Az öregedő társadalom, illetve az idősebbek foglalkoztatása kapcsán felmerülő kérdésekre Széman Zsuzsa, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének munkatársa válaszol.

- Mi lesz a legnagyobb változás a következő évtizedekben, amit az elöregedés hoz?

Széman Zsuzsa: Elfogynak a fiatal munkavállalók, sőt, az egész társadalomban nagyon kevés lesz a fiatal. Egyrészt a populáció Magyarországon, de egész Európában öregszik. Egyes előrejelzések szerint 40 év múlva a 65 évnél idősebbek aránya 30 százalék fölé kúszik a népességen belül. Ugyanakkor a születéskor várható élettartam erőteljesen ki fog tolódni, ezért az idősek sokáig maradnak részesei az egészségügyi és a nyugdíj-ellátórendszernek. Az alacsony születési arány miatt sokkal kevesebb fiatal él majd Magyarországon és kevesebben fizetnek járulékot. Az egy nőre eső gyermekek száma a természetes reprodukcióhoz szükséges kettő helyett nálunk már most is csak 1,3. (...)

- Ez akár jó hír is lehet az idősebb munkavállalók számára.

Sz. Zs.: Az lenne, ha a hazai munkáltatók nem lennének ennyire diszkriminatívak. Azt kutattuk, hogy mindez milyen mértékben jelentkezik nálunk. Végeztünk lakossági felmérést reprezentatív minta alapján, csináltunk telefonos interjút munkaadókkal, menedzserekkel, mélyinterjúkat tulajdonosokkal, újságokban és interneten közzétett álláshirdetéseket elemeztünk, és bevontuk vizsgálatunkba az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz beérkező panaszok elemzését is. Azt vettük észre, hogy a 45-50-55 éves korosztály munkaerő-piaci diszkriminációja évek óta jelen van a társadalmunkban, de a kollégám javaslatára 2006-ban a diszkriminációs rátát lejjebb vittük, 35 évre. Azt tapasztaltuk, hogy a lakosság szerint már ettől az életkortól kezdődik a munkavállalók hátrányos megkülönböztetése.
 
- Milyen indok alapján nem szívesen foglalkoztatnak a munkáltatók akár 35 évesnél idősebb munkavállalót?

Sz. Zs.: A hazai munkaadók az üzleti szférában két indokkal utasítják el az idősebb munkavállalók alkalmazását. Egyrészt a megromlott egészségügyi állapotra, másrészt a piacképes tudás hiányára hivatkoznak. Az elsőre sajnos még indok is van. A WHO által meghatározott, 2003-as, úgynevezett, "születéskor egészségben várható élettartam" alapján Magyarországon a férfiak 62, a nők pedig 68 produktív évre számíthatnak.

Tartalmi partnerünk a HR Portál. Az interjú teljes szövegét itt olvashatja.