítás vagy a szüret – idején jelentkező munkaerőhiány enyhítésére jelenthet megoldást a munkaerő-kölcsönzés is, amelynek során a kölcsönbevevőt nem terheli folyamatos foglalkoztatási kötelezettség, illetve a hagyományos munkaviszonnyal együtt járó olyan költségek, mint a betegszabadság, bizonyos esetekben az állásidőre járó munkabér, a szabadságolások, továbbá a felmondási idő költsége.
„A munkaügyi ellenőrzések csak az ellenérték fejében történő munkavégzésekre terjednek ki, így a kaláka-munkák esetében az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségnek nincs ellenőrzési hatásköre. Ugyanakkor, ha egy részletekbe menő bizonyítási eljárás során mégis megállapítják, hogy a munkavállalók ellenérték fejében, írásos munkaszerződés, illetve bejelentés nélkül végeztek munkát, akár húszmillió forintos bírságot is kiszabhat a hatóság” - fejti ki Máriás Attila.
