Legek a végeken

Hentes, villanyszerelő, lakatos is dolgozik kukásként Miskolcon. A korábban lenézett munka ma már sokak álma, hiszen itt nincsenek szezonális ingadozások, és ha esik, ha fúj, a kukákat minden héten üríteni kell. Tomkó István, a kommunális hulladék gyűjtésével és veszélyes hulladékok kezelésével foglalkozó Cirkont Hulladékgazdálkodási Zrt. vezérigazgatója szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megye jelenlegi foglalkoztatási helyzete jól nyomon követhető a cégcsoportnál. Ózdon még mindig alacsony képzettségű a kukásautókon dolgozók többsége, Kazincbarcikán viszont diplomás munkatársuk is van, a szemétlerakón a válogatást végzők munkavezetője. A jobbára mezőgazdasági vidéknek számító Abaújban pedig, ahol rendkívül kevés a munka, valóságos főnyeremény egy hely a kukásautó végében.

Érettségizett, de legalább valamilyen szakmával rendelkező, frissen leépített, a munkaügyi központ által támogatott, fiatal, nő – ilyen munkatársakat alkalmaz a legszívesebben a nagy gyógyszeripari cégeknek speciális munka- és védőruhák tisztítását, sterilizálását végző miskolci Első Magyar Tisztatéri Mosoda Kft. És találnak is ilyen dolgozókat, mióta megindultak az elbocsátások szinte mindenhol, holott három évvel ezelőtt nehezen tudták feltölteni az induló létszámot.

Nem csoda, hogy szinte bármilyen munkát elvállalnak az emberek, hiszen Borsodban októberben csaknem minden negyedik aktív korút álláskeresőként tartottak nyilván, ami közel kétszerese az országos átlagnak. A jövőt illetően nagy kérdés, miképpen fog reagálni a munkaerőpiac arra, hogy 2010-ben megszűnik a munkavállalói kiskönyv, ami ebben a formájában számtalan visszaélésre adott lehetőséget. Beszédes adat, hogy Miskolcon közel 20 ezer munkanélküli van, de 30 ezer érvényes munkavállalói kiskönyv van jelenleg is használatban.

A szegedi Kocsis Eszter hetedik hónapja munkanélküli. Korábban részmunkaidőben dolgozott, de munkahelye megszűnt, és időközben (négy hónap után) már kikerült a regisztrált munkanélküli státusból is. A felsőfokú végzettséggel és számos szakképesítéssel rendelkező, idegen nyelvet is beszélő 26 éves nő a HVG-nek elmondta, nehezére esett, de kénytelen volt felkeresni a munkaügyi központot, ahol nyilvántartásba vették, és négy hónapig kapott havonta 30 ezer forintot. A következő stáció az önkormányzat szociális irodája volt. „Sokan azt hiszik, s bevallom, én is úgy gondoltam, hogy ott csupa lepusztult ember jelentkezik, de nem így van, sok a fiatal, pályakezdő diplomás.” Kocsis Eszter jelenleg havi 28 500 forintot kap, de reméli, mielőbb dolgozhat, a minap ugyanis közölték vele, hogy találtak számára egy állást.

Szerencséje van, a dél-alföldi térségi munkaerőpiacon nem túl nagy a foglalkoztatási kedv. A régió nyilvántartott álláskeresőinek száma októberben 81 358 fő volt, csaknem negyedével több, mint 2008 azonos időszakában. Az állást keresők számának növekedésével párhuzamosan visszaesett a munkaerő-piaci kereslet, az újonnan bejelentett üres álláshelyek száma az elmúlt évhez képest harmadával csökkent, ráadásul az új munkahelyek 14,8 százalékára részmunkaidősöket keresnek.

A gazdasági válság az elmúlt időszakban 14 százalékkal több diplomást irányított a dél-alföldi munkaügyi központokba. Több a pályakezdő munkanélküli is, átlagosan 15,7 százalékkal, ugyanakkor a nyilvántartott munkanélkülieken belüli átlagos részesedésük fokozatosan mérséklődik. Szinte nincs olyan csoport, amelyik bizakodhatna, a cégek nem vagy alig akarnak új munkaerőt, örülnek, hogy megszabadultak a régiektől.

Próbálkozni kell, nem szabad feladni – mondja egy 22 éves fiatalember a szombathelyi munkaügyi kirendeltségen, aki az idén végzett vendéglátósként a helyi kereskedelmi szakképző iskolában, és a múlt héten lett regisztrált álláskereső. Sok helyre jelentkezett eddig sikertelenül, de most már inkább Ausztriába menne dolgozni. A sorszámukat szorongató emberek között rajta kívül is sok fiatalt látni. A válság legnagyobb vesztesei a szakképzettek és a fiatalok – mondja Németh Zsolt, a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ igazgatója, ám a recesszió senkit sem kímélt, a térségben kis híján megduplázódott az állástalanok száma.

A korábban elindult kedvező folyamatoknak most egy ideig vége a Nyugat-Dunántúlon. 2008 októberétől bajba került az exportfüggő gép- és feldolgozóipar, ami addig a térség termelésének 40 százalékát adta. A cégek sorra mondtak fel határozott időre alkalmazott és kölcsönzött munkásaiknak, így fordulhatott elő, hogy Győr-Moson-Sopronban több mint 67, Vas megyében majdnem 49, Zalában körülbelül 31 százalékkal több állástalan élt 2009 első felében, mint egy évvel korábban – sorolja Németh.

A fiatalokat sem kímélte a válság. A győri központban például 195 százalékkal több 26 év alatti álláskeresőt tartanak nyilván, mint tavaly. A felsőfokú végzettségűek minden nyáron az oklevél átvétele után jönnek, aztán lassanként elhelyezkednek – elemzi a júliusban hirtelen emelkedő és aztán enyhe lejtőbe forduló grafikont a HVG-nek Németh Zsolt. A 2009-es görbe azonban egyáltalán nem hasonlít a korábbi évekéhez. Már június előtt emelkedik, aztán jön a júliusi – a megszokottnál nagyobb – növekedés, a tendencia pedig mintha nem akarna megfordulni. A szeptemberi adatok szerint jelenleg 3 ezer diplomás munkanélküli él Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron megyében.