A Tesco Globál Áruházak Zrt.-nél lefolytatott helyszíni ellenőrzések, bizonyítási eljárások, valamint a beszerzett iratok alapján általánosan megállapítható, hogy a jogsértések a munkaidő-nyilvántartási kötelezettség, a munkaközi szünet kiadása, a vasárnapi munkavégzés szabályai, a szabadság és a pihenőidő megfelelő kiadása, a rendkívüli munkavégzés bérpótlékának megfizetése, a napi munkaidő felső mértéke, a munkaidő-beosztásra, készenlétre, és a munkabérre vonatkozó jogszabályok betartása körében történtek – olvasható a közleményben.

A közöltek szerint egy, az OMMF Közép-magyarországi Munkaügyi Felügyelőségénél tett szakszervezeti bejelentés alapján végrehajtott ellenőrzés tapasztalatai indokolták azt, hogy valamennyi régiós felügyelőség vizsgálatot indítson az illetékességi területén található Tesco áruházaknál.

A július 27. és október 13. között végzett országos ellenőrzést megelőzően már korábban is voltak vizsgálatok az egyes régiókban munkavállalói, illetve szakszervezeti bejelentések alapján – fűzi hozzá az OMMF.A munkaügyi ellenőrzések alkalmával a hatóság azt vizsgálta, hogy a kereskedelmi áruházlánc üzleteiben betartják-e a munkaidő, pihenőidő, valamint a rendkívüli munkavégzés és ellentételezés szabályait. Emellett vizsgálták a szabadság nyilvántartására és kiadására vonatkozó szabályok betartását is.

A közleményben az OMMF hangsúlyozza, az országos vizsgálat a hatóság számára néhány olyan, a munkavállalókat hátrányosan érintő jelenséget is középpontba állított, amelyek igazolhatóan, több nagyobb kereskedelmi vállalkozás gyakorlatában is előfordulnak.

Ilyen például az alultervezett munkavállalói létszám, amikor a létszámszükséglet megállapításakor nem veszik figyelembe a törvényes távollétek – szabadság, betegség – mértékét. Az emiatt szükségszerűen keletkező létszámhiány pótlásaként olyan munkaszervezési megoldásokat választanak, amelyek elsősorban csak a munka- és pihenőidőre vonatkozó előírások megsértésével lehetségesek.

Általános felügyelői tapasztalat az is, hogy a munkaügyi hatóság ellenőrzéseit megnehezíti a munkáltató és a munkavállaló közötti kényszer-együttműködés, s mivel a munkavállalók féltik állásukat, nehezen nyílnak meg a szabálytalanságok feltárásában, illetve nem szívesen működnek ebben közre.