Erőszakos a főnököm, mire számíthatok?

„A vezetők úgy érzik, hogy az összes alkalmazottnál rátermettebbnek kell lennük. Amikor úgy tűnik, valaki fölöttük áll - képességeit vagy akár véleményét, igazát tekintve -, esetleg villámgyorsan megold egy olyan helyzetet, amire ők nem voltak képesek, felmerül bennük a vágy, hogy megmutassák az illetőnek, ki a főnök” - véli Nathanael Fast pszichológus, a Dél-Kaliforniai Egyetem munkatársa, aki kollégáival számos kísérletet elvégzett, hogy az elméletben már vázolt, vezető beosztásban dolgozókra jellemző magatartásformát konkrét példákkal is alátámassza.

Fast és kolléganője, Serena Che, a Kaliforniai Egyetem munkatársa 90 férfit és nőt vont be a kísérletekbe. Először megkérték őket, hogy töltsenek ki egy online kérdőívet, amellyel többek között az agresszív viselkedésre való hajlamukat, valamint kompetenciáikat, vezetői képességeiket is vizsgálták. Hogy kiderüljön, a sérült egó - önbecsülés - okozta kudarcélmény kiválthat-e agresziót a vizsgált személyeknél, a kutatók  a résztvevők hatalomérzetét célozták meg. Megkérték őket, hogy említsenek néhány konkrét esetet, amikor gyengének és tehetetlennek érezték magukat és vezetőként nem álltak a helyzet magaslatán. Ezután arra kérték őket, hogy idézzenek fel olyan eseteket, amikor magabiztosan, rátermetten, igazi vezetőként viselkedtek, abban a biztos tudatban, hogy kezükben van az irányítás.

© sxc.hu

A példák elemzésekor kiderült, hogy a negatív élmények hatására - amikor a vezető beosztásban dolgozók úgy érezték, nincs hatalmuk vagy nem alkalmasak egy adott feladat elvégzésére - megingott az önbizalmuk, képességeikben is kételkedni kezdtek, az így keletkező feszültséget pedig olykor beosztottjaikon vezették le. „A legerőszakosabb megkérdezettről kiderült, hogy magas beosztásban dolgozik” – mondta Fast és Chen.

Ezután a kutatók megkérték a kísérletben részt vevőket, hogy válasszanak büntetést: mivel sújtanák azokat az egyetemistákat, akik rosszul válaszolnak egy képzeletbeli tesztre. A válaszadók a 10 decibeltől egészen a dobhártyaszaggató 130 decibeles hangerősségig terjedő effektekből „választhattak”. Azok, akik a legkevésbé rátermettnek érezték magukat, a leghangosabb – átlagosan 70 decibeles – büntetést „kérték” a diákoknak, míg azok, akik elégedettek voltak teljesítményükkel, ennél enyhébb, 55 és 62 decibel közötti hanghatással sújtották volna a hibázókat.

A kutatók azt is megállapították, hogy a hízelgés gyógyír lehet a vezető agresszív kitöréseire. Amikor Fast és Chen a résztvevők egóját fényezte - dícsérték képességeiket-, agresszivitásuk megszűnt, megszelídültek. Vagyis a sértett egó tette őket agresszívvé, egy helyezet, amelyet nem tudnak kezelni, nem pusztán a vezetői hatalom érzete - vonta le a következtetést Fast, hozzátéve, ez magyarázatot ad arra is, miért veszi  körül magát oly sok vezető „bólogatójánosokkal.”