A Gallup több mint 20 ezer, 18 éves vagy annál idősebb amerikai munkavállaló körében végzett felmérést. A közvélemény-kutató intézet kategorizálásában valaki foglalkoztatottnak számít, ha teljes munkaidőben dolgozik, vagy részmunkaidőben és nem akar teljes időben dolgozni. Ezzel szemben alulfoglalkoztatott az, akinek egyáltalán nincs munkája, vagy részmunkaidőben dolgozik, holott teljes munkaidős foglalkoztatást szeretne.

A felmérésből kiderül, hogy az alulfoglalkoztatottak gyengébb vásárlóerőt képviselnek, kevésbé terveznek nagyobb kiadást, például kocsi vételét vagy otthonuk felújítását, mint a foglalkoztatottak. Előbbiek esetében 25, utóbbiaknál 58 százalékos ez a hajlandóság. Az alulfoglalkoztatottak 36 százalékkal kevesebbet költenek, naponta átlagosan 48 dollárt, szemben a foglalkoztatottakkal, akik 75 dollárt vásárolnak el. Az első csoporthoz tartozók 56 százaléka érzi úgy, hogy elegendő pénze van a szükséges vásárlásokhoz, a második csoportnál ez a mutató 84 százalék.

Az alulfoglalkoztatottak aránya a 18-29 éves korosztályban a legmagasabb, 31 százalékos. A 30-49 évesek, illetve 50-65 évesek között egyaránt 17 százalék. A mutató magasabb az alacsony iskolázottságúak esetében: a középiskolai végzettséggel sem rendelkezők körében 38 százalék, az egyetemi diplomásoknál csak 12 százalék, és a még magasabb végzettségűeknél csak 10 százalék az Egyesült Államokban. Ha a munkanélküliség tartósan magas marad, az alulfoglalkoztatottak visszafogott költekezése nyilvánvalóan lassítja a gazdaság felépülését - állapította meg a Gallup.