Egy uniós felmérés szerint a dolgozók 14 százaléka szenved stressztől, illetve küzd depresszióval vagy szorongással. A nem megfelelő munkahelyi körülmények nem minden esetben a mentális betegségek egyedüli kiváltó okai. Ugyanakkor a betegséget súlyosbíthatja vagy felerősítheti a stressz, amely akkor éri a munkavállalókat, ha nincs befolyásuk saját munkájuk felett, túl szorosak a határidők, nem jó a vezetés, a munkavégzés túl kevés vagy túl sok terhet ró rájuk, állásuk bizonytalan vagy nagy a munkahelyi zaj.

A stressztől nem csak a munkavállalók szenvednek, de a vállalatokat is sújtja. A fáradtság, az összpontosítási nehézségek és az egyenetlen teljesítmény a munka minőségére és a munkahelyi légkörre is hat. A munkából való távolmaradások mintegy 50 százalékát a munkával kapcsolatos stressz okozza.

A korai beavatkozás gyakran segít megakadályozni az egyéni válsághelyzetek kialakulását. Csökkentheti a betegség miatti hiányzások hosszát, és az érintett munkavállalók teljesítményromlása is kisebb lehet. Az önállóság, a továbbképzés, a megfelelő kommunikáció és a társadalmi támogatás pozitív hatást gyakorolhat a munkavállalók közérzetére (jól-létére), és mérsékelheti a stressz káros hatásait.

Számos vállalat megelőző intézkedéseket tesz, és munkahelyi egészség-megőrzési programja részeként elemzi a mentális stresszt előidéző tényezőket. A European Network for Workplace Health Promotion (Munkahelyi Egészségfejlesztés Európai Hálózata) 20 tagországának részvételével zajló kampányt hivatalosan az EU Bizottság indítja útjára egy Berlinben október 8-án megrendezésre kerülő nemzetközi konferencián.